Így változnak az adó és járulékszabályok 2013-tól

A PwC nemrég megjelent, 185 ország adórendszerét összehasonlító, Paying Tax 3013 című tanulmányának eredményeit látva kijelenthető, hogy a feszültség globálisan érezhető az adópolitika körül: a kormányoknak a fiskális konszolidáció okán muszáj növelniük az adóbevételeiket, ezzel párhuzamosan olyan rendszert kell létrehozniuk, amely a gazdasági növekedést is elősegíti. Ezen kettős cél egyidejű megvalósítása sehol nem egyszerű feladat, ugyanakkor globálisan már látszik az a trend, hogy a kormányok adórendszereik egyszerűsítése irányába indultak el. A PwC Magyarország adótanácsadói szerint a jövőre életbe lépő változások a magyar adórendszert nem ebbe az irányba viszik, bár vannak előremutató intézkedések. Ehhez ugyanis szükséges lenne a globálisan már tapasztalható, az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedések realizálódása, illetve a kiszámítható adópolitika.

Többen fizetik a Robin Hood adót

"A változásoknak sok vállalat a vesztese lesz, de lesz sok nyertes is, különösen a kis- és középvállalkozások. Bízom benne, hogy az újonnan bevezetett, felemelt vagy meghosszabbított adók jelentős részét kivezetik, amint a magyar gazdaság fejlődésnek indul" - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője.

2010-től az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény szerint adóköteles volt a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenysége. A "válságadókat" szabályozó törvény 2013-tól hatályát veszti, vagyis megszűnnek a fent említett szektorokat terhelő szektor specifikus válságadók. A kormány ugyanakkor 2013. január 1-jétől 31 százalékra növeli az energiaellátók jövedelemadóját, közkeletű nevén a Robin Hood-adót, továbbá kibővíti azoknak az adóalanyoknak a körét, akik ezen adó fizetésére kötelezettek 2013-tól.

Jövőre a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá válnak, így az egyes víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők. A módosítás bővíti az energiaellátók fogalmi körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól.

A fejlesztési adókedvezmény az adókötelezettség 50 százalékig a Robin Hood-adóból is érvényesíthető a jövőben. "Az adókulcs emelésével 2013-tól, a társasági adót is figyelembe véve, habár nem teljesen ugyanarra az adóalapra vetítve, akár közel 50 százalékos jövedelemadó is terhelheti a fenti ágazatokban tevékeny vállalatokat, így az energiaszektor a bankszektor mellett változatlanul az egyik legmagasabban adóztatott ágazat marad" - mondta Kelemen János, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa.

Pénzügyi tranzakciós illeték

"Az elfogadott és jelenleg kihirdetés alatt álló pénzügyi tranzakciós illetéket érintő szabályok jelentősen változtak az eredetileg a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá tartoznak majd, valamint lényegesen növekszik az illeték mértéke is" - mondta Kelemen János.

Tranzakciós adó fogja terhelni a pénzváltási tevékenységet is. Emellett az illeték általános mértéke a korábbi 0,1 százalékhoz képest a duplájára, míg készpénzfelvétel esetén a háromszorosára nőtt. Várható, hogy a bankszektor számára ez olyan tehernövekedést jelent, amelyet a fennmaradó bankadó mellett nem fog tudni teljes mértékben felvállalni, számíthatunk tehát a banki szolgáltatások drágulására.

Apró változások tengere

"Az új jogszabály az egyes adótörvények módosításáról jelentős változásokat hoz 2013. január elsejétől az általános forgalmi adót érintően is" - mondta Elkán László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója. Lényeges, a mindennapi adó-adminisztrációt érintő változás például, hogy 2013. január 1-jétől megváltozik a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó tekintetében a NAV hatásköre: míg eddig ezek az adók a vámhatóság hatáskörébe tartoztak, a továbbiakban a NAV adóztatási szerve veszi át a velük kapcsolatos feladatokat. Szinte minden közvetett adó szabályozása módosul kisebb-nagyobb mértékben: például több terméknél változnak a jövedéki adómértékek; a környezetvédelmi termékdíj esetében további lehetőségek nyílnak az átvállalásra; bővül a népegészségügyi termékadó és a kulturális adó fizetésére kötelezettek köre.

