Ilyen javaslatokat tesz a Liga a Munka törvénykönyvének módosítására

Ez azt jelenti, hogy a projektet a Liga a legnagyobb országos munkáltatói szervezetekkel együtt bonyolítja le. Az 1.6 milliárd forint támogatással induló „A munkáért” elnevezésű projektnek 4 pillére van, melyek mindegyike jelentős és maradandó eredményeket tud felmutatni.

Az új Munka törvénykönyve pillér azt vizsgálja, hogy a 2012. július 1. napján hatályba lépő új kódex milyen hatást gyakorolt a munka világára. Ilyen átfogó jellegű kutatásra a megváltozott munkajogi szabályozás hatályba lépését követően nem került sor Magyarországon.

A kollektív szerződések pillére azt célozta, hogy segítséget nyújtson a kollektív szerződések kötéséhez, így azok elterjedését növelje. A kollektív szerződésekkel való lefedettség ugyanis garantálja a munkavállalói jogokat, valamint a munkafeltételek kiegyenlítésével versenysemlegességet is eredményez.

A szakképzési pillér kiemelkedő jelentősége abban rejlik, hogy a munka világára vonatkozó joganyagot érthető formában bevezeti az oktatás világába. Ez úgy valósult meg, hogy a pillér keretében oktatási anyagok kerültek kidolgozásra, illetve szakiskolákban történő tesztelésre. Ennek eredményeképpen olyan korszerű képzési anyag jön létre, mely naprakész és praktikus ismeretekkel vértezi fel a szakiskolákat elhagyó diákokat.

Végezetül a vállalkozási pillérben a konzorciumi partnerekkel szakmai rendezvényekre, információs központ, illetve regionális tanácsadó központok alapítására, valamint vállalkozói tájékoztató füzetek megjelentetésére kerül sor. Ezen felül a felek vállalták többszintű vállalkozói fórum létrehozását és működtetését, amely folyamatos konzultációs lehetőséget, információszolgáltatást biztosít valamennyi vállalkozás számára.

A fenti projektet egészíti ki egy másik, kapcsolódó projekt, melyet a Liga egyedül valósít meg. A projekt olyan tevékenységeket takar, mint például a tagtoborzás, képzés, kompetenciafejlesztés, megyei foglalkoztatási megállapodások kötése, valamint a nemzetközi foglalkoztatási megállapodások implementálása. Ennek keretében számtalan munkajogi, esélyegyenlőségi, valamint kommunikációs tréningre került sor országszerte. A 7 darab nemzetközi, szakmai szeminárium pedig az egyes régiókban a foglalkoztatási tárgyú bipartit megállapodások bemutatását, ismertetését, valamint a jó gyakorlatok terjesztését tűzte ki célul. Végezetül a JOGPONT Hálózat keretében kiterjedt jogi tanácsadásra is sor került.

A Liga javaslatokat tesz a Munka törvénykönyve módosítására

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I.tv.) 2012. július 1. napjával lépett hatályba, s jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Éppen ezt kutatta a projekt egyik pillére. Ezen hatások több szinten jelentkeztek. Egyrészt megváltozott a szabályozás koncepciója. Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján „piacosodott”, azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet kell védelembe venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették. A jogszabály módosítására irányuló javaslatok ennek megfelelően a szabályozási logikát, az egyéni, valamint a kollektív jogok rendszerét is érintik. A Liga így javasolta mind a munkaviszony létrejöttére, mind pedig annak megszüntetésére vonatkozó szabályok változtatását. Előbbire többek között a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek bővítése, míg utóbbira a büntető jellegű kártérítés visszaállítása szolgál jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén. Szükséges ezen túlmenően a munkaidő-pihenőidő szabályainak változtatása is. Míg a munkaidő-beosztás meghatározása, a rendkívüli munkavégzés elrendelése, a szabadság kiadása a munkáltató jogosultságai, ezek felett a munkavállaló is gyakorolt némi kontrollt. Ez a kontroll az új törvényben eltűnik. Rendkívüli indok nélkül rendelhető el a rendkívüli munkavégzés, a szabadsággal összefüggésben pedig a munkavállaló még arra sem jogosult, hogy elévülési idő után a számára ki nem adott szabadságot érvényesítse. Olyan körülményekre terjed tehát ki a felelőssége, melyekre semmiféle ráhatása nincsen. A munka díjazása körében is alapvető változásokat hozott a megváltozott jogi szabályozás.
A törvény mellőzi annak deklarálását, hogy a munkavállalónak a munkavégzésért munkabér jár, hiszen ez a múlté. Ezen túlmenően átlagkereset helyett már un. távolléti díjjal számol a törvény, illetve hátrányosan változtatja meg a bérpótlékok szabályait. Ezen szabályok egy részétől ráadásul kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. Ez utóbbi szabály mindenképpen átgondolásra szorul. A kártérítési felelősség szabályai szintén a hátrányos változások sorát gyarapítják. Míg a jogalkotó a munkavállaló kártérítési felelősségét kiszélesíti, addig a munkáltató felelősségét kimentési lehetőségek sorával enyhíti. Ennek következtében adódhatnak olyan helyzetek, melyekben a munkavállalót a munkavégzésével összefüggésében éri ugyan kár, mégis magának kell a következményeket viselni. Ez a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal is szembe megy. A kollektív jogok körében pedig nem elfogadható az a koncepció, mely szerint bizonyos alapvető munkavállalók közösségét megillető jogok üzemi tanács hiányában sem illetik meg a szakszervezetet. Ez a jogalkotó részéről való hozzáállást, semmint logikus szabályozási módot tükröz. Hasonlóképpen nem tartja a Liga működőképesnek a szakszervezeti jogok garanciák nélküli, általános felsorolását a törvényben. Kiemelten fontosnak tartja a tisztségviselők, üzemi tanács tagjainak védelmére vonatkozó szabályozás kiterjesztését, valamint az érdemi munkát lehetővé tevő munkaidő-kedvezmény biztosítását is. Végezetül a munkavállalókat megillető sztrájkjog törvénybeli kimondása is indokolt.

A Liga kutatása és az arra támaszkodó jogszabály módosítási javaslatai éppen megfelelő időben készültek el. Idén ősztől ugyanis a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében tovább folytatódik az Mt. szabályainak a felülvizsgálata, melybe a javaslatok – kellő kormányzati elszántság esetén - becsatornázódhatnak.

A kutatás itt elérhető.

dr. Kéri Ádám
Liga Szakszervezetek
Jogi szakértő