Jelentés a közmunkáról - meglepő elemekkel
Tavaly 340 milliárd forintot fordított a kormányzat közfoglalkoztatásra, amelyből átlagosan 253 ezer embert fizettek ki. A Belügyminisztérium jelentéséből kiderül, hogy élhetőbbek lettek a települések, ahol közmunkásokat foglalkoztattak, ugyanakkor volt olyan, ahol az önkormányzati föld helyett az vállalkozó földjén dolgoztak a közmunkások, mások a bánásmódot panaszolták, írja a Napi.hu. Közben márciustól ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amely egyfajta bónuszt ad a sikerrel elhelyezkedő közmunkásoknak.
A jelentés abszolút sikertörténetként mutatja be a programot, ahol minden közfoglalkoztatói igényt ki tudtak elégíteni, aki pedig dolgozni akartak, annak tudtak munkát adni. Vagyis teljesítette a kormány kitűzött célját, a munkanélküli statisztikák csökkentését, és a "munka alapú társadalom" megvalósítását, ahol a segély helyett munka van.
A hatóság 2016-ban 5 375 közfoglalkoztatási programot ellenőrzött, írja a Napi.hu. Ezek összköltsége 223 milliárd forintot is meghaladta, és 177 ezer embert érintett. Az ellenőrzéseken azt vizsgálták, hogy megvannak-e a jelenléti ívek, nyilvántartások, a szerződések rendben vannak-e, van-e megfelelő védőfelszerelés a dolgozókon stb. A jelentés gyakran pozitívan értékelte a munka rendezettségét, minőségét.
A sok pozitívum mellett vannak azért adminisztratív hiányosságok, például a munkakörhöz hiányzó szakképzettség vagy előfordult, hogy az ellenőrök nem találtak ott néhány közmunkást, ahol lenniük kellett volna, sőt olyan is előfordult, hogy vállalkozó magán földterületén dolgoztak az önkormányzati helyett. Bejelentések is érkeztek a közfoglalkoztatottakkal szembeni bánásmód kapcsán, hogy a munkavezetők visszaélnek a támogatással, valamint nem azt a munkát végeztetik, ami a közmunkában elő van írva.
A siker ellenére a közmunkára idén már kevesebbet szán az állam, a munkaerőhiány miatt pedig inkább visszavezetnék támogatással a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerőpiacra. Bónuszt kapnak a közmunkások, ha sikerül visszatérni a versenyszférába.
Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában. Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak - ismertette.
Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el - közölte Cseresnyés Péter.
Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak - ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg.
Napi.hu/MTI
A hatóság 2016-ban 5 375 közfoglalkoztatási programot ellenőrzött, írja a Napi.hu. Ezek összköltsége 223 milliárd forintot is meghaladta, és 177 ezer embert érintett. Az ellenőrzéseken azt vizsgálták, hogy megvannak-e a jelenléti ívek, nyilvántartások, a szerződések rendben vannak-e, van-e megfelelő védőfelszerelés a dolgozókon stb. A jelentés gyakran pozitívan értékelte a munka rendezettségét, minőségét.
A sok pozitívum mellett vannak azért adminisztratív hiányosságok, például a munkakörhöz hiányzó szakképzettség vagy előfordult, hogy az ellenőrök nem találtak ott néhány közmunkást, ahol lenniük kellett volna, sőt olyan is előfordult, hogy vállalkozó magán földterületén dolgoztak az önkormányzati helyett. Bejelentések is érkeztek a közfoglalkoztatottakkal szembeni bánásmód kapcsán, hogy a munkavezetők visszaélnek a támogatással, valamint nem azt a munkát végeztetik, ami a közmunkában elő van írva.
Bónusz az elhelyezkedésért
A siker ellenére a közmunkára idén már kevesebbet szán az állam, a munkaerőhiány miatt pedig inkább visszavezetnék támogatással a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerőpiacra. Bónuszt kapnak a közmunkások, ha sikerül visszatérni a versenyszférába.
Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában. Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak - ismertette.
Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el - közölte Cseresnyés Péter.
Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak - ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg.
Napi.hu/MTI
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A Rész_munka_idő produkció bemutatja, milyen kemény munka a tánc