Szerző: Szarka Dóra
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 5 éve

Féltékenység - intenzív érzelmek hálójában a munkahelyen

images

A féltékenységet legtöbbször a szerelemmel és a párkapcsolattal hozzuk összefüggésbe, azonban ez az érzelem számos más helyzetben is megjelenhet mindennapi életünk során. Szerelemféltés esetén a pár egyik tagja attól tart, hogy társa mással is kedves, nem csak vele. A féltékenység azonban bárhol és bármikor megjelenhet, így akár a munkahely békés állóvizét is felkavarhatja ez az intenzív és sokszor tartós érzés, konfliktusokat okozva a munkatársak vagy a vezetők között. A munkahelyi féltékenységet látszólag több dolog is kiválthatja, kialakulhat pozíció, karrier, munkabér, életkor és természetesen szerelemféltés kapcsán is, mindnek a gyökere ugyanaz.

Nézzünk egy történetet:

Sebők Zsolt, a KivagyTe.hu Kft. vezetője, viselkedésváltozással foglalkozó szakember a következő példával illusztrálta a féltékenységet egy munkahelyi környezetben. Márta a főnöktől rendre olyan munkákat kap, melyekkel látványosan tudja képességeit megmutatni, ezért elismertsége gyorsan növekszik, sikeresnek és jókedvűnek látszik. A Mártával egy osztályon dolgozó Éva sokat túlórázik és rendszeresen olyan munkákat kap, amelyek nem jelentenek számára valódi kihívást, mindössze sok időre van szüksége, hogy végezzen velük.

Egy napon Éva látja, hogy a főnök és Márta a folyosón jókedvűen beszélgetnek. Márta valami érdekes történetet mesél, miközben a főnök, arcán mosollyal figyeli Márta szavait. Évában megjelenik a féltékenység, ez a helyzet az érzelmek révén emlékezteti Évát egy korábbi élethelyzetre, de mindez Éva számára nem tudatos, mindössze sejti, hogy a dolognak nem lesz jó vége. Éva figyelmét az foglalja le, hogy Márta valami olyasmit is megkap a főnöktől, amit ő nem kap meg. Ezen a ponton Évában beindul a gyerekkorából ismerős, az érzelmek által irányított reakció.

Valójában csak arról van szó, hogy a főnök szívesen dolgozik együtt Mártával és a hozzá hasonló, jókedvű kollégákkal, mert velük könnyen halad a munka. Ettől Márta karrierje gyorsan ível felfelé. Éva úgy érzi, az ő élete egy robotéhoz hasonlít, tele sok túlórával, megbecsülés nélkül. Éva számára látszólag nincs túl sok választás. Ha elmegy egy másik munkahelyre, ott sem fogja tudni, hogyan kerülje el a féltékenységét, hiszen azt nem Márta viselkedése hozta létre, az ő viselkedése csupán megmutatta Évának, hogy Éva valójában mire is vágyik: főnöke figyelmére és bizalmára. Így Éva egy új munkahelyen hamar ugyanebben a helyzetben találná magát, vagy még nehezebben, hiszen a féltékenység érzése az új munkahelyre is elkíséri Évát.

Ha itt marad, nem fogja tudni, hol követett el hibát, és nem fogja tudni, hogyan hozza helyre karrierjét, vagy legalább hogyan érezhetné jól magát a munkahelyén. Éva érzései nem tartoznak a munkaadójára, csakhogy Éva figyelmét a féltékenységét kiváltó Márta viselkedése fogja lekötni, így nem tud kellőképpen a munkájára koncentrálni, ezért hibázik, és munkája lassúvá válik. Ez már tartozik a munkaadóra. Éva és Márta közös munkája egészen biztosan nehézségekkel tarkított lesz, közös eredményt nagyon nehezen fognak létrehozni.

Mit tehet Márta, hogy képes legyen Évával együtt dolgozni?

Mártának célszerű lenne megváltoztatnia a kommunikációját – amennyiben képes erre -, éppen csak annyira, hogy bevonja Évát a döntésekbe, amennyiben Éva is nyitott erre. Ha ebben a helyzetben Márta viselkedése nem teljesen őszinte, akkor az olaj az Évában égő tűzre. A féltékenységet kiváltó fél akkor jár el a legjobban, ha sokat kérdez, és hagyja, hogy a másik döntsön. Gyakori hiba a kommunikációnkban, ha úgy kérdezünk, hogy előre eldöntjük, milyen választ fogadunk el a másiktól, ilyenkor valójában nem is kérdést teszünk fel, mindössze kérdőjelet használunk a mondatok végén. Amennyiben Márta képes a saját szabadságából Évának átadni valamennyit a kommunikációja révén, akkor a helyzet oldódhat. Ennek feltétele, hogy Márta megnövekedett szabadsággal lépjen be az Évával való kommunikációba, máskülönben csak vita fog kialakulni ismét.

