Munkahelyvédelem: sokan emiatt veszíthetik el állásukat?

A jövő év elejétől a kormány munkahelyvédelmi támogatásban kívánja részesíteni a 25 év alatti, 55 év feletti, munkanélküli, kisgyermekes és a kisvállalkozói réteget. Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke, az MSZP alelnöke szerint a munkahely-védelemmel két és fél éves késésben van a kormányzat.

Bartha Szilvia, a Jobbik politikusa, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja elmondta, hogy a foglalkoztatás kiegészítő eszköz a gazdaságpolitika mellett, termelni, szolgáltatni kellene, de a gazdaság beindításának problémájára nem tud a kormány választ adni. Amíg nincs pénze az embereknek, kevesebb munkaerőre van szükség.

Szél Bernadett, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv jó irány, az LMP is járulékcsökkentésben gondolkodik, sőt a leszakadó térségekben nagyobb járulékcsökkentésre lenne szükség. A kormány elképzelése azonban átfogó koncepció nélkül, illetve a finanszírozás bizonytalansága és a szükséges háttérmunka hiányában nem lesz sikeres.

A politikusok hasonló álláspontot képviselnek abban, hogy a munkahelyek számát nem fogja növelni az akcióterv, sőt, a hátrányos helyzetben lévő csoportoknak adott kedvezményeknek kiszorító hatása lesz a munkapiacon. Gúr szerint ez kézenfekvő, mert a kedvezmények természete a tőzsdéhez hasonlítható, valaki veszít azon, hogy a másik nyer. Szél Bernadett kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv esetében kétséges, hogy a csökkenő munkaerőköltség a jelenlegi vállalkozási környezetben létszámbővítést vagy pusztán magasabb eredményt és osztalékot fog-e eredményezni. Sem a beruházások alakulása, sem más adatok nem utalnak arra, hogy a vállalatok általában termelésük növelését terveznék a közeljövőben. Így az is kérdéses, hogy az akcióterv egyéb elemei (pl.: tartós munkanélküliek járulékkedvezménye) járhat-e foglalkoztatás bővüléssel.

Gúr Nándor szerint mivel a munkahelyek száma nem emelkedik, a meglévő munkahelyek elosztásáról lehet csak szó. Nem jelent előrelépést az sem, ha a statisztikára ez kedvező hatással lesz. Bartha Szilvia szerint a kedvezményezett kör ki fogja szorítani a munkahelyek egy részéből a most ott dolgozókat, ezzel a szakképzettek járnak rosszul: pl. egy bruttó 300 ezer forintért dolgozó helyett felvesznek három pályakezdőt a magas támogatás miatt. Ez a foglalkoztatási statisztikát javítani fogja, de egy család elveszítette a biztonságát, és a pályakezdők sem fognak megélni a fizetésükből. A munkahelyvédelem az önfoglalkoztatásnak kedvez, de ez sem teremt új munkahelyeket a Jobbik politikusa szerint. Szél Bernadett lapunknak elmondta, hogy arra a kérdésére, hogy számoltak-e azzal, hogy az 55 év feletti, 25 év alatti kedvezményezettek belépése által mások kiszorulnak a munkapiacról, elveszítik a munkahelyüket, Czomba Sándor államtitkár azt felelte, ez nem életszerű, de ha mégis előfordul, reagálnak a problémára.

Szél Bernadett úgy látja, hogy nem akciótervekre lenne szükség, hanem kiszámítható és stabil üzleti környezetre, a hitelezés beindítására, a bizalom helyreállítására, ráadásul az elképzelés nem meggyőző a finanszírozás tekintetében sem: a politikus szerint a kormány részéről kérdésére csak annyit árultak el, hogy lesz forrás, de nem mondták meg, honnan. Másrészt hiányzik a koncepció, nincs megfelelő háttérszámítás, modellezés. Az LMP politikusa szerint a "matolcsyzmus" egyik nagy tévedése, hogy a járulékcsökkentés mindent megold, pedig az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek elhelyezkedését a megfelelő színvonalú felnőttoktatás, a gyermeknevelésből visszatérők helyzetét a rugalmas munkarend ösztönzése és a bölcsődei, óvodai helyek számának emelése segíti igazán, emellett szükség van a közösségi közlekedés fejlesztésére is.

