Kiaknázatlan lehetőségek a fiatalok alkalmazásában

A felmérés a fiatalok foglalkoztatását, valamint oktatásában és képzésében való részvételét vizsgálja 34 OECD-országban. Ha a vizsgált országok képesek lennének követni az eddigi legjobb gyakorlatot, azaz a németországi szintre csökkenteni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányát, a legtöbb OECD-ország tartós GDP-növekedéssel számolhatna. Mindebből hasonló következtetéseket lehet levonni, mint a PwC 2015 júniusában bevezetett "Golden Age" indexéből, amely az idősebb munkavállalókban rejlő kihasználatlan lehetőségeket vizsgálta.

Az idősebb és női munkavállalókkal kapcsolatban végzett korábbi felméréssel ellentétben, amelyben a skandináv országok voltak a listavezetők, úgy tűnik, a közép-európai országok - Németország, Svájc és Ausztria - szolgálnak követendő példaként a fiatalokban rejlő lehetőségek kiaknázásához. Ezekben az országokban ugyanis a fiatalok körében kisebb mértékben nőtt a munkanélküliség a globális recessziót követően, mivel az oktatási rendszer, a szakképzés és a gyakornoki programok minimálisra csökkentik a munkaerőpiacon kívül rekedtek számát.

"A magyarországi helyzet javításában nagy szerepet játszhat a fiatal munkaerő itthon tartása és integrálása. A szakképzésből és a felsőoktatásból kibukott fiatalok jó része vagy nem vállal munkát, vagy külföldön próbál szerencsét. A helyzet kezelése - melyre a kormányzat már több lépést tett - két lépcsőben oldható meg. Egyrészt a felsőoktatásból kihullók számára vonzóvá kell tenni a szakképzést, mivel az ily módon az oktatási rendszerből kikerült fiatalok az oktatásba visszakerülve később ismét sikeres karrierút előtt állnak már a vállalatok foglalkoztatási keretin belül. Másrészt a szakképzést is vonzóbbá kell tenni az általános iskolát végzettek számára. A duális képzés szakképzésben történő további erősítése, valamint a felsőoktatásban történt bevezetése ezt a célt szolgálják" - nyilatkozta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

A tanulmány arra is kitér, hogy hosszú távon várhatóan milyen mértékben bővülne az OECD-országok gazdasága, amennyiben viszonylag alacsonyan tartanák a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 20-24 éves fiatalok arányát. A 2. táblázatból látható, hogy a lehetséges növekedés Svédországban és Dániában a GDP 1 százalékát, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban akár a 3 százalékát is elérheti, míg a legnagyobb, 7-9 százalék körüli növekedés Törökországban, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban várható. Valamennyi OECD-országot figyelembe véve a teljes GDP-növekedés hosszabb távon 1 200 milliárd dollár körül várható (2015-ös GDP-értékkel számolva).

"Az elemzésünk azt mutatja, hogy hosszú távon jelentős gazdasági előny származna abból, ha sikerülne lecsökkenteni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 20-24 éves fiatalok arányát. Az OECD-országokban ez a gazdasági előny akár 1 200 milliárd dollárt is jelenthetne, amennyiben az összes ország eléri a németországi szintet. A kormányzati és az üzleti szférának együtt kell működnie annak érdekében, hogy a fiatalokat hozzásegítsék azokhoz a készségekhez, illetve lehetőségekhez, amelyek révén a mai globalizált gazdaságban mindez megvalósítható" - folytatta John Hawksworth a PwC vezető közgazdásza, valamint a tanulmány társszerzője.

Az indexben elérhető pontszámot növelő szakpolitikai intézkedés lehetne például a fiatalok számára biztosított szakmai képzések és gyakornoki programok arányának növelése, továbbá nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolarendszerből vagy a foglalkoztatásból esetlegesen kikerülő, veszélyeztetett rétegek visszaintegrálására. A PwC tanulmánya több olyan német kormányzati intézkedést is kiemel, amelyek ezt a fiatalabb korosztályt célozzák, majd arra a következtetésre jut, hogy más országok is jelentősen profitálhatnának a nemzetközileg bevált gyakorlat átvételével.

A tanulmány az indexből kitűnő üzleti lehetőségeket és kihívásokat is számba veszi, és hivatkozik egy korábbi, PwC által végzett kutatásra a munkaerőhiányról és az "ezredfordulós" generáció eltérő munkavégzési jellemzőiről.

"A vállalkozások számára rövid távon a képzett munkaerő hiánya jelenthet kihívást, amelynek oka a magas ifjúsági munkanélküliség. Ugyanakkor hosszú távon alacsonyabb termelékenységre és az innováció visszaesésére is számíthatunk. Ezért rendkívül fontos a vállalkozások számára, hogy megtartsák, illetve bevonzzák a fiatal tehetségeket - például úgy, hogy többet invesztálnak a gyakornoki programokba és a fiatal munkavállalók szakmai képzésébe" - mondta Jon Andrews, a PwC globális személyzeti és szervezeti vezetője.