Megjelent: 5 éve

Így foglalkoztasson nyáron szakközépiskolást

images

images

Az eltérő jogszabályi háttér miatt külön tárgyaljuk a felsőoktatásban tanuló hallgatók és a szakközépiskolai tanulók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó legfontosabb munkajogi, adózási szabályokat.

Szakközépiskolai tanuló gyakorlati foglalkozatására tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján kerülhet sor. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel.

Ahogy a tanulószerződésben foglaltaknak, úgy magának a tanulónak is meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. Tanulószerződés tehát azzal a tanulóval köthető, aki:
  • magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, nappali rendszerű oktatásban részesül;
  • az első, állami támogatású szakképesítés megszerzését célzó képzésben vesz részt;
  • megfelel az egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek.

    Tehát például nem köthető tanulószerződés azzal tanulóval, aki nem nappali rendszerű oktatásban részesül vagy önköltséges formában vesz részt az adott képzésben.

    A tanulószerződésnek, mint munkajogi alapdokumentumnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
  • a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait;
  • a tanuló természetes személyazonosító adatait, törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,
  • a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait;
  • az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt;
  • a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét;
  • a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét;
  • a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit;
  • a gyakorlati képzést szervező arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

    Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó törvény a tanulók életkorának figyelembe vételével az általános munkajogi szabályoktól eltérő, kedvezőbb rendelkezések betartását írja elő a tanulók pihenése, regenerálódása érdekében. A tanulót ugyanis azon tanévben, amelyekben a 19. életévét még nem tölti be, legalább 35 nap, ezt követően legalább 30 nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

    Betegség esetén a tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére 10 nap betegszabadság illeti meg, az ezt meghaladó betegsége idejére pedig az általános szabályok szerint jogosult lehet táppénzre is.

    A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben, annak ideje alatt kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások is megilletik.

    A gyakorlati képzést nyújtó cég a tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve pénzbeli juttatást köteles fizetni. A pénzbeli juttatás összege aszerint változik, hogy a képzés egészét tekintve egymáshoz képest a gyakorlati vagy az elméleti képzési idő hosszabb-e, így amennyiben a gyakorlati képzési idő eléri
  • a 80 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,3-szerese;
  • a 70 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,2-szerese;
  • a 60 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,1-szerese;
  • az 50 százalékot, a minimálbér 15 százaléka;
  • a 40 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,9-szerese;
  • a 30 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,8-szerese;
  • a 20 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,7-szerese.

    Fenti összegű juttatás adómentes, azonban mivel – a hallgatókkal ellentétben – a szakközépiskolai tanuló biztosítottnak minősül ezen jogviszonya tekintetében, ezért a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj összege alapján 10 százalék nyugdíjjárulék és 7 százalék egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség terheli. (A tanuló az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett.)

    Fontos lehet, hogy a foglalkoztató tisztában legyen azzal is, hogy ő, mint a tanulót foglalkoztató szervezet, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) is köteles megfizetni, jóval pozitívabb viszont, hogy a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.

    Pentz Edina, bérszámfejtési vezető
    RSM DTM Blog
    • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
    • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Hat dolog, amivel a gyakornokoskodás segítheti karriered

    Manapság már nem meglepő, ha valaki az egyetemi tanulmányai mellett dolgozik, és egyre többen vágynak olyan tapasztalatra is, amely a későbbiekben... Teljes cikk

    Apám, anyám ebbe rokkant bele, köszönöm, nem kérem - zavarba ejtő Z generáció

    Egész ágazatok működését ingathatja meg a közeljövőben a Z generáció, ha nem lesz megfelelő számára a munkakörnyezet. Tömeges munkába... Teljes cikk

    Lehetséges elnyerni egy pozíciót 1,5 perc alatt?

    Öt tanács életük első állásinterjújára készülő fiataloknak, hogy felkeltsék a munkáltató érdeklődését. Teljes cikk