Az érzelem megszületése

Féltékenységről akkor beszélünk, amikor szeretnénk valamit (leggyakrabban szeretetet, elfogadást, megbecsülést, figyelmet, bizalmat) kapni egy számunkra fontos személytől, amit más valaki kap meg attól a személytől, nem mi – definiálta röviden a fogalmat Sebők Zsolt, a Kivagyte.hu Kft. viselkedésváltozással foglalkozó szakembere. Természetesen a harmadik személy képzeletben is elegendő, hogy a féltékenység aktiválódjon. Hiszen a féltékenység érzése akkor is aktiválódik, ha az illető csak elképzeli a féltékenység okát. Klasszikus példa erre, mikor párkapcsolatban az egyik fél féltékenységével gyötri társát, holott a másiknak eszébe sem jut, hogy bárki más felé nyisson. Az érzés látszólag indokolatlan, mégis megjelenik a féltékenység.

A féltékenység két területre mutat rá az érzést átélő személy számára:

1. Van valami, amit nem Éva kap meg, pedig vágyik rá és meg is kaphatná, csak nem a megfelelő dolgot cselekszi, hogy elérje célját.
2. Az események alakulásában Éva tudja valahonnan, neki rossz az, ha Márta színre lép. Vajon Éva honnan tudja, vagyis milyen élményből tanulta meg, hogy „Márta megjelenése” számára rossz?

Minden érzelem, ami csak megjelenik az életünkben, azért kerül oda, hogy valamire felhívja a figyelmünket – mondta el a HR Portálnak Sebők Zsolt. A féltékenység esetében éppen arra, hogy érzelmileg eltévedtünk, amikor az áhított dolgot (figyelmet, bizalmat) meg akartuk szerezni. Ha eltévedünk az erdőben, általában az a legjobb megoldás, ha visszamegyünk arra a pontra ahol még tudtuk, hogy jó úton jártunk, és ott felülvizsgáljuk a döntésünket. Az érzelmek feldolgozásának is pontosan ez a menete. A legnehezebb rész az, hogy Éva nem tudja megmondani, hogy mikor, hol és mit hibázott le, hogy a féltékenysége kialakult.

Ismerjük föl az érzést

A személyiség kialakulása során – még gyermekként – megtanuljuk, hogy bizonyos helyzetekben mi a sikeres reakció számunkra. Ezek a megoldó kulcsok rögzülnek, és ismeretlen helyzetekben a rögzült, korábbi szituációkban sikeres viselkedésminták szerint reagálunk az új helyzetben is. Egy elképzelt szituációban is meg tudjuk jósolni, hogyan fogunk cselekedni. Ez azért lehetséges, mert minden szituációban egy-egy érzelem vezérli a viselkedésünket, az adott érzelem pedig ismerős múltunk bizonyos pontjairól, amikor már sikeresen megoldottunk hasonló helyzeteket. Ezek a reakciók megszokássá csontosodnak, és később, amikor már az adott viselkedésminta gátol bennünket, nem tudjuk, hogyan változtassuk meg azt. A problémát az okozza, hogy nem minden esetben alakítottunk ki helyes reakciókat, azonban tudattalanul ismételjük minden egyes hasonló helyzetben. A gyermekkori élmények nyomán egy-egy helyzetre kialakított sikeres válaszok felnőtt korunkra elavulttá válhatnak. Csakhogy ezt nem vesszük észre, mivel az adott helyzetre már van egy korábban eredményesen működő – gyermeki – megoldásunk, és vagy nem jut eszünkbe egy másik – felnőtt – megoldás, vagy nem tudjuk feszültség nélkül kivitelezni azt – mondta el Sebők Zsolt, a Kivagyte.hu Kft. viselkedésváltozással foglakozó vezetője.

Féltékenységnél is ez történik, a már korábban kialakított viselkedésmintáinkat ismételgetjük, csak a szituáció változik körülöttünk. A szakember szerint, ha felismerjük a bennünk kialakult érzést, és azonosítjuk, hogy egy adott szituációban féltékenyen reagáltunk, akkor őszintén szembenézve az érzéssel, lehetőségünk nyílik az érzelem megértésére és a feldolgozására is.

