Mészáros Etelka Szerző: Mészáros Etelka Megjelent: 3 éve

Ez a startup megoldja a problémáit

A szakirodalom szerint a probléma a célhoz vezető ismeretlen út és az út megtalálása a megoldás. A probléma megoldása egy felismerési folyamat, ami többször egy korábban már alkalmazott technikára épül, ilyen például a SWOT analízis, vagy a Bono féle hat kalap módszer. Minek köszönhető, hogy a problémamegoldás képessége egyre nagyobb hangsúllyal van jelen mind a köz- mind a felsőoktatásban és az egyetemeken már külön tárgyként szerepel? Erre kerestük a választ Ábrahám Zsolttal és Juhász Istvánnal, a Case Solvers startup vállalkozás alapítóival, akik a tréningjeiken elsődlegesen végzős középiskolásokkal az esettanulmány alapú problémamegoldásra koncentrálnak.

images

images

Az esettanulmány alapú oktatás külföldön már bevált módszer, Európában és Magyarországon azonban még gyermekcipőben jár. Az oktatás középpontjában egy döntéshozó és egy döntési szituáció áll, az esetoldás során ezt a rosszul strukturált problémát, döntési helyzetet foglalják keretek közé.

Merre tovább?

A két fiatal szakember startup vállalkozásával főképpen a végzős középiskolások pályaválasztási dilemmáját segíti problémamegoldó módszerekkel, hiszen a középiskolát végzők legtöbbje nem tudja, hogy merre is menjen tovább, hol tanuljon vagy milyen szakmát válasszon. Elmondásuk szerint minden esetben a problémamegoldás folyamatára helyezik a hangsúlyt. A jelentkezőknél első lépésben információt gyűjtenek, meghatározzák a célokat, majd ez után a folyamatokat támogató alternatívákra, alkotóelemekre bontják, majd az egyes megoldási irányokat megfelelően kidolgozzák. Tréningek keretében különböző strukturáló eszközök segítségével támogatják a diákok döntéshozását.

Példaként említik egy 17 éves gimnazista diák esettanulmányát, aki most végezte el a 11. osztályt. Fél éven belül meg kell hoznia élete egyik legfontosabb döntését, hogy hol tanuljon tovább. Az Eszter nevű 11. osztályos, Városmajori gimnazista lánynak, ki kell találnia hogy milyen fakultációra jelentkezzen és azon töpreng, hogy hova adja majd be a felvételi jelentkezését. Először megnézték, hogy a felvételi döntésnél milyen szempontok jöhetnek szóba. Megvizsgálták a belső szempontokat, miben jó, milyen témákat szeret, majd rátértek a külső szempontokra, milyen a családi háttér. Mivel az anyuka tanár, apuka informatikus, nem engedhetik meg maguknak, hogy fizetős szakra menjen a lányuk. Budapesti tanuláson gondolkodtak, mert a külföldi egyetemek túl drágák. Emellett megnézték, hogy az egyetemeken milyenek voltak a felvételi ponthatárok és ezt összevetették Eszter bizonyítványával. Amint meglettek a szakok, együtt kitalálták, hogy a felvételire (ami egy év múlva lesz), hogyan készüljön fel a diák, jelentkezzen OKTV-re, csináljon-e nyelvvizsgát, milyen fakultációt vegyen fel. Otthon a lány a tanultak alapján a szüleivel, barátaival, osztályfőnökével átbeszéli a továbbtanulási döntéshez kapcsolódó legfontosabb szempontokat és egy lapra felrajzolja a saját dilemmáját és a hozzá kapcsolódó döntési fát.

Középiskolások döntését segíti a „Hol tanuljak tovább” program, melyen két hónap leforgása alatt több mint 300 középiskolás vett részt. A program célja, hogy egyfajta tükröt tartson a felvételiző elé, ahol esettanulmányon keresztül a saját felvételi döntésüket megvizsgálhatják.

Milyen lehetőségei voltak Szapolyainak?

Szintén a diákokat célozza meg a Mathias Corvinus Collegiummal közösen rendezett Országos Problémamegoldó Verseny. A verseny során 11-12. évfolyamos diákok történelmi döntési helyzetekkel találkoznak. A diákok az adott döntéshozó tanácsadóiként mérlegelik a lehetséges kimeneteket, majd konkrét javaslatokat, stratégiát fogalmaznak meg. Fontos, hogy a történelmi ismereteiket a diákok csak az esettanulmány által definiált időpontig használhatják, azt, hogy a történelemben végül mi valósult meg, azt nem.

