Home office: íme a válaszok a jogi és adózási dilemmákra

A Niveus Consulting Group ezek közül járt körül néhányat.

Mit kell biztosítani az otthonról dolgozóknak?

A munkaviszony jellemzője, hogy a munkáltató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket, a munkavégzés eszközeit. Ez igaz akkor is, ha a munkavállaló részben vagy egészben otthonról dolgozik. Tehát alapvetően a munkáltatónak kell számítógépet, telefont adni, de távmunka esetén a felek másképp is megállapodhatnak, amit mindenképpen célszerű írásban rögzíteni.

Költségtérítést a home office rendelet hatálya alatt - tehát egyelőre február 22-ig - adómentesen adhat a munkáltató az otthonról dolgozóknak. Ez a minimálbér 10% százalékát meg nem haladó összeg a kiszivárgó információk szerint a jövőben is adómentes marad.

"Sok a félreértés ezzel kapcsolatban, ugyanis költségtérítést nem kötelező adnia a munkáltatónak, ez csupán egy lehetőség. Éppen ezért - mivel home office-ra csak a munkaszerződés közös módosításával lehet váltani - a költségtérítés ezzel együtt könnyen rendezhető. Abban az esetben, ha a munkavállaló számára fontos a költségtérítés és ez a munkáltatónak is elfogadható, akkor erről a munkaszerződés-módosításban célszerű megállapodni" - hívja fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Felmondás home office alatt

Azoknál a munkavállalóknál, ahol már meg tudtak állapodni a felek az otthoni munkavégzésben és ennek feltételeiben, már nem a home office hétköznapi teljesítése, sokkal inkább a munkaviszony megszüntetése szokott jogi problémát jelenteni. Ha ugyanis a munkavállaló egyáltalán nem jár be az irodába, nem lehet neki személyesen átadni a felmondást.

Munkaviszonyt felmondani csak írásban lehet a Munka Törvénykönyve szerint. Az írásbeli felmondás pedig akkor lép hatályba, ha azt a címzett meg is kapta. Emiatt eleve nagyon figyelni kell a felmondásra például próbaidős munkavállaló esetén, mivel ahhoz, hogy a felmondás a próbaidő alatt megtettnek minősüljön, a munkavállalónak meg is kell azt kapnia még a próbaidő lejárta előtt. Másrészt ez a határidőkre is kihat, hiszen a felmondási idő is aznap indul, amikor a munkavállaló kézhez vette a felmondást.

A felmondás közlése

De vajon hogyan lehet igazolni a felmondás kézhezvételét akkor, ha azt nem személyesen adják át a munkavállalónak?

Ilyenkor a legegyszerűbb postán, tértivevénnyel megküldeni a felmondást, mert ha a munkavállaló átveszi a küldeményt, a tértivevény igazolja az átvétel dátumát. A jogszabályok kezelik azt az esetet is, ha nem veszi át („nem kereste”) a küldeményt, ilyenkor a második értesítő kihelyezését követő 5. munkanapon tekinti az eljárásjog kézbesítettnek a levelet.

A Niveus Consulting Group szakértője szerint elméletileg nem zárható ki az SMS-ben, e-mailben történő felmondás sem, bár vannak olyan álláspontok, hogy ezek nem minősülnek írásbeli közlésnek.

A valódi probléma azonban nem ez, hanem a már említett átvételi igazolás. E-mailben ugyan kérhető olvasottsági visszaigazolás, azonban kérdés, hogy ezt ténylegesen visszaküldi-e a címzett. Az SMS-nél ez még nehezebb kérdés.

Mivel az átvételt a munkáltatónak kell igazolnia, valamilyen írásbeli jelzést kapnia arról, hogy a munkavállaló ténylegesen tudomást szerzett a felmondásról. Ezért a munkáltató jelentős kockázatot fut, ha nem hagyományosan, postán küldi a felmondást.

Elképzelhető viszont, hogy a munkáltatónak van olyan informatikai rendszere, amely alkalmas írásbeli iratok közlésére és a kézbesítés egyértelmű visszaigazolására. Esetleg a munkáltató valamilyen egyéb módon kezeli az ilyen helyzeteket (például saját kézbesítővel).

Ezek mind jó megoldások lehetnek, de ha van rá lehetőség, célszerű előre rögzíteni ezeket a munkaszerződésben vagy annak egy mellékletében a későbbi viták elkerülése érdekében.