Amatőr az állásra pályázók háttérellenőrzése Magyarországon
Az egyik magyarországi multi minimálbéres távol-keleti „ügynökökkel”, egy másik egy londoni nagynevű magánnyomozó céggel ellenőriztette a felvételi folyamat során az állásra pályázókat. Magyarországon volt rá próbálkozás, de egyelőre nem honosodott meg szolgáltatásként az úgynevezett háttérellenőrzés. Szakértők szerint gyenge színvonalú vagy szükségtelen alkalmazása többet árt, mint használ, míg a profi szolgáltatásnak volna értelme, de az felvevőpiacot igényel, ami egyelőre nem adott nálunk. Nem véletlenül sok az ügyetlenkedés és a fusizás. Van, aki szerint nincs is rá szükség.
Felesleges beparáztatás
Sok esetben nincs valós oka a kiválasztás során végzett háttérellenőrzés megalapozottságának, még abban az esetben sem, ha börtönviseltség derül ki a jelöltről. Hiszen például az, hogy 18 évesen valaki verekedésbe keveredett, és ezért például kapott egy enyhébb vagy csak felfüggesztett büntetést, nem akadályozhatja a 20 évvel későbbi karrierjét, és még kiváló IT szakember lehet belőle negyvenöt évesen.
Ha a magánéletre is kiterjed a kutatás - ami a legritkább esetben törvényes -, akkor az már joggal felvet olyan kérdéseket, mint például a fenti dilemma. Fazekas Éva - alias JobAngel - rendszeresen foglalkozik olyan ügyfelekkel, akik azért fordulnak hozzá, hogy mit tegyenek a fiatalkori botlásaikkal, ha el akarnak nyerni egy állást. „Ha vállalja a háttérellenőrzést a jelölt, akkor felfednek már a priuszból sem látszó tényeket, amelyeket jobb esetben meg kell magyarázni. Ha pedig nem vállalja a vizsgálatot az egyén, akkor biztos, hogy nem kapja meg az állást.” Ezt a dilemmát lehet például egy jognyilatkozattal kiváltani. Ha a pályázót lenyilatkoztatja a munkáltató arról, hogy az önéletrajz tartalma a valóságnak megfelel, akkor egyértelművé válik a felelősség kérdése. És persze az is további kérdéseket vet fel, hogy mi történik azzal az adattal, amihez a háttérellenőrzést végző szolgáltató hozzájut. Egy hamis nyelvvizsga birtoklása közokirat-hamisítást, és ez olyan mértékű bűncselekmény, amelyet jelenteni kell a hatóságnak. Munkáltatói szempontból az irodai pozícióknál túlzás ez a fajta ellenőrzés Fazekas Éva szerint. Egy átlagos, versenypiaci állásnál kiderül a nyelvtudás hiánya akkor is, ha van, de hamis a papír.
Az egyik ügyfele mesélt Évának egy olyan esetet, amikor a felvétel folyamán a Linkedin profilt összevetették a CV-vel, és azt az állásinterjún elhangzottakkal, majd a döntést követően a munkaszerződés megkötése előtt minden bizonyítványt egy online felületre kellett feltölteni, amit a külföldi megbízó megnézett, és profi szolgáltatónak ellenőrzési céllal továbbított. Ahogy Éva ügyfele rákeresett a szolgáltatóra, kiderült, hogy egy brit magánnyomozó irodáról volt szó. Ez azért félelmet kelt abban is, akinek nincs takargatnivalója. Ezt a fölösleges paráztatást azonban a jogi nyilatkozattal el lehet kerülni.
Más HR-esek is erről a tapasztalatról számoltak be a HR Portálnak. Angliában a Recruiterek munkájának óriási részét a háterrellenőrzes ellenőrzese teszi ki, és a stakeholder management skillek szinte egyaltalan nem azért kellenek, hogy a hiring managerekkel jól tudjanak kommunikálni, hanem hogy hatékonyan tudják „ütni-vágni” a háttérellenőrzest végző embereket - ahogy egy Angliában dolgozó HR-es elmondta.
Az iwiw volt az utolsó, jól működő referenciavizsgáló eszköz
Kanadában, vagy az USA-ban komplett iparággá fejlődött a háttérellenőrzés, idehaza pedig az egyetlen szolgáltató sem tudott megélni főállásban ebből a tevékenységből - hasonlítja össze Kelkó Tamás kiválasztási szakértő a nyugati és a magyar helyzetet. Svájcban a referencialevél intézménye is működik, míg idehaza mindenki maga írja a referencialeveleit, amelyeket működési bizonyítványként, az utolsó munkában töltött napon irat alá a főnökével. „Magyarországon túl erős a III/III-as besúgói működés alapján az egész társadalmat átjáró feljelentő-kultúrától való félelem, ami jelentős gyanakvást kelt az emberekben. Nem fogadják azt el, hogy bárki felhívhat bárkit, és állíthat bármit magáról, hogy ezzel egy harmadik személyről adatokat kérhessen. Ez teljesen idegen még a rendszerváltás utáni 28. évben is a hazai működéstől” - mutat rá a hazai helyzetre Kelkó Tamás.
A szakember tapasztalata onnan származik, hogy ő maga is használt egy olyan módszertan, amely nagyon percízen derített fel mindent az egyénekről. Megkerestük a módszertant kidolgozó vállalkozás ügyvezetőjét, aki kérdésünkre elmondta, hogy a tevékenységét befejezte, mivel nem találta meg a forrást, amelyből finanszírozhatta volna a tevékenységét.
Sokan azt hiszik, hogy a social média által átszőtt világunkban csak egy kattintásnyira van a háttérellenőrzés. Kelkó Tamás szerint azonban a Facebook erre a célra nem használható: „ A régi iwiw olyan hálózatos módszerrel épült fel, ami alapján kapcsolatrendszerek váltak felderíthetőkké. Az hasznos volt ebben a tekintetben. A linkedin is jobb eszköz, de még ez sem éri utol az iwiw hatékonyságát.”
Kelkó Tamásnak az a tapasztalata, hogy nincs szükség háttérellenőrzésre, mivel a döntési folyamat sok esetben így is hónapokig eltart, és a kiválasztást csak hosszadalmasabbá teszi a háttérellenőrzés. Legalábbis ez az indok, ami miatt a HR, vagy az adott cég menedzsmentje nem él ezzel a szolgáltatási elemmel. Pedig a szakember szerint hatalmas jelentősége lehetne ezeknek a leírásoknak. „Gyakorlatilag használati utasításként lehetne használni a háttérellenőrzés során keletkezett dokumentációt. Ez mutatja meg, hogy milyen karakterű a személyisége a jelöltnek, mi motiválja, mi gátolja” - mondja Kelkó Tamás. A háttérellenőrző interjúk egyik utolsó kérdése a referenciaszemélyekhez minden esetben az, hogy vajon felvenné-e, ha újra jelentkezne. „Ha erre a kérdésre gondolkodás nélkül rávágja a referenciaszemély azt, hogy igen, akkor jó úton vagyok, a keresett jelölt megvan” - összegzi a tapasztalatokat a kiválasztási szakértő.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Amatőr az állásra pályázók háttérellenőrzése Magyarországon
2. oldal - Jó példa, rossz példa