Megjelent: 3 éve

Ha a buszon ülve fejben összerakom a prezit, az munkaidő vagy nem?

Munkaórák. Kimeríthetetlen témája mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldalnak, rendszerint a mennyiségén és tartamán lehet (és szoktak) polemizálni. Mindkét fél nagyságrendileg hasonló mennyiségű és súlyú érvet tud felhozni saját maga igazának elfogadtatására. De mi is egyáltalán a munkaóra? Mérhető vagy sem? Lehet egyáltalán pontos adatokat kapni a ledolgozott munkaidőről? Ahogy ezekre a kérdésekre választ keresünk egyre több aspektus és egyre több kérdés körvonalazódik, egyre több válasszal.

images

Definíciós probléma

Mi is a munkaidő valójában? A 2003/88/EK irányelv szerint: „munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően”.

Az előbbi definíció azt engedi feltételezni, hogy fogalom tekintetében több teendő nincs, egyszerű és könnyen értelmezhető dologról van szó. Az esetek jó részében ez igaz, de léteznek olyan, méretüket tekintve nem negligálható szektorai a munkaerőpiacnak, melyek ebbe a keretbe nem, vagy csak nehezen férnek bele. Tipikus példái ennek a kreativitást, elméleti tudást igénylő és művészeti munkakörök, ahol a munkaidő kezdete és vége elég elasztikus gátjai a munkavégzésnek.

Elég arra gondolni, hogy ha a buszon vagy a dugóban ülve egy másnapi prezentációt az ember „fejben összerak” máris munkát végzett, mert másnap rövid idő alatt összeáll a prezentáció, hiszen a felépítése már megvan. Másként fogalmazva az olyan munkaköröket sorolnám ide, melyek nem kötődnek szorosan munkahelyhez. Ebből kifolyólag jól mérhetőek az ipari, termelő szektor munkakörei, ahol az eszköz használata meghatározza a munkaidő tartamát is. Ha viszont valaki a kreativitását, elméjét használja munkaeszközül, a munkaidő határai egyre inkább elmosódnak. Ha viszont nincs éles határa munkavégzésnek, létezik egy kvázi „szürke szektor” ami mérésen kívül van, szigorúan véve nem definiálható munkaidőként, így kérdésessé válik a maximum meghatározása, a munkaerő mennyiségének tervezése, kimutathatósága. Szintén a kimutathatóság ellen dolgozik az önfoglalkoztatás is, hiszen egy egyéni vállalkozó vagy cégtulajdonos saját munkaideje nincs nyilvántartva.

Mennyiségi kérdés

Napjainkban egyre több vita alakul ki arról, hogy milyen mértékű munkavégzés mellett teljesít legoptimálisabban egy munkavállaló. A mérleg nyelve egyre inkább a rövidebb munkanapok felé billen oly annyira, hogy Svédország úttörőként hat órás munkanapot vezetett be). Az, optimális és a maximum terhelés (munkaidő) megítélése szubjektív, hosszas vita tárgya lehet.

Az ILO Working Time Around The World című 2007-es kiadványa a maximálisan ledolgozható munkaidő problémakörét három oldalról vizsgálja, illetve definiálja:

1. amit a jog megenged
2. az a mennyiség, ami még nincs a dolgozóra negatív hatással
3. amennyit a munkavállaló szeretne

A magyar szabályozás a munkarendek adta lehetőségeken keresztül elég széles sávban tartja a ledolgozható munkaidő mértékét: a teljes napi munkaidő 8 óra, ami készenléti jelleg esetén 12 vagy 24 órára emelhető. (Pihenőidő vonatkozásában 2017. január 1-től várható változás, mely következtében - a készenléti munkarendnél az eddigi egységes nyolc órás pihenőidő helyett- egy új szabály lép életbe, mely szerint „két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.”)

A fenti vitaterületek illetve megközelítések tetszőlegesen kombinálhatók.

Trendek

Ha a képzeletbeli görbét nagyon a múltból indítjuk, jól látható hogy a szignifikáns csökkenést követően a csökkenés üteme lelassul ugyan, de folytatódik. Ez azért meglepő, mert cikkek sorai foglalkoznak a túlterhelt munkavállalókról, a túlhajszoltságról. E két tény ellentétben áll egymással. A csökkenés mögött tehát a munkavégzés rövidülése helyett más okot kell keresni. Kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a csökkenés mérési, vagy inkább mérhetetlenségi problémából fakad.

MunkaóraLedolgozott munkaórák országonként 1870-1913 (forrás: Hubermann, 2002)

Érdemes megfigyelni, hogy a jól mérhető primer és szekunder ágazatok (gyárak, üzemek) szerepe a munkaerőpiacon zsugorodásnak indult, a tercier szektor munkaerő igénye növekszik. Magyarán a munkavégzés egyre inkább a kreatív - és ezzel együtt munkaidővel nehezen megfogható - irányba terelődik.
munkaóraLedolgozott munkaórák országonként 2004-2014 forrás: Eurostat


A zsugorodást jól jellemzik az alábbi ábrák

MunkaóraSzektorok foglalkoztatási aránya – forrás: oecd.org


munkaóraSzektorok foglalkoztatási aránya – forrás: oecd.org


MunkaóraSzektorok foglalkoztatási aránya – forrás: oecd.org


Az önfoglalkoztatottak számának növekedése szintén torzíthatja a képet. Összevetve az önfoglalkoztatottak számát a ledolgozott munkaórákkal a mozgás ellentétes.

önfoglalkoztatottÖnfoglalkoztatottak száma országonként (forrás eurostat)

A fenti tendenciák a jövőben komoly kihívás elé állíthatja mind a HR szakmát mind a jogalkotást. Egy munkakör betöltésénél minél magasabb igény van az ötletekre, gondolatokra, minél kevésbé köthető konkrét folyamathoz, helyhez a munkavégzés, annál nagyobb a „veszélye” annak, hogy munkaórában nem kifejezhető a tevékenység.

Gál István
HR-szakertő

  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
"Hülye vagy fiam, a fa nem kék" - a megfojtott kreativitást nem könnyű visszakapni

Röviddel ezelőtt érkezett a hír, hogy 84 éves korában elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus, író. A HR Portalnak három éve interjút adott, amikor... Teljes cikk

Keresik Magyarország legszebb férfi és női call centeres hangját

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) Contact Center tagozata idén nyolcadik alkalommal rendezi meg Call Center Hangszépségversenyét. A... Teljes cikk

Az egyik legfontosabb munkaerő-piaci tartalék ma Magyarországon a kisgyermekes anyuka

A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem "divat", kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem... Teljes cikk