A féltékenység nem egyenlő az irigységgel

Sokan összekeverik a két érzést, azonban nagy különbség van féltékenység és irigység között. Féltékenységnek három szereplője van – legalábbis képzeletben mindenképpen –, míg az irigységnek csak kettő. A féltékeny ember azt szeretné megkapni, amit szerinte valaki más kap meg a számára fontos személytől. Irigységről pedig akkor beszélhetünk, amikor olyan dolog iránt vágyakozunk, ami másnak van és nekem még nincs, de már itt lenne az ideje – összegezte a szakember.

A féltékenység kialakulása három lépcsőben történik meg

Először is az egyén, esetünkben „Éva” – általában gyerekkori szituációban – csalódást él át: visszautasítás éri, pedig elfogadásra számított – beszél a témáról Sebők Zsolt, az Analóg Terápia felismerésein keresztül. A következő lépcsőfok, mikor saját magával szemben is képmutató, hogy a következő csalódást elkerülje, elkezd változtatni a viselkedésén, az érintett dologgal kapcsolatban, becsapva ezzel önmagát. Majd mikor azt tapasztalja, hogy azt a dolgot, amit ő szeretett volna megkapni az önbecsapás révén, más valaki kapja meg attól a személytől, akitől ő várta, az őszinteség révén, biztosan kialakul a féltékenység érzése. Itt a harmadik fél őszintesége tükröt tart „Éva”’ számára, szembesítve a saját önbecsapásával. „Éva” erre az önbecsapásra nem szívesen néz rá, ezért a „tükröt tartó embert okolja”, és szeretné életéből eltávolítani. Egy normális gyerek a féltékenység érzés megjelenésekor két viselkedésminta közül választ folytatásképpen:

A. Ha erősebbnek érzi magát a szüleinél, akkor a tükröt tartó személy: „egy gazember, tűnjön el innen örökre…”, és a gyerek egy kiadós hisztivel igyekszik elzavarni azt, aki megkapta, amit ő nem.

B. Ha gyengébbnek gondolja magát a szüleinél, akkor: tudja, hogy nem szabad szólni ebben a helyzetben, mert az csak növelni fogja a bajt, és csendben marad. Így még a szégyenérzettel is tetézi a féltékenységét.

A féltékenység kettős arca

A fenti két viselkedésminta felnőtt korra két merőben ellentétes gyakorlatban nyilvánul meg.

A. Ezt a fajta magatartást birtoklási vágyként ismerjük. A féltékeny ember valamilyen módon szeretné a másik ember cselekedeteit, mozgásterét kontroll alatt tartani, hiszen nem lehet megbízni benne, hogy mit cselekszik, amikor Ő nem látja.

B. A másik viselkedésminta esetén a féltékeny ember olyan szokásokat vesz fel, (főz, mos, vasal, mindig szolgálatkész…stb.) amivel feladja önmagát, és évek alatt teljesen felőrli önbizalmát – mutatja be a féltékenységnek ezt az oldalát a HR Portálnak Sebők Zsolt, a Kivagyte.hu Kft. vezetője.

Megoldás: a korábbi minták fölülírása

Abban a pillanatban, hogy „Évát” zavarni kezdi önnön féltékenysége, megérett a változásra. Már csak vissza kell jutnia a féltékenységet kialakító élethelyzetbe, ami elmélyült, relaxált állapotban megoldható. És ahogyan az erdőben visszamegyünk az eltévedés pontjára, itt is ezt tesszük, majd átalakítjuk Éva döntéseit a folyamat során – mondta el Sebők Zsolt, hozzátette: hosszú idő távlatában a legtöbb ember nem emlékszik arra, mikor érte a csalódás, csak az érzés marad meg, a féltékenységet átélő ember képes a felidézést követően át is alakítani az élményt úgy, hogy jó érzéssel vegyen részt az eseményekben, és ezzel képes legyen visszanyerni a szabadságát, a féltékenysége pedig elmúlhasson, hiszen így már képes lesz megszerezni azt, amire vágyik.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Milyen marketingesre vágynak a munkaadók?

Az innovációknak és a piaci kihívásoknak köszönhetően folyamatosan változnak azok a készségek, melyekre a marketingeseknek szükségük lesz a... Teljes cikk

Az érett munkaerő - aki az ötven-pluszosokat mellőzi, az a tapasztalatot mellőzi

Vezessük csak be minél előbb ezt a kategóriát a munkaerőpiacon, mert bizony itt az ideje! Nem azért, mert régóta jelen vannak már a képviselőik,... Teljes cikk

A munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzésben: a hallgatók 40 százaléka egy adott ponton megszakítja tanulmányait - az okok... Teljes cikk