Új fogalmak, új eljárások - változások a társasági adó területén

2013-tól ismét néhány változással kell számolnunk a társaságiadó-törvény szövegében. Új fogalmakat is bevezettek. Ilyen például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, amelynek lényege, hogy a munkáltató a humánpolitikai kompenzációs rendszeréhez igazodó, saját nyugdíjkonstrukciót kínálhat munkavállalóinak. Új elem a szabad vállalkozási zóna, amely a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Végül, szintén új fogalom a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagyis minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül.

Kelemen János felhívta a figyelmet arra, hogy kibővültek a K+F kedvezmények igénybevételének lehetőségei - a jövőben a központi költségvetési szervként, vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet együttműködési megállapodást kötni. A szakértő szerint a társaságok számára kedvező változás lehet, hogy a következő évtől bővülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségei is. A szabad vállalkozási zónán belül végzett beruházás, illetve az energiahatékonyságot növelő beruházás után is igénybe vehető lesz az adókedvezmény, ha a beruházás nettó jelenértéke eléri a 100 millió forintot.

Az élőmunka terhei - SZJA és járulékok változásai

"A néhány év alatt "megtanult" szuperbruttósítást 2013-tól kivezetik, így az összes jövedelmet 16 százalék adó terheli. A változás a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet keresőket érinti, hiszen 2012-ben csak az efölötti részen kellett szuperbruttós adóalappal számolni" - hívta fel a figyelmet a változásra Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország adóosztályának vezető menedzsere. Szintén fontos fejlemény a havi 660 ezer forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi egymillió forintig azonban a szuperbruttó kivezetése még ellensúlyozza a nyugdíjjárulék-emelkedés negatív hatását a nettó jövedelem szempontjából.

Meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség-, valamint a balesetbiztosítás fogalmát, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes.

"Az adóköteles biztosítási díjak tekintetében pozitív változást jelent, hogy nemcsak a csoportos-, hanem a kifizető által akár egy-egy magánszemély javára kötött személybiztosítások is egyes meghatározott juttatásként adóznak. A korábbi években az ilyen adóköteles díjú biztosítások munkáltató által történő megfizetése a magánszemélyek munkaviszonyos jövedelmének minősültek" - mondta Mochlár Orsolya. A szakértő rámutatott, hogy újradefiniálták az adómentes szolgáltatások körét is, és a járadékbiztosítás illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói szolgáltatás adómentes lehet azzal, hogy a járadékbiztosításnál a járadékot legalább 10 évig kell fizetni, míg nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási időnek legalább 10 évnek kell lennie.

Érdemes lesz béren kívüli juttatásokat fizetni

"2013-ban is érdemes lesz a béren kívüli juttatásokat nyújtani a munkáltatóknak, annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások után 2013. január 1-jétől a korábbi 10 százalék helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A munkáltatót a béren kívüli juttatások után mintegy 36 százalékos költség terheli, amely ugyanakkor még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett" - utalt rá Mochlár Orsolya.

Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok. 2013-tól a munkáltató akkor is biztosíthat munkahelyi étkeztetést utalvány formájában, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, mely jövőre immáron 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Fontos, hogy a "hideg" (fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító) étkezési utalvány sem belső szabályozás, sem azonos feltételekkel nem lesz adható kifizetőt terhelő közteher mellett 2013. január 1-jével.

Az önsegélyező pénztári szolgáltatási kör 2013-tól jelentősen bővül. Ezekre példa többek között a felsőoktatás keretében fizetendő költségtérítés, kollégiumi díj valamint az albérleti díj megtéríthetősége gyermekenként, évente a minimálbér összegéig; a közüzemi díjak finanszírozásának támogatása havonta a minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztóknál vagy a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása bizonyos feltételekkel szintén havonta a minimálbér 15 százalékáig.