Hátrányos megkülönböztetés szakszervezeti tevékenység miatt - jogeset

A kérelmező munkavállaló azzal a beadvánnyal fordult a Hatósághoz, hogy az állapítsa meg, hogy a bepanaszolt munkáltató érdekképviseleti tevékenysége miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek alátámasztásául előadta, hogy 2010. január 1. napjával őt a határozott időre szóló "flight manageri" munkakörében nem foglalkoztatta tovább, hanem az annál alacsonyabb kvalifikációt, tudást igénylő, valamint alacsonyabb státuszú "agenti" pozícióba "helyezte vissza", mely pozíció természetszerűleg alacsonyabb fizetéssel (alapbér, prémiumok) is jár. Kifejtette továbbá, hogy a határozott időtartamú "kinevezés" meg nem hosszabbítására véleménye szerint azért került sor, mivel aktív szakszervezeti tevékenységet folytat, melyet a munkáltató a flight manageri pozícióval nem tart összeegyeztethetőnek. Ezen túlmenően sérelmezte azt is, hogy a Malév GH Zrt. ugyanezen okból nem biztosítja számára az egyéb képzéseken történő részvétel lehetőségét, gyakran nem kap előzetes beosztást, valamint flight manageri megbízatása idején gyakran munkakörétől eltérő beosztásban, agent-ként került alkalmazásra.

"Túl lelkes szakszervezeti aktivista volt"

A Malév GH Zrt. kimentésében előadta, hogy az érintett piaci szegmensen jelentős verseny van, melynek következtében folyamatos átszervezéseket, illetve leépítéseket kénytelen végrehajtani. Ennek egyik állomása 2009. január 1. napja volt, amikor az addig létező agent-flight supervisori rendszert felváltotta az agent-flight manageri rendszer. A korábbi 64 flight supervisor helyett csupán 48 flight managert alkalmaztak tovább, s azon munkavállalókat, akik a munkaszerződésük módosítását nem írták alá, elküldték (felmondással, illetve a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése útján).

A munkáltató célja a határozott idejű munkaköri kinevezésekkel a rotáció útján történő tesztelés volt, aminek eredményeképpen a végleges flight manageri állomány folyamatosan alakulóban van. A gazdasági válság eredményeképpen 2010-ben azonban további flight manageri pozíciókat szüntettek meg, illetve a rotáció időtartamát is tovább rövidítették. A Malév arra is rámutatott, hogy Kérelmező szakmai munkájával nem volt gond, ugyanakkor olyan lelkes szakszervezeti aktivista, aki munkaidejének 52 százalékában a munkájától távol van, amelynek az a gyakorlati következménye, hogy nem lehet rá flight managerként támaszkodni, valamint nem kap részletesebb műsort. Az érdekvédőt ugyanis olyan gyakran kéri ki a szakszervezet, hogy előzetes műsort nem is lehetne készíteni, helyettesítése pedig problémásabb, mint hogy ha agenti pozícióban dolgozna. Ebben a pozícióban egy félembernyi kiesés egyszerűen nem tolerálható. Továbbképzésekre pedig nyilvánvalóan kizárólag olyan munkavállalókat célszerű küldeni, akiknek a terhelhetősége nem 50 százalék körüli.

Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a Malév GH

A lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható volt, az eljárás alá vont magatartása az Ebktv. 5.§d), 8.§s), valamint 21-23.§-ai alapján sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A Malév GH Zrt. a sérelmes munkáltatói intézkedésnek egyértelmű magyarázatát adta. Elmondta, hogy 2002 óta a szakszervezetek összesen 12 sztrájkot szerveztek a repülőtér területén. A sztrájkok szervezésében a dolgozó, aki 2007-től kezdődően szakszervezeti titkár, különösen aktív szerepet töltött be. Kérelmező érdekképviseleti aktivitása ebben az évben már odáig terjedt, hogy munkaidejének 52 százalékában szakszervezeti, és nem a rendes munkavégzéséhez kapcsolódó munkát végzett. Ezt azonban a munkáltató már nem tudta tolerálni. A munkavállalónak ugyanis az Mt. speciális munkakört nem biztosít, a Malév GH "tűrési kötelezettségének" pedig ésszerű határai vannak.