A politikus szerint európai közös érték a szociális biztonság és a foglalkoztatás bővítésének együttes érvényesítése a kormányzati munkában, sajnálatos, hogy előbbi ennyire háttérbe szorult Magyarországon. Gúr véleménye is az, hogy csupán járulékcsökkentéssel nem lehet munkahelyeket teremteni: a piaci bizalom elvesztése, a jogbiztonságot aláásó intézkedések, az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika eredményeként még a tökével rendelkező hazai cégek sem fektetnek be hosszú távon Magyarországon. A költségvetés 600 milliárdos hiánya miatt sem biztonságos az akcióterv finanszírozása - tette hozzá.

Miből futná béremelésre?

Gúr Nándor szerint a béremeléssel kapcsolatban a kormány hazudik. A magát a béremelések kormányának aposztrofáló Orbán-kabinet annyit ért el, hogy a minimálbér bruttó összegének emelése a munkáltatóknak jelent többletjárulékot, a munkavállalók számára nincs haszna, ráadásul vásárlóértéken 15 százalékkal kevesebbet ér - mondta el az MSZP politikusa.

Erre reagálva Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azt nyilatkozta, hogy ne maradjon sérülékeny Magyarország gazdasága, a jelenlegi négymillió helyett 5-5,5 millió magyar munkavállalóra és adófizetőre van szükség a következő egy-két évben. Ráadásul a különböző felmérések is azt mutatják, hogy ma az embereket leginkább a munkahelyek megőrzése, illetve újak létrehozása érdekli. Egy ilyen helyzetben munkahelyvédelmi akciótervet létrehozni Selmeczi szerint nem lehetőség, hanem kötelesség. Aki nem ismeri fel ennek fontosságát, az nincs tisztában az európai válság természetével, a magyar gazdaság és az emberek helyzetével. A miniszterelnök által meghirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv alapos, átgondolt és a szakértők, illetve az érintettek szerint is meghozhatja a várt sikert.

A Jobbik a keleti fordulatban látja a jövőt. Bartha Szilvia a mezőgazdaság és az innováció támogatását említette, ami új munkahelyeket eredményezhet, és minél keresettebbek a szakemberek, annál magasabb bért fizetnek a munkáltatók a megtartásuk vagy az elcsábításuk érdekében. Most azért alacsonyak a bérek, mert nagy a munkanélküliség. Az állásokat piaci alapon kell megteremteni: pl. az innováció felkarolásával, ami Bartha szerint egyet jelent a magyar találmányok támogatásával az energiaszektorban, egészségügyben, illetve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével. A Jobbik nyitna a keleti piacokra, hangsúlyozva a szovjet utódállamok és Oroszország szerepét, mert ezeket a rendszerváltás idején "furán értelmezett szabadságvágy" miatt veszítette el az ország. A választási kampányig eldől, hogy a Jobbik előáll-e foglalkoztatás bővülést ígérő számokkal, Bartha szerint cél a teljes foglalkoztatás, ami egyezik a kormány álláspontjával.

Az alacsony foglalkoztatási szintről Szél Bernadett szerint kitörési pont lehet a zöld munkahelyek teremtése, mely szerint a magánlakások nagyarányú épület-energetikai felújítása 80 ezer új munkahelyet jelentene amellett, hogy a csökkenő rezsiköltségek mellett megmaradó pénz a fogyasztásra is jó hatással lenne. Megemlítette, hogy ez a terv szerepelt a Fidesz választási programjában, de a kormányzati munkában hírét se hallani. Az LMP az ősz folyamán mutatja be "Magyarország talpra áll" című programját, melyben kitérnek a foglalkoztatásra is.

Gúr Nándor szerint a kormány már nem képes megvalósítani a munkahelyvédelmi tervét sem, amely 400 milliárd többletet jelent az államháztartásnak, amit csak friss forrásokból lehetne előteremteni, de ezek nem állnak rendelkezésre. A hitelesség hiánya, az egykulcsos személyi jövedelemadó - ami szerinte 4-600 milliárd forintot von ki a rendszerből - és a visszamenőleges szabályozás miatt beszűkült a mozgástér. Ezért szerinte a foglalkoztatottak számának emelkedéséhez kormányváltás kell.

Kifejtette, hogy forráslehetőséget a feketegazdaság visszaszorításában lát, amely 18-20 százalékot tesz ki a magyar gazdaságban. Az 5-6 ezer milliárd forintos részből, 1-2 ezer milliárdot vissza lehet vezetni a költségvetésbe. Gúr szerint nem szabad elfelejteni, hogy a kormány egymillió új munkahelyet ígért, ezzel szemben kevesebben dolgoznak, mint a válság előtt (erről a kormány máshogy vélekedik - a szerk.). A munkanélküliek ellátása kilenc hónapról háromra csökkent, ezzel az EU tagországok álláskeresői között a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek.