Szerző: Berta László
Megjelent: 6 éve

Jó ötlet közmunkába állítani a szíreket?

Érdemes volna már most a hazánkon átutazni szándékozó szír, afgán menekültek körében monitorozni a cégeknek, hogy ki hajlandó dolgozni?

Nem humanitárius, hanem üzleti megközelítésből mondom, hogy igen. Én már foglalkoznék ezzel a gondolattal, ha nagyobb céget vagy munkaerő-közvetítő vállalkozást vezetnék, hogy felmérjem, kit lehetne közülük alkalmazni. Egészen biztos vagyok abban, hogy a drámai méreteket öltő hullám le fog tisztul, abban is biztosak lehetünk, hogy nem kevesen maradnak majd Magyarországon. Főként, hogy úgy tűnik, Magyarországot belekényszerítik a kvótarendszerbe.
Úton a Keleti pályaudvar felé

Ezzel az a gond, hogy nem tudjuk, mert nem deríti ki az államapparátus, hogy milyen munkaerő érkezett hozzánk.

Sejthető, hogy nemcsak teljesen képzetlen munkaerő van ebben a tömegben, lehetnek kvalifikált szakmunkások és felsőfokú végzettségű emberek is. Ezzel számolnunk kell, hogy lesz néhány ezer ember, akiket nemcsak kulturálisan, hanem munkavégzés folytán is integrálnia kell a gazdaságnak.

Németország nem utasítja el őket, legalábbis a szíreket, sőt munkát kínál ott, ahol nincs elég dolgozó. Úgy gondolják, hogy egy német nyugdíjasnak mindegy lesz, ki termeli ki a nyugdíja ellenértékét járulékokban. Magyarország veszélyben van, ha nem lépnek időben a cégek, munkaerő-közvetítők, mert akkor nem a legmegfelelőbb munkaerőt kapják?

Ez reális. Ha elalszunk, le fogják fölözni a minőségi munkaerőt, nekünk marad a szakképzetlen gyenge, amiből sajnos így is „jól” állunk. Magyarországon nem az a kérdés, van-e munka, hanem az, hogy foglalkoztatható-e a viszonylag egyszerű szakmunka ellátására a rendelkezésre álló képzetlen és alulművelt munkaerő kínálat. Mi ott tartunk, hogy vizet sem adunk nekik. Ezzel szemben a német és osztrák menekülttáborokban elkezdik őket nyelvre tanítani. A hivatalos munkaügyi kormányzat azt mondja, hogy nem kellenek, mert speciális helyzetünknél fogva, a környező országokból fogjuk pótolni a hiányt. Nem fogjuk, mert pl. az erdélyi magyarság Budapestet csak átszállóhelynek használja. Illúzió, hogy a határon túli magyarok közül fogjuk a járulékfizetőket verbuválni. Fontos lenne a bevándorlók bizonyos hiányszakmákban való meghonosítása, mert nemsokára nem lesz ellátás. A szociális ágazatban óriási munkaerő igény lesz. Lehet, hogy minket az idős otthonban nem feltétlenül magyarok fognak ápolni. Németországban rengeteg bevándorló dolgozik ápolóként.
Néhány német szó ismerős lesz a gyerekeknek?

Az elképzelhető, hogy a migráció elleni kormányzati harc miatt a foglalkoztatáspolitikának nincs terepe gyors és okos lépéseket tenni, a cégeknek viszont lehetne.

Most nem azzal törődik az ország, hogyan lehet őket a munkaerőpiacra integrálni, de ezzel a szakembereknek foglalkozni kellene. Több ezer embert kell járulékfizetővé és értékteremtővé átformálni, ha itt maradnak.

Tud-e olyan vállalkozásról, amely elkezdett valamilyen felmérést, toborzás félét?

Nem.

A szociális és egészségügy mellett lát szabad helyet a lehetséges bevándorlóknak valamelyik termelő ágazatban?

Az afgán, szír embereknek van mezőgazdasági kultúrájuk. Arra gondolok, hogy a paraszti származású emberek biztosan foglalkoztak állattartással. A mezőgazdaságban feltétlenül lehet őket alkalmazni. A szerény nyelvismeret is azt mutatja, hogy évek múltán lehet csak bonyolultabb termelő struktúrákban alkalmazni őket. A mezőgazdaság integráló ágazat, mert nem kell hozzá nagy nyelvismeret. Annak mintájára, ahogy magyarok és környező országbeliek mennek pl. uborkát szedni, faipari tevékenységet végezni német nyelvterületre.
Lehet, hogy visszatérnek

Ez a megközelítés megengedi, hogy közmunkás státuszba kerülnének. Biztosan nem erre számítottak azok, akik európai életszínvonalra vágytak.

Én azt mondom, hogy nem ördögtől való a közmunka. A bevándorlók esetében egy speciális áthidaló lehet. Akkor, ha a közfoglalkoztatás, teszem azt 1 vagy 2 éven át inkubátorként, védettségként működik. Bár azokat az arányokat hibásnak tartom, amik Magyarországon kialakulóban vannak, és attól irtózom, hogy valaki örök életében közmunkás legyen. De ebben az esetben lehet értelme. A közfoglalkoztatásban megkímélnénk a nyílt munkaerőpiac viharaitól, és felkészítenénk, hogy 1-2 év múlva ott állja meg a helyét. A munka mellett nyelvet tanul, megismeri a szokásainkat. Ez egy emberséges átmenet állapot, hogy járulékfizetővé váljon, hasznos tagja legyen a társadalomnak.

De ennek feltétele az értelmes közmunka.

Ez technikai kérdés. Dolgozhat önkormányzatnál a település rendben és karbantartásában. Vízgazdálkodásban lehet őket foglalkoztatni stb.

Mire van nagyobb esély ön szerint, a munkaügyi ellátó rendszer képes arra, hogy segítse a szírek, afgánok és mások beilleszkedését, vagy eldugná a bevándorlókat árkot pucolni?

Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárnak van rálátása erre. Az ellátórendszer ki van építve, lehet, hogy kell plusz létszám, de képesek rá az intézmények, hogy felkarolják. Ha nem tudják, tanulják meg. Képesek rá.
Elhagyott sátor a 11. kerületben

Honnan van az optimizmusa?

Ez egy nem kívánt helyzet, próbáljuk meg kihozni belőle az optimumot, amit ki lehet. Csúnya szóval mondva ez az „üzlet” először befektetést igényel. Képezni, nyelvet tanítani, emberi létminimumokhoz segíteni, ami tarthat, mondjuk 2 évig, cserébe viszont hosszú távon, 30 éven át járulékot fizetnek.

Ezek szerint nem tartozik azok közé, akik a kulturális, vallásbeli eltérések miatt ellenségesek, vagy aggódók?

Attól hogy más szokások, normák szerint élnek a családjukban, az nem zárja ki, hogy a mi világunkba beilleszkedjenek. Ez nem lehet kizáró ok. Ha megtartják a vallásukat, szokásaikat, kultúrájukat, az színesíti a magyart. Semmi baj nincs ezzel. E kérdésben én megengedő, liberális vagyok. Nem kell őket megtéríteni.


A szerző fotóival
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Jönnek az ukrán vendégmunkások - betanított munka Magyarországon

Az elsők között kezdett ukrán vendégmunkások toborzásába Magyarországon a Man at Work Kft. A cég jelenleg közel 700 ukrán állampolgárt... Teljes cikk

Így lehet megoldani a munkásszállás biztosítását adómentesen

A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását tekintve elmondható, hogy a munkáltatók számottevő része munkaerőhiánnyal és a munkaerő megtartás... Teljes cikk

Nagy-Britannia végleg bezárult: lejárt a letepeledési engedélyek benyújtásának határideje

Lejárt a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok tartós letelepedési kérelmének benyújtására kijelölt határidő, de indokolt esetben, a... Teljes cikk