Képzések helyett inkább új munkatársakat keresnek a cégek
A KSH felmérése szerint a munkáltatók 82 százaléka beéri a dolgozók meglévő tudásával, az új követelményekhez inkább megfelelően képzett, új munkatársakat vesznek fel. Ez különösen a kisebb cégekre igaz, míg a nagyobb, 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok a megfelelő szakmai képzéseket hiányolják a piacról.
Bár a dolgozók képzését egyre több hazai vállalkozás támogatja, és erre mind többet áldoznak is, a cégek fele nem tartja szükségesnek a munkavállalók továbbtanulását. A KSH csaknem 30 ezer vállalkozás képzési politikáját térképezte fel, s arra az eredményre jutott, hogy a szervezetek az új követelményekhez inkább megfelelően képzett, új munkatársak felvételével igazodnak. Ez különösen a kisebb cégekre igaz, míg a nagyobb, 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok jobbára a megfelelő szakmai képzések piaci hiányára hivatkoznak. A szakmai képzés mellőzését emellett a magas költségekkel és az időhiánnyal indokolták.
Míg a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyvállalatok 92 százaléka és az 50-249 alkalmazottal bíró cégek 80 százaléka támogatott valamilyen szakképzést 2005-ben, addig a kisebb vállalkozások kevesebb mint fele fordított gondot erre. Az ágazatok között is markáns különbségek tapasztalhatók. Legnagyobb arányban - a megkérdezettek 70-90 százaléka - a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés területén tevékenykedő cégek és a közművállalatok részesítették szakmai oktatásban dolgozóikat. Legkevésbé pedig a textilipar, bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá a képzésekhez.
A hagyományos tanfolyamok lebonyolítását a cégek előszeretettel bízzák külső szakértőkre, cégekre. A saját munkatársak által tartott belső képzések kevéssé jellemzőek, a cégek kétötöde számolt be arról, hogy ilyet szervezett. A vállalkozások még mindig jobban bíznak a konferenciák és szemináriumok révén szerzett ismeretekben, mint a tanfolyamokban - az előbbihez a vállalatok 80 százaléka járult hozzá rendszeresen. A cégek 45 százaléka a munkahelyi, munka közbeni tapasztalatátadást is megjelölte, mint a képzés bevált módszerét.
A KSH felmérése arra is rávilágított, hogy munkáltatók - főként a kisvállalkozások - egyre kevésbé támogatják a munkaidő alatti távolléteket. Míg 1999-ben egy 50-nél kevesebb dolgozót alkalmazó cégnél évi 45 óra munkaidő-kedvezményre számíthattak a munkavállalók a kurzusok idejére, 2005-ben már csak a 35-re. A nagyobb vállalatoknál az utóbbi években nem változott érdemben az éves munkaidő-kedvezmény, átlagosan 38 óra kedvezményben részesülhettek a dolgozók.
Népszabadság
Míg a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyvállalatok 92 százaléka és az 50-249 alkalmazottal bíró cégek 80 százaléka támogatott valamilyen szakképzést 2005-ben, addig a kisebb vállalkozások kevesebb mint fele fordított gondot erre. Az ágazatok között is markáns különbségek tapasztalhatók. Legnagyobb arányban - a megkérdezettek 70-90 százaléka - a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés területén tevékenykedő cégek és a közművállalatok részesítették szakmai oktatásban dolgozóikat. Legkevésbé pedig a textilipar, bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá a képzésekhez.
A hagyományos tanfolyamok lebonyolítását a cégek előszeretettel bízzák külső szakértőkre, cégekre. A saját munkatársak által tartott belső képzések kevéssé jellemzőek, a cégek kétötöde számolt be arról, hogy ilyet szervezett. A vállalkozások még mindig jobban bíznak a konferenciák és szemináriumok révén szerzett ismeretekben, mint a tanfolyamokban - az előbbihez a vállalatok 80 százaléka járult hozzá rendszeresen. A cégek 45 százaléka a munkahelyi, munka közbeni tapasztalatátadást is megjelölte, mint a képzés bevált módszerét.
A KSH felmérése arra is rávilágított, hogy munkáltatók - főként a kisvállalkozások - egyre kevésbé támogatják a munkaidő alatti távolléteket. Míg 1999-ben egy 50-nél kevesebb dolgozót alkalmazó cégnél évi 45 óra munkaidő-kedvezményre számíthattak a munkavállalók a kurzusok idejére, 2005-ben már csak a 35-re. A nagyobb vállalatoknál az utóbbi években nem változott érdemben az éves munkaidő-kedvezmény, átlagosan 38 óra kedvezményben részesülhettek a dolgozók.
Népszabadság
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?