Hogyan készüljünk fel a stresszinterjúra?

A stresszinterjú ismertetőjegyei

A stresszinterjú során az interjú készítője szándékosan intenzív nyomással terhelt légkört teremt, a pályázót kényelmetlen, szokatlan kérdésekkel bombázza, mindezzel az a célja, hogy megfigyelje a jelölt reakcióját és teljesítményét olyan feszültség, bizonytalanság közepette, amit - ha felveszik - a munkája során tapasztalni fog. Ha másról nem is, de arról mindenképpen felismerhető a stresszinterjú, hogy a kérdező nem a szokványos módon - olykor udvariatlanul - viselkedik, ezzel ugyanis az a célja, hogy kihozza az álláskeresőt a sodrából. De az éles, váratlan kérdések, feszült légkör, oda nem illő megjegyzések, az interjúztató hanghordozása mind arról árulkodik, hogy éppen egy stresszinterjún vesz részt az illető.

A stresszinterjún az is előfordul, hogy a kérdező váltogat a kérdéscsoportok között, belevág az álláskereső szavába, nem figyel rá, olvas, esetleg sms-eseket ír, vagy telefonál. A kérdező testbeszéde jellemzően negatív: nem néz a jelölt szemébe, karba tett kézzel ül, nem fordul felé, olyan tevékenységeket végez, amelyek az unalomról árulkodnak (játszik a tollával, hintázik a székén). A kérdések általában kényes területeket érintenek: politika, vallás, szexuális élet, nemzeti hovatartozás. Ezek váratlanul érkezhetnek, bizalmaskodóak, konfrontatívak és a negatívumokra fókuszálnak.

Az is előfordul, hogy a jelölt abba a csapdába esik, hogy a végén saját rossz tulajdonságait kezdi el taglalni. (Meséljen volt vezetőiről, kollégáiról) Az interjúztatók fura szituációkat teremtenek, például megkérik a jelöltet arra, hogy a tárgyalóasztalon levő tollat adja el két perc alatt a kérdezőnek és ily módon mutassa meg a meggyőző erejét, vagy megkérdezik tőle, hogy nyissák-e ki az ablakot, és amikor a jelentkező helyesel, akkor nem teszik meg. Ezek a szituációk mind-mind azt szolgálják, hogy felmérjék a jelölt rátermettségét, talpraesettségét.

Ezen helyzetek során a toborzók azt a látszatot keltik, mintha nem létezne helyes válasz kérdésükre, és a kérdező visszajelzése gyakran tartalmaz becsmérlő válaszokat. A stresszinterjú légköre feszült, gyakran csak úgy pörögnek a kérdések, a megszakítások, a kérdező sürgeti a jelöltet, máskor épp a vontatott légkörrel stresszelik a résztvevőt, ahol a gyakori hallgatással, minimális visszajelzéssel érik el a kellemetlen hangulatot. Nem szabad meglepődni azon sem, ha kritizálják a ruhánkat, frizuránkat, beszédstílusunkat. Ám ez nem jelenti azt, hogy ezt muszáj elviselni...

Mikor ildomos bevetni a stresszinterjú nagyágyúját?

Olyan pozíciók esetén alkalmaznak stresszinterjút, amelyek gyakori stresszel járnak, de olyan is előfordul, amikor a teljes interjú légköre, struktúrája stresszes lehet. Ezek jellemzően a vezetői, üzletkötői, vevőszolgálati vagy akár felső vezetői titkárnői, asszisztensi munkakörök lehetnek. Ilyenkor az a cél, hogy a pályázót kizökkentsék a biztonság érzéséből, zónájából. A kérdező ilyenkor nem elégszik meg a jelölt előre betanult monológjával, hanem spontán reakciókra kényszeríti az előre megtervezett nehéz helyzetekben. Ezekben jobban megfigyelhető ugyanis a stabilitás, konfliktuskezelés, az érzelmi terhelhetőség, kommunikáció és természetes stresszkezelés, mintha egyszerűen rákérdeznének, hogy mi volt a legstresszesebb esemény az eddigi karrierje során, és azt hogyan oldotta meg.