Maga a verseny két fordulóból áll, egy online selejtezőből, majd a budapesti döntőből. Az első vetélkedőn, 2013-ban Szapolyai János Mohács előtti dilemmáját kellett feldolgozniuk a diákoknak. Számos kreatív megoldás született, a résztvevő diákok ténylegesen alakíthatták a történelmet. A kezükbe adott eszközökön keresztül újragondolhatták a történelmet, lehetőségük nyílt egy kicsit a sorok között olvasni. Vajon milyen lehetőségei voltak Szapolyai Jánosnak, közvetlenül az 1526-os török hadjárat előtt? Milyen kimenete lehetett volna egy, a Habsburgokkal, vagy éppen a lengyelekkel kötött stratégiai szövetségnek? Fel szabad-e venni a harcot a törökkel? Ha igen, akkor Magyar Királyság melyik pontján lenne érdemes? A verseny egyik érdekessége, hogy a döntési pont utáni eseményeket a középiskolás diákoknak teljesen ki kellett zárnia, hiszen a történelmi döntéshozó sem volt tisztába a történelem későbbi alakulásával.

Idén Tisza Istvánnak adtak tanácsot

72 órájuk volt az esettanulmány feldolgozására, hogy azt csapatban, szakmai zsűri előtt prezentálhassák. Idén, a diákok Tisza Istvánnak adtak tanácsot közvetlenül a szarajevói merénylet után. A feladatuk a merénylettel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása, majd prezentálása volt. Habár a verseny a probléma megoldásról, a képességek fejlesztéséről szólt, az idő betartására is vigyázniuk kellett. Az ilyen eseteknél a résztvevők megtanulják az egymás közötti feladatmegosztást, valamint az optimális időbeosztást, a feladatok priorizálását. A verseny döntőjében az elkészített megoldási javaslatokat prezentálják a csapatok, ezáltal is fejlesztve a kommunikációs és előadási készségeiket. A bemutatás a zsűri kérdéseivel zárul, ahol a csapatnak helyt kell állnia, megvédeni a bemutatott érvelést.

Az esettanulmány versenyeken a legjobb üzleti iskolák legtehetségesebb diákjai mérettetik meg magukat. Ezekről a versenyekről kerülnek ki a jövő vezetői, üzleti szakértői. Nem hiába, hiszen a stratégiai szemlélet mellett olyan, a munkaerőpiac szempontjából fontos képességeket és készségeket sajátítanak el, mint a strukturált gondolkodás, logikus és jól felépített prezentáció, a megfelelő időgazdálkodás vagy a csapatmunka.

A versenyeken általában 4-16 óra alatt kell a csapatoknak megoldani egy vezetői dilemmát. A tavalyi Országos Esettanulmány Versenyen például a döntőben a magyar alapítású DateMySchool.com egyetemi randioldal növekedési lehetőségeit kellett számba venni. Több, egymástól eltérő megoldás született. Voltak csapatok, akik az európai terjeszkedés mellett tették le a voksukat, de voltak, akik inkább extra funkciókkal erősítették volna meg a jelenlegi szolgáltatást. Egy-egy stratégia megalkotása során a diákok nem csak javaslatokat fogalmaznak meg. Átfogó pénzügyi tervvel és kockázatelemzéssel kell megtámogatniuk a megoldásaikat.

A pályaválasztási tanácsadó cégek már kész elképzeléseknél tudnak segíteni a pályakezdőknek, ezzel szemben a Case Solvers startup kezdeményezése mindenképpen figyelemre méltó, mivel Ők a problémamegoldó eszközeikkel hozzá segítik a fiatalokat, hogy legyen elképzelésük a jövőjükről.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Növelné a nők számát a vezetésben az UniCredit

Az pénzintézet célja, hogy 2022-re 20 százalék legyen a nők aránya a felső vezetésében. A vállalás része a bank sokszínűségi cselekvési tervének. Teljes cikk

Harmadszor lett családbarát munkahely a MAVIR

Az előző két év sikeres pályázata után harmadszor is Családbarát Munkahely lett a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Teljes cikk

Marad az ingyenes oktatás a Corvinuson - ígéri a miniszteri biztos

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt... Teljes cikk

Óriási roham a lakástakarék miatt

Nemcsak az OTP-nél vannak tömött sorok, a Fundamenta fiókjaiban is állnak az emberek. Teljes cikk

Rossz munkahelyi légkört teremtettek a rendőrségen

Megalázó, szexista, homofób, rasszista viccelődéssel hosszú éveken át mérgező munkahelyi légkört teremtett két magasabb rangú rendőr a New... Teljes cikk