A cég érvelését ugyanakkor saját nyilatkozatai, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai is cáfolták. Egyrészt elismerte, hogy flight manageri munkakörben 50 százalékos, illetve 75 százalékos részmunkaidőben is foglalkoztatnak több munkavállalót, így azon kijelentései, hogy a munkáltató gazdaságilag nem érdekelt abban, hogy ilyen leterheltségű munkavállalót flight managerként foglalkoztasson, illetve, hogy a kérelmező dolgozó által betöltött pozíció részmunkaidőben nem látható el, nem felel meg a valóságnak. A dolgozó határozott idejű munkakörének meg nem hosszabbítását követően ugyanis a munkáltató már tudatában volt annak, hogy az érintett munkakör részmunkaidőben betölthető-e. Ezen ellentmondást a cég azzal kívánta feloldani, hogy kijelentette, hogy a munkavállaló 50 százalékos részmunkaideje, illetve más, szakszervezeti tisztséget be nem töltő, illetve aktív szakszervezeti tevékenységet nem végző dolgozók 50 százalékos részmunkaidejével nem hasonlítható össze. Ugyanis az érdekvédőt a szakszervezet bármikor kikérheti, míg más munkavállaló munkaidejét a munkáltató osztja be. Kérelmező ugyanakkor rámutatott, hogy 2009-től kezdődően havonta előre leadta távolléteit, és ezen kifejezetten ritkán változtattak. Ezt a cég sem cáfolta, csupán arra hivatkozott, hogy a kikérés elvi lehetősége bizonytalanságot okoz Kérelmező beosztásával kapcsolatosan, ami ezen munkakörben nem tolerálható. E vonatkozásban kiemelendő, hogy a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenység az Alkotmány 4.§-a által elismert alkotmányos jog, illetve érték. Annak érdekében, hogy a szakszervezeti tisztségviselő eleget tudjon tenni érdekképviseleti feladatainak, az Mt 25.§-a számára munkaidő-kedvezményt biztosít. A munkaidő-kedvezmény vonatkozásában az Mt. kimondja, hogy arról a tagok maguk döntenek, annak egyetlen korlátja az, hogy tekintettel kell lenni a munkáltató zavartalan működésére, ezért a távolmaradást előre be kell jelenteni. Ennek pontos módját a törvény nem határozza meg, de a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére tekintettel ezt úgy kell megtenni, hogy a munkáltató a kiesett időre a helyettesítésről gondoskodni tudjon. Az érdekképviseleti tevékenység gyakorlásával kapcsolatosan tehát mind az Mt., mint pedig az Ebktv.8.§(s), valamint a 21.§(g) bekezdései lerögzítik, hogy a munkavállalót semminemű hátrány nem érheti.

A munkáltatót terhelő tűrési kötelesség határának meghúzása mérlegelés kérdése. Tekintettel azonban arra, hogy a munkáltató azonos feltételekkel teszi lehetővé a sérelmes pozíció betöltését egyéb, aktív szakszervezeti tevékenységet el nem látó munkavállalók részére 50 százalékos, illetve 75 százalékos részmunkaidőben, azt mutatja, hogy a munkáltató tűrési kötelezettségének semmilyen formában nem kíván eleget tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a továbbképzésekből történő kizárás vonatkozásában a Malév GH akként nyilatkozott, hogy Kérelmező 100 százalékos terhelhetősége esetén továbbképzésének akadálya nem lenne. A hatályos jogi normák azonban az érdekképviseleti tevékenységet alkotmányos értéknek tekintik, melynek következtében a tűrési kötelezettség ilyen módon történő kiüresítését nem teszik lehetővé. Kiemelendő az is, hogy a cég nem tudott olyan esetre hivatkozni, amikor a dolgozó szakszervezeti tevékenységéből eredő távolléte - a rendeletetésszerű joggyakorlás kötelezettségét sértő módon gyakorolva - munkaszervezési problémákat okozott volna. Kérelmező egyebekben nem vezető állású tisztségviselő (felette áll a szolgálatvezető, csoportvezető, stb), akinek helyettesítése az állás jellegénél fogva kifejezett nehézségekbe ütközne. Az pedig, hogy a munkavállaló helyettesítése kellemetlenséggel jár a munkáltató tűrési kötelezettsége körébe tartozik.

A dolgozó egyebekben két évtizede dolgozik a munkáltatónál hasonló beosztásban, így távolléte szakmai tapasztalata okán nem okozhatott számára legyőzhetetlen problémát, különös tekintettel arra, hogy azonos feltételekkel szakszervezeti aktivitást be nem töltő, kevesebb rutinnal rendelkező munkavállalók jelenleg is flight manageri munkakörben vannak foglalkoztatva. Ennek megfelelően a Malév GH nem tudta az Ebktv. 22.§-ában rögzítetteknek megfelelően bizonyítani, hogy a dolgozó számára, aki távollétét egy hónappal előre bejelentette, miért nem adtak részletes "műsort", valamint számára miért nem tették lehetővé azonos feltételekkel a más utaskiszolgálási rendszerek működésével kapcsolatos továbbképzéseken való részvételt. A céget terhelő kimentési bizonyítás a hatóság álláspontja szerint azért sem volt eredményes, mert a munkáltatónál írásbeli (dokumentálható) értékelési rendszer nem létezik, így a rotáció alapjául szolgáló összetett szempontrendszer nem követhető nyomon.

A hatóság megállapította, hogy a Malév GH megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy Kérelmezőt szakszervezeti tisztségviselőként kifejtett aktivitása okán kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő egyéb munkavállalókat. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltotta, és egyben elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét - a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan - a hatóság honlapján. Végezetül a Hatóság az eljárás alá vontat 1.000.000 forint, azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

Közreműködött: Dr. Kéri Ádám, az EBH jogásza