Stresszinterjú Randstat módra

Kovács Zsuzsa, a Randstad munkaerő-közvetítéssel foglalkozó branch managere elmondta, hogy kizárólag a stresszinterjú könnyebb verzióját alkalmazzák, és csakis akkor, ha a cég igényli, és nagy stresszel együtt járó munkakör esetében. Legtöbbször az ügyfélszolgálat, értékesítés területén számíthatnak stresszinterjúra az álláskeresők. - Nálunk egy stresszinterjú nem gorombaságból, késésből, megalázásból áll, ez a cég profiljába, politikájába nem fér bele, emellett a célközönségünk sem indokolja annak használatát. A Randstad elsősorban pályakezdőktől középvezetőkig interjúztat. A stresszinterjú helyett olyan szituációkat teremtünk, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdenie a jelöltnek, így le tudjuk mérni, alkalmasa-e arra a munkakörre. Bár ezek a szituációk nem megalázóak, mégis általában nagy nehézséget jelentenek az álláskeresőknek. A legnehezebb feladatnak a feszültségét, frusztrációját a jelöltön levezető goromba ügyfél leszerelése szokott bizonyulni - meséli Kovács Zsuzsa.

A Randstadnál váratlan kérdéseket is csak akkor dobnak be az interjú alatt, ha logikára, analitikus képességre kíváncsiak. A stresszinterjú azon alaptulajdonságát viszont betartják, hogy a jelöltnek halvány fogalma se legyen arról, mi vár rá, hiszen pontosan arra kíváncsiak egy ilyen típusú interjú alkalmazásakor, hogy a jelentkező "mélyvízbe" dobva is megállja-e a helyét.

Mennyire bírják az álláskeresők a stresszinterjút?

- A jelöltek reakciói változóak: van, aki nagyon frappánsan feltalálja magát, képes megőrizni nyugalmát, de olyan is akad, aki nem veszi a lapot, leblokkol. Az utóbbi esetében megismételjük a feladatot, adunk neki még egy esélyt, ha viszont az sem tudja megfelelően lereagálni, akkor legalább mindkettőnk számára világossá válik, nem alkalmas erre a pozícióra - vázolja fel a leggyakoribb eseteket Kovács Zsuzsa, aki úgy tapasztalja, hogy az álláskeresők nagyon nem tudják ezeket a váratlan szituációkat kezelni. Ennek oka a jelöltek felkészületlenségében, tapasztalatlanságában, személyiségében keresendő. - A jelöltek nagyon kevés ismerettel rendelkeznek önmagukról, képességeikről. Több gyakorlatot kellene szerezniük az állásinterjúk terén, ezen helyzetek lereagálása ugyanis begyakorolható, megtanulható. Természetesen van olyan munkakör, amely bizonyos kompetenciákat, személyiségvonásokat igényel, de például a problémamegoldó és kommunikációs képesség fejleszthető.

A stresszinterjú kezelése

Bár nem vett részt és nem vezetett a jelölt megalázására irányuló stresszinterjút Kovács Zsuzsa, személyzetisként azt tanácsolja, hogy a jelölt mindig őrizze meg az önuralmát, hidegvérét. Nem szabad, hogy elragadják indulatai, még ha úgy is kívánná a helyzet. Ha ez megvan, akkor sínen van, ugyanis képes lesz higgadtan reagálni a kényes helyzetekben. Amennyiben a jelölt úgy érzi, hogy a kérdés nem releváns a megpályázott munkakörrel kapcsolatban, nyugodtan kérdezzen vissza, ha valamivel nem ért egyet, vagy valamit nem ért. - A legfontosabb, hogy adjuk önmagunkat, legyünk magabiztosak, és hűek önmagunkhoz! Nem muszáj eltűrni a sértegetéseket. Fel lehet állni, és el lehet ballagni az interjúról. Legalább időben kiderült, nem nekünk való ez a cég - véli Kovács Zsuzsa.

Mint a kandikameránál

Egy jó stresszinterjú végén a kérdező általában feloldja a feszült helyzetet azzal, hogy elnézést kér az esetleges kellemetlen szituációkért, és elmondja, hogy minderre csak azért volt szükség, mert a stresszes helyzetben megnyilvánuló viselkedést szerették volna minél jobban megvizsgálni.

Megállapítható tehát, hogy a stresszinterjú arra tökéletesen megfelel, hogy kiderüljön, mennyire passzol a munkavállaló és a munkáltató, munkaerőigény és -kínálat. Jól látható, hogy lehet ezt finoman is csinálni, ám ha a személyzetis kolléga nagyon beleélné magát a szerepébe, a jelölt önbecsülését megőrizve megköszönheti a lehetőséget és felállhat az interjúról. Lehet, hogy ezt is várják a cégnél, ez a helyes magatartás...

Gyimóthy Éva, HR Portal