Győr-Moson-Sopron megye: multiktól függ az álláspiac

Győr-Moson-Sopron megye a Nyugat-dunántúli régió része, székhelye Győr. A megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és a Kisalföld. Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 négyzetkilométer, Magyarország területének 4,5 százaléka. Területén megközelítőleg 450 000 ember él. A megye 7 kistérségre tagolódik, a csornai, a győri, a kapuvár-beledi, a mosonmagyaróvári, a pannonhalmai, a sopron-fertődi és a téti kistérségekre.

A megye gazdasági termelőképessége az országos átlag feletti, mégis ez a gazdaságilag kedvező helyzet vélhetően a régión belül érvényesülő jövedelmi egyenlőtlenségeknek, részben pedig a magas fogyasztói áraknak, és a magas megélhetési költségeknek köszönhetően nem jelent sokkal alacsonyabb szegénységi arányt a többi megyéhez képest. A megyében minden tizedik háztartás él jóval kevesebből, mint amennyit a megélhetéshez szükségesnek tartana.

A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet. A fontosabb turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. Nyugat-Dunántúl borászati és gasztronómiai értékekben, specialitásokban is gazdag. A régióban 77 település tartozik történelmi borvidékhez, illetve minősül bortermőhelynek. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára.

Kiemelkedő foglalkoztatottság

A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint Győr-Moson-Sopron megye kistérségi adatai szerint megyén belül a legnagyobb aktivitás 43,6 százalékkal a győri kistérségben tapasztalható, a legkisebb, 37,2 százalékkal pedig a tétiben. A foglalkoztatottak nemek és életkor szerinti megoszlásának adatai azt mutatják, hogy a 30-39 év közötti foglalkoztatottak aránya a legmagasabb, 78,1 százalék. A nők aránya a 40-59 éves korú foglalkoztatottak között a legmagasabb, 47,3 százalék. Ha az életkor szerinti megoszlást nézzük, az egyik legszembetűnőbb adat, hogy a 60 év felettiek foglalkoztatása már az egy százalékot sem éri el a pannonhalmai, téti, vasvári és letenyei kistérségekben, ellentétben mondjuk a győri kistérséggel, ahol ez 3 százalék. Kereseti átlagok tekintetében a Nyugat-dunántúli régió harmadik helyen áll, a megyéket tekintve Győr-Moson-Sopron megye a negyedik.

A külföldi befektetések kedvelt helyszíne

Győr-Moson-Sopron megye országos szinthez viszonyított fejlettsége azzal magyarázható, hogy a terület a külföldi befektetések kedvelt helyszíne. A megye legjelentősebb vállalata az Audi Hungaria Motors Kft. A megye jelentős ipari körzet, az ipari foglalkoztatottak száma 40 százalék körüli, a mezőgazdaságban dolgozók aránya pedig alig éri el az 5 százalékot. Várhatóan az iparban dolgozók száma a közeljövőben tovább emelkedik, mert elindult Győrben az Audi gyárbővítése. Már mintegy száz munkatársat vettek fel, s vannak, akik már az Audi neckarsulmi karosszériagyárában tanulják azoknak az eszközöknek a kezelését, amelyeken Győrben dolgoznak majd. A gyár 900 millió eurós beruházással bővül, 1800 munkahelyet teremtve ezzel.

A beruházások hatása már érződik a munkaerőpiacon, mert ahhoz képest, hogy a 2010 év eleji adatok alapján Győr-Moson-Sopron megyében 7,2 százalékos rátával évtizedes csúcsot döntött a munkanélküliség, a 2011. áprilisi jelentések már arról számolnak be, hogy egy hónap alatt 1200 fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A munkaügyi központ statisztikája szerint a legnagyobb igény lakatosra, hegesztőre, kőművesre, tehergépkocsi-vezetőre, raktárkezelőre, valamint targoncavezetőre volt, de keresettek voltak a szakácsok és eladók, valamint a szak- és betanított munkások is. Szellemi munkakörökben az ügyviteli, adminisztratív munkákra, a felsőfokú végzettségűek közül pedig gépészmérnökökre érkezett munkaerőigény. Igaz, szezonális hatásokkal is magyarázható a munkanélküliség csökkenése, mert a vendéglátásban, az építőiparban és a mezőgazdaságban tavasztól őszig több emberre van szükség.

A megye kettős munkaerő-piaci funkciója

Május elsejével megnyílik az osztrák munkaerőpiac a kelet-európai országok előtt is. A munkaerőpiac megnyitásával magyar és szlovák állampolgárok is dolgozhatnak Ausztriában és így Burgenlandban is. Az ezekből az országokból származó cégeknek már nem kell osztrák székhellyel rendelkezniük.

Győr-Moson-Sopron megye a munkaerőpiacon kettős funkciót lát el. Egyrészt, mint a szlovák munkaerő fogadó területe, másrészt pedig az Ausztriába irányuló munkaerő kibocsátója. A kétirányú mozgás egy területen találkozik, a térség egyszerre célterülete a szlovák munkaerőnek és kibocsátója az Ausztriába tartóknak. A ki- és beáramló munkaerő nagymértékben befolyásolja a megye munkaerőpiacát.

A szlovák munkavállalók aránya Győr-Moson-Sopron megyében jócskán meghaladja a többi külföldi munkavállalóét. Erre az egy megyére koncentrálódik a magyarországi szlovák munkaerő közel 10 százaléka. Győr-Moson-Sopron megye a szlovákiai munkaerő számára vonzó célpontot jelent, ugyanis a két térség közötti legnagyobb különbség a foglalkoztatási szerkezetben jelenik meg. Szlovák részen a lakosság jelentős hányada még mindig a mezőgazdaság területén dolgozik. A mezőgazdasági dolgozók nagy része általában alacsonyan képzett, alacsony jövedelemmel rendelkezik. A szlovákiai munkavállalók a megyei munkaerő-piaci igényeket kielégítve azokba a szakmákba tömörülnek, amelyekben munkaerőhiány áll fenn. A legtöbb szlovákiai vendégmunkás a feldolgozóiparban, az építőiparban helyezkedik el, de kiugró a gépkezelők és az egészségügyben dolgozók száma is.

Győr-Moson-Sopron megye lakosai évek óta aktív résztvevői az osztrák munkaerőpiacnak. Az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalók számának közel 5 százalékát a magyar munkavállalók alkotják. A magyar munkavállalók jelentős része a bécsi tartományban dolgozik, de sokan az alsó- és a felső-ausztriai munkahelyeket választották célpontnak. Ennek oka, hogy az osztrák-magyar határon húzódó két térség gazdasági indexeinek összehasonlításakor az osztrák tartomány lakosai élnek jobb anyagi körülmények között, magasabbak az átlagbérek, magasabb az életszínvonal.

Veszélyes jövőkép

A jövőre nézve a megye legnagyobb problémáját az jelentheti, hogy a gazdasági fejlettséghez viszonyítva alacsony a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak száma. Néhány nagy multi uralja a munkaerőpiacot, amelyek kivonulása nagy veszélyeket rejthet az aktív kereső lakosság számára.