Szerző: Cseke Balázs Megjelent: 3 éve

Igazi gyakornoki munka, nem kávéfőzés

Az elmúlt évek során sokat változott a gyakornokok helyzete. Már nem kávéfőzésre veszik fel őket, ingyen. A cégek rájöttek, hogy a siker érdekében ki kell nevelniük a jövő munkavállalóit. A gyakornoki programok hossza is megnövekedett, ami után sok fiatalnak kínálnak állást - mondta a HR Portálnak Barathi Tamás, aki gyakornoki pozíciókat kínáló cégeket bemutató oldalt hozott létre.

- A Colibri projekt - ha jól tudom - egyedülálló kezdeményezés. Hogyan jött az ötlet, hogy gyakornoki pozíciókat kínáló cégeket bemutató honlapot hozzanak létre?

- Sokat beszélgettünk diákokkal és cégekkel, ami alapján megpróbáltuk feltérképezni, hogy kinek milyen prekoncepciója van a másik féllel szemben. Az tisztán látszott, hogy az egyetemisták többsége nem ismeri jól a cégeket. Ha megkérdeztük őket, hogy hány olyan vállalatot tudnak felsorolni, ahol szívesen töltenék a gyakornoki idejüket vagy akár a későbbiekben szívesen dolgoznának, akkor általában csupán három vagy öt céget tudtak említeni, a barátoktól kapott információkra vagy állásportálokra hivatkozva. A másik oldalról, a vállalatoktól pedig azt tudtuk meg, hogy komoly nehézséget jelent nekik a gyakornokok elérése és megszólítása, de ezen kívül nagyon hiányolják a diákok érdeklődését, tudatosságát is. Ezt a szakadékot szeretnénk áthidalni azzal, hogy létrehoztunk egy olyan portált, ahol a gyakornoki helyet kereső egyetemisták és a pályakezdő diplomások valamifajta képet szerezhetnek a cégekről.

- Milyen információkkal segítik a diákokat? Meséljen egy kicsit a honlap kialakításáról!













- A cégeket mint munkahelyeket mutatjuk be: virtuálisan kitárjuk az ajtajukat a potenciális kollégáik előtt. Tavaly októberben indult a projekt, akkor építettük fel az oldalt. Tavasszal felkerestük azokat a cégeket, akik együttműködnének velünk, utána pedig kialakítottuk a profiljaikat. A cégek adatlapjain fotók és videók segítségével, virtuális sétán ismerhetik meg a látogatók a munkakörnyezetet és a kollégákat. A hitelesség érdekében minden helyen megszólítjuk az ott dolgozó gyakornokokat, olyan munkatársakat, akik gyakornokként kezdtek az adott cégnél, aztán később állást kaptak, valamint a gyakornokokkal foglalkozó vezetőket. Mindenhol rákérdezünk a gyakornokok számára, továbblépési és fejlődési lehetőségeikre, valamint kérünk egy rövid leírást, hogy hogyan segítik a pályakezdőket a karrierépítésben.

- Hogyan fogadták a cégek az ötletet?

- Alapvetően pozitívan. Főleg, hogy mi vállaltuk a fotózást, a videózást és az anyagok összerakását. Sajnos így is akadtak, akiknek nem volt kapacitásuk az együttműködésre, de már látjuk a jeleket, hogy ez lassan megváltozik. Első körben olyan cégek jelentkeztek, akiknek már voltak tapasztalataik a munkáltatói márka építésében. Nagyobbrészt multicégek vettek részt a versenyben is, de igyekeztünk teret adni kisebb vállalatoknak is.

- Említette, hogy a cégeknek nehézséget okoz a gyakornokok megtalálása és megszólítása. Önök milyen fórumon találták meg a diákokat?

- Már korábban létrehoztunk egy egyetemi hálózatot, amiben vannak olyan népszerű, komoly kapcsolati hálóval rendelkező diákok - úgynevezett ambassadorok - akik az adott egyetemen képviselnek minket. _Ezen kívül sok diákszervezettel, szakkollégiummal, karrierirodával, valamint egyes tanszékekkel és tanárokkal is kapcsolatban állunk.

- Azon kívül, hogy információkkal látják el a diákokat az egyes cégekre vonatkozóan, milyen egyéb szolgáltatással tudják segíteni őket a pályaválasztásban?













- Az oldal létrehozása mellett elkezdtünk egy edukációs programot is szervezni az egyetemeken. Ennek keretében tartunk például "Siker, Tudatosság, Karrier" pályakezdő meetupokat, aminek az a célja, hogy a diákok megismerkedhessenek példaértékű karriertörténetekkel. Ezekből inspirációt szerezhetnek, ami segíti az elindulásukat a tapasztalatszerzés útján. Másrészt próbáltunk olyan rendezvényeket is szervezni, ahol az egyetemistáknak lehetőségük van a soft skilleket fejleszteni, amelyek nagyban segíthetik a jövőépítésüket. Tartottunk például CV tanácsadásokat, kommunikációs tréningeket, self-marketing workshopokat és próba AC-ket.

- Tapasztalataik alapján mely szakok diákjait keresik leginkább a cégek? Melyek a legnépszerűbb képzések munkaadói szempontból?

