Foglalkoztatottság: nincs meg a mentő ötlet

Állítás

"Egyszerre kell védeni a meglévő munkahelyeket és újakat létrehozni" - fogalmazott a tárcavezető, aki a munkahelyvédelmi akciótervet célzott foglalkoztatáspolitikai és adóprogramnak nevezte. Matolcsy György azt mondta, hogy a 2013. évi költségvetés a szükséges 300 milliárdos forrást "odateszi" a program mögé. A miniszter szerint az akcióterv után, a sikeres közmunkaprogramok tudatában, cél a teljes foglalkoztatás, ehhez megtették az első lépéseket.

Ellenben

A szakértői vélemények alapján új munkahelyek teremtésére nem alkalmas az akcióterv, és ha ez igaz, nehezen tekinthető első lépésnek a teljes foglalkoztatás irányába. (A parlamenti ellenzék véleménye is ez; lásd írásunkat: Munkahelyvédelem: sokan emiatt veszíthetik el állásukat?) Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a 25 év alattiak és 55 év felettiek járulékkedvezménye mennyire lesz hatékony új foglalkoztatás esetén. Az eddigi kedvezmények - például a Start-kártyák - nem nevezhetők sikertörténetnek. Zara szerint jó irány, hogy a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető a járulékkedvezmény, így szerepe lehet a munkaerő megtartásában akkor is, ha a piac nem bővül - mondta el az MTI-nek.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a bejelentett csomag kicsengése pozitív. A szociális hozzájárulási adó engedmények a hátrányos helyzetű körben segíthetik a munkahelyek megtartását, illetve, ha valahol új munkahelyre van szükség, akkor azt, hogy ebből a körből töltsék fel. Hozzátette: arra önmagában nem megfelelő, hogy új munkahelyeket létesítsen, mert erre az adójogszabályok alkalmatlanok, ezen más típusú támogatás vagy kereslettámasztás segítene - közölte az MTI.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató álláspiaci szakértője úgy értékeli, korábban is voltak kísérletek a munkáltatói terhek csökkentésére. Mégsem javult számottevően ezen csoportok helyzete, ráadásul az elért kisebb eredmények is kétségesek. Ennek kapcsán a szakértő kifejtette: a járulékkedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók kiszoríthatják a nem támogatott munkaerőt, másrészt véges az ilyen kedvezmények motiváló ereje. Adler Judit szerint ugyanis csak a munkaerő-költségek egy szűk területén jelent segítséget egy ilyen csökkentés. Szerinte ha a már állományban levőkre is érvényes lenne, akkor a miniszterelnök által említett 250 ezer embernél jóval többet érintene.

Feketemunka vagy a nonprofitok?

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója arra hívta el a figyelmet, hogy a közmunkások nélkül a mutatók egyre romló foglalkoztatási helyzetről vallanak. Köllő János is hasonló eredményre jutott a hvg.hu-nak adott interjújában: a célok érdekében éppen az ellenkezője volna ésszerű annak, amit a kormány a foglalkoztatáspolitikában csinál. A növekedéshez támogatni kellene a bevándorlást és a felsőoktatásban való részvételt - mondta az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatási igazgatója, aki a finn, a holland, az ír, a spanyol, az olasz és a bolgár foglalkoztatás-növekedési tendenciákra utalt. "A hosszabb távú növekedésnek három fontos forrása volt. Az egyik az iskolázottsági szerkezet javulása: az, hogy gyors ütemben tolódik el a munkaerő-összetétel a diplomások felé, akik könnyebben találnak munkát. A második az idősebb generációk javuló munkavállalása.

A harmadik a bevándorlás: Olaszországban 66, Írországban 57, Spanyolországban 47 százalékban, sőt még Finnországban is közel 20 százalékban a migrációnak köszönhetően nőtt a foglalkoztatás 1998 és 2008 között" - mondta Köllő János. Szerinte a magyar kormányzat közfoglalkoztatási és munkahelyvédelmi terve drága, és a probléma megoldását sem szolgálja.

A KSH negyedéves munkaerő-piaci statisztikája szerint Magyarországon 2012 második negyedévéig egy év alatt 68 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Köllő szerint a 68 ezres növekedésnek az egyik forrása nyilvánvalóan a közmunka, de nem olyan nagy mértékben, mint ahogy azt a sajtó emlegeti: nagyjából 33 ezerrel volt több idén nyáron a közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ha a maradékkal el akarunk számolni, érdemes figyelni a statisztikán belül az életkori bontásra: egyértelműen a 40 év fölöttieknél nőtt a foglalkoztatás. Ezt két dolog magyarázhatja. Egyrészt kezdenek bejönni ebbe a korsávba azok, akiknek az iskolázottsága sokkal jobb, mint a nyugdíjba menőknek, és ez minden beavatkozás nélkül elkezdi növelni a foglalkoztatást. A másik, hogy a rokkant- és korai nyugdíjazás megszigorítása szintén ebben a korcsoportban növelte a foglalkoztatást. A 40 év fölöttiek foglalkozatásában is nagy a szóródás: messze a legnagyobb aktivitásnövekedés az 50-54 éveseknél (több mint öt százalékpont) és az 55-59 éveseknél (két százalékpont) mutatható ki, tehát a nyugdíj előtt állók között.

Már az első Fidesz-kormány idején is alapvetően a nyugdíjkorhatár-emelés magyarázta a foglalkoztatás növekedését, amit persze még a Horn-kormány kezdeményezett. A rokkantnyugdíjazás gyakorlata is sokat szigorodott már az előző kormányok alatt is, de ez most, a második Orbán-kormány idején újabb lendületet kapott - foglalta össze Köllő János a hvg.hu kérdésére. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a nem közfoglalkoztatottak körében mért 35 ezres növekedés a nonprofitoktól ered-e, vagy a feketegazdaság nőtt meg - mondta el a hvg.hu-nak.