Így üzen a test, hogy sok a munkahelyi stressz

Munka közben stresszt jelenthet a túl sok, erőn felül vállalt munka, a nem megfelelő munkakörülmények, a lekezelő, rossz bánásmód, a méltánytalan helyzetek, a bizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem, a rossz munkahelyi kapcsolatok. A munkaadóknak azért érdemes a stresszfaktorral foglalkozni, forrásait feltárni és a lehetőség szerint csökkenteni, mert a stressz közvetlen összefüggésben van a munkavállalóik jólétével, elégedettségével, egészségi állapotával, ami pedig meghatározza a cég sikerét, eredményességét is.

A hosszútávú stresszhatás következményei

A tartós stressz kimerüléshez, alvászavarokhoz, krónikus fáradtsághoz vezet, csökken az érintett koncentráló készsége, teljesítménye. A szervezet egészére hatással van, szinte nincs olyan szervünk, amelyiket ne tudná megbetegíteni. A stressz hatására az izmok megfeszülnek, mintegy ősi, ösztönös védelmi reakcióként egy esetleges sérülés vagy fájdalom kivédésére. A hosszan, görcsösen összehúzódott izmok miatt váll-, nyak- és hátfájdalmak, tenziós, illetve migrénes fejfájás léphet fel. A légzőizmokat is érintheti, ami súlyosbíthatja az asztma vagy más tüdőbetegség tüneteit és hiperventillációt, ún. túllégzést is kiválthat. A stresszhormonok miatt gyorsul a szívverés, szapora lesz a pulzus, az erek kitágulnak.

A krónikus stressz magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz illetve stroke-hoz is vezethet. A mellékvesékben fokozódik a kortizol és az adrenalin termelése, ezek hatására a máj több glükózt állít elő, ami emeli a vércukorszintet, így hosszabb távon elősegíti a cukorbetegség kialakulását is. A stressz hatására az emésztőrendszer is sérülékenyebb lesz, émelygés, hányinger, hányás, a gyomorsav túltermelődése, nyelőcső felmaródás, reflux, gyomor- és bélrendszeri fekélyek, ürítési zavarok, visszatérő székrekedés, hasmenés is kialakulhat. A krónikus stressz befolyásolja a nemi hormonok termelődését is, így zavart okozhat a reproduktív működésben mindkét nemnél, csökkentheti a nemi vágyat is, a férfiaknál merevedési zavart, nőknél menstruációs gondokat is okozhat, súlyosbítja a klimaxos panaszokat.

Mit tehet a munkaadó?

A munkaadónak oda kell figyelnie a munkavállalói munkakörülményeire, a munka- és a pihenőidejük arányára, a regenerálódásuk lehetőségeire. Lehetővé kell tennie, hogy elválaszthassák a munkájukat és a szabadidejüket, magánéletüket, ne kelljen otthon is céges ügyekkel, például emailekkel foglalkozniuk. Stresszoldó hatású, ha a dolgozók biztonságban érzik magukat, ha korrekt és közvetlen a munkahelyi kommunikáció, ha a problémáikat megbeszélhetik egymással és munkaadóikkal, ha érezhetik, hogy a cégvezetés figyel rájuk, támogatja testi-lelki egészségük fenntartását. Szabadidős programok szervezésével, rendszeres edzési, sportolási, regenerálódási lehetőségek biztosításával, vállalati egészségügyi szűrőprogramok és az üzemorvosi ellátás biztosításával a cég sokat tehet a munkavállalóikért, segítheti stresszkezelésüket.

Mit tehet a munkavállaló?

Fontos, hogy felismerje, hogy mely munkahelyi tényezők okoznak feszültséget, panaszait, romló eredményeit mi okozza. Ez alapján az életmódjának, napi időbeosztásának tudatos átgondolásával: elegendő pihenés biztosításával, alvásjavítással, rendszeres feszültségoldó mozgással, örömszerző, sikerélményt nyújtó hobbitevékenységek (kirándulás, sport stb.) végzésével, valamelyik bevált stresszoldó technika (jóga, meditáció stb.) elsajátításával és alkalmazásával tehet a legtöbbet, illetve kérhet szaksegítséget is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.