Foglalkoztatás 3.0 - minden a harmadik országból történő foglalkoztatásról

“Sok tévhit kering a vendégmunkások hazai alkalmazásával kapcsolatban” - kezdte megnyitóját Gazsi Attila a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. Az egyik ilyen, amely a munkaerő-kölcsönzéssel köti össze a külföldi munkavállalást. A valóság az, hogy maximum 15-20 ezer fő lehet a kölcsönzöttként alkalmazott külföldi munkavállaló a 80 ezres külföldi összlétszámból. Az is tévedés, hogy olcsóbb foglalkoztatni a külföldi munkavállalót, mint a magyart, ökölszabály, hogy 30 százalékkal drágább.

Czomba Sándor: elkerülhetetlen a harmadik országbeliek alkalmazása

Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között. Ezt már Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelentette ki.

Az államtitkár felidézte, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatottság a 20-64 éves korosztályban 60 százalékos volt, ezzel nem érte el az uniós átlagot, ma már meghaladja azt a 80 százalék fölötti mutatóval. Ugyanez jellemző a munkanélküliség alakulására, ma Magyarország a hét legjobban teljesítő ország között van Németország és a skandináv országok társaságában.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.

A munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak.

Sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni. Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.

Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, "úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között". Fontos, hogy "tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot" - emelte ki.

Arról is beszélt, hogy jelenleg nagyjából 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon: ebből 40 ezren Budapesten, 20 ezren Pest vármegyében. A 80 ezer főből 50 ezer ukrán, több mint 5000 szerb munkavállaló. Sokkal kevesebben érkeznek egyelőre távoli országokból. "Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon" - erősítette meg Czomba Sándor.

1500 újabb kirgiz munkavállaló várható a közeljövőben

Asanbaev Almazbek Zholchuevich, Kirgizisztán budapesti konzulja a magyar-kirgiz munkaerőpiaci együttműködést vázolta fel. Mostanáig nagyjából 1000 munkavállaló érkezett az ázsiai országból és a tervek szerint még további 1500 fő jön a közeljövőben. A XX. században - még a szovjet időkben - sok magyar szakember segítette az országot, most itt az ideje, hogy Kirgizisztán törlessze adósságát.

Asanbaev Almazbek Zholchuevich, Kirgizisztán budapesti konzulja

Harmadik országbeliek adózása

Asztalos Zsuzsanna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezető-helyettese a harmadik állambeliek foglalkoztatásával kapcsolatos adózási kérdésekről tartott előadásában elmondta, harmadik országnak számít, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, és amellyel Magyarország nem kötött kétoldalú szociális biztonsági egyezményt. Ezek közé az országok közé tartozik a Fülöp-szigetek, Vietnám, Brazília. Ezenfelül vizsgálni kell a kettős adóztatás elkerülésről szóló egyezményt Magyarországnak a munkavállaló illetőségének államával:

• ha van: a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmények szerint a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható,
• ha nincs: külföldi illetőségű magánszemély korlátozott adókötelezettségéből csak a Magyarországon származó jövedelme adóköteles.

Két, időnként felbukkanó kérdésre is válaszolt Asztalos Zsuzsanna:

“Visszakaphatják-e a fülöp-szigetekiek a tőlük levont személyi jövedelemadót?” A válasz az, hogy nem. Akár kötött Magyarország egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, akár nem.

“Igénybe vehetnek-e adóalap-kedvezményt - például családi, 25 év alatti stb. - a harmadik országbeliek?” Nincsenek elzárva az ilyen kedvezményektől, de két feltételnek meg kell felelni:

- az adóévben megszerzett összes jövedelem legalább 75 százaléka Magyarországon adózzon
- azonos vagy hasonló kedvezményt másik államban nem vesz igénybe.

A főosztályvezető-helyettes hozzátette, hogy iskolás korú gyerek után a vendégmunkások akkor is igénybe vehetnek kedvezményt, ha a gyerek nem Magyarországon él. Hiába nincs egy lakcímen vele, a szülő utal pénzt neki, gondoskodik róla.

Asztalos Zsuzsanna hozzátette, hogy harmadik országbeli munkavállalónak is adható Szép-kártyán juttatás. Sőt, kedvezményesebben, mintha magyarországi alkalmazottnak adná, ugyanis a kifizetőt csak szja terheli, szociális hozzájárulási adó nem.

Gyakorlati tapasztalatok

Hogyan néz ki a foglalkoztatás a gyakorlatban? A konferencián két autóipari beszállító képviselője és egy munkaerő-kölcsönző cég ügyvezetője beszélt tapasztalataikról. Hortobágyi Csaba, a móri Fehrer Hungária ügyvezetője elmondta, hogy 700 fős létszámukból 210 külföldi, ebből 130 Mongóliából érkeztek, a többiek a Fülöp-szigetekről. Mécs Márk, a biatorbágyi Alpine HR igazgatója hozzátette, hogy náluk ukránok és kirgizek dolgoznak. Ottó Csaba, a Man at Work munkaerő-kölcsönző ügyvezetője azt mondta, hogy elsősorban Kirgizisztánból és a Fülöp-szigetekről hoznak be munkavállalókat.

Karácsony Zoltán, Hortobágyi Csaba, Ottó Csaba, Mécs Márk (b-j)

Mennyi a toborzási idő? Ottó Csaba elmondta, hogy teljesen új projekt esetén körülbelül 3 hónap az újak megérkezése. Pontos időtartamot azonban nem tud mondani, mert az elsősorban a hatóságok ügyintézésének sebességétől függ, ami változó. Az autóipari beszállítók hozzátették, hogy a megérkezés után másfél-két hónap, amíg a külföldiek teljes értékűen termelnek. 

A jelöltek szűréséről Mécs Márk megjegyezte, hogy részletes videós anyagot küldtek a kinti toborzó partnernek a gyárról, a szállásról, a munkafeladatokról, a körülményekről. A jelölteket videóinterjún választották ki, ami megbízhatónak bizonyult. A HR szakember szerint a siker kulcsa az, hogy reális információkkal lássuk el a kintieket. Ha megérkezve csalódásként érzékelik a munkakörülményeket, akkor gyorsan távoznak.

Érdemes figyelni a külföldiek speciális igényeire. Az Alpine-hez érkezett kirgizek például nem fogyasztanak sertéshúst, így az üzemi konyha kínálatát is módosítani kellett. A szálláson kulcsfontosságú az erős wifi-kapcsolat, ugyanis a munkavállalóknak ez az egyetlen kapcsolattartási lehetőség a családdal. 

A magyar csapatot csak az első munkavállalók érkezése előtt kellett felkészíteni, utána megszokták őket, jelenlétüket, nem volt feszültség közöttük.  

Hortobágyi Csaba elmondta, hiába 30 százalékkal drágább a külföldről bérelt munkaerő, ám jelentősen kisebb a fluktuáció, stabilitást hoznak a termelésbe és egy idő után termelési darabszámuk is nő. A külföldiek nagyon motiváltak, szinte bármikor vállalnának túlórát, ami azért a két beszállítónál nem jellemző.  

Videó a konferenciáról:

Nyitóképen Czomba Sándor; Fotók: Bódogh Gabriella