- Nagyon sok a gazdasági területen lévő gyakornoki pozíció, ahol jellemzően pénzügy és számvitelt tanuló hallgatókat látnak szívesen, de persze más gazdasági szakot végző diákok is előfordulnak. Második nagy csoportba sorolnám az SSC (Shared Service System) vállalatok gyakornoki helyeit, ahol a megfelelő idegennyelv-ismeret számít a legtöbbet. Itt már nemcsak a gazdasági szakot tanulók kaphatnak gyakornoki helyet, hanem különböző nyelvszakokat, anglisztikát vagy germanisztikát végző bölcsészek is. Azonban egyértelműen legkeresettebbek az informatikus hallgatók. Gazdasági informatikusokat, általános informatikusokat, illetve hatalmas létszámban fejlesztőket keresnek a multinacionális vállalatok. Emellett vannak marketing és sales területen is gyakornoki pozíciók, de azok kevésbé köthetőek specifikusan egy-egy egyetemi képzéshez.

- A szaktudás mellett milyen alapkészségekkel kell rendelkeznie az egyetemistáknak, hogy sikeresen tudjanak elhelyezkedni?

- Azt az észrevételt kaptuk a cégektől, hogy határozottság és a tudatosság terén szükséges fejlődniük a mai egyetemistáknak, a saját jövőjük érdekében. Való igaz, hogy sok esetben nem kapnak elég információt, ám első lépésként meg kell tanulniuk összegyűjteniük, felkutatniuk azt. Ezen kívül fejlesztésre szorulnak a kommunikációs készségek annak érdekében, ki tudjanak állni egy csoport elé és megtartani egy prezentációt, illetve az is idetartozik, hogy csapatban tudjanak dolgozni. Ezek lennének azok az alapok, amire már lehetne építkezni. Jelenleg sajnos a CV rendes felépítését is tanítanunk kell, ám célunk a tudatosságra nevelés, és szerencsére nagyon bíztatóak az eredményeink.

- Kialakult egyfajta negatív konnotációja a gyakornoki szónak. Sokakban él az a képzet, hogy a gyakornokokkal olyan feladatokat végeztetnek el, mint a kávéfőzés vagy az aktatologatás. Tapasztalatai alapján ez mennyire igaz manapság?

- Úgy látom, az elmúlt évek során határozottan sokat változott a gyakornokok helyzete. A cégek rájöttek, hogy a siker érdekében ki kell nevelniük a jövő munkavállalóit. Érdekeltté váltak abban, hogy a gyakornokokat fejlesszék azért, hogy a későbbiekben tudják őket foglalkoztatni. Ennek megfelelően a gyakornoki programok hossza is megváltozott, a korábbi 3-6 hónap helyett egyre több a 12-16 vagy akár a 24 hónapos gyakornoki idő, ahol már egyértelműen az a cél, hogy a diákok megfelelő képzésben részesüljenek, megtanuljanak csoportban dolgozni és kialakuljon a lojalitásuk a vállalat irányába. Ha végigböngésszük a Colibrin a profilokat, jól látszik, hogy a legtöbb cégnél ötven százalék körüli a továbblépés lehetősége, a gyakornokok jó esetben a későbbiekben állást kapnak.

- Tehát a vállalatok váltak egyszerűen tudatosabbakká?

- Igen, mert egyre nagyobb a verseny a piacon és például IT, SSC vagy gazdasági vonalon már komoly küzdelem folyik a jelöltekért. Ezáltal viszont nem mindegy, hogy a cégek mit tudnak kínálni a gyakornokoknak, hogyan tudják megtartani a tehetséges jelölteket hosszabb távon. Másrészt a gyakornokoknak se mindegy, hogy milyen munkát végeznek akár több mint 12 hónapon keresztül. Nyilván mindenkinek célja az, hogy olyan pozícióhoz jusson, ami számára kielégítő, ahol megfelelően tud fejlődni. Egyébként én nem találkoztam kávéfőző gyakornokokkal.

- A másik általánosan hangoztatott vélemény a gyakornoki pozíciókkal kapcsolatban, hogy a cégek kizsákmányolják az diákokat. Gyakran hallani olyan negatív élményeket, hogy egyetemisták fizetés nélkül dolgoznak akár napi 8-10 órát. A projekt során mennyire igazolódott ez a tézis?

- Való igaz, ezzel sokat találkoztunk. Leginkább a startupoknál és a kkv-knál láttam azt, hogy a gyakornokok lelkesedésből, kalandvágyból vagy éppen tapasztalatszerzésből vannak ott, viszont a cég nem engedheti meg magának, hogy fizetést adjon. Azt gondolom, a diákok döntése, hogy vállalják-e az ingyenes munkát egy rugalmasabb munkakörnyezetben. Ám a nagyobb cégek igyekeznek ezen változtatni és bejelentik a gyakornokokat alkalmazottként, vagy épp diákszövetkezeteken keresztül foglalkoztatják őket. Tehát mindenképpen kapnak fizetést a munkájukért.

- Nyáron zajlott a Colibri Internship Awards első fordulója, mely verseny során a legjobb gyakornoki helyekre lehetett szavazni. Hogyan értékeli a projektet? Sikerült megvalósítani az eredeti terveket?

- Abszolút sikeresnek tartjuk a versenyt. Elértük a célunkat: több mint harminc vállalati profilt hoztunk létre. Fontos volt az is, hogy megfelelő létszámban látogassák az érdeklődők a honlapot. Ez is sikeresnek mondható, hiszen az első negyedévben - június elejétől augusztus végéig - 51 ezer egyedi látogató böngészte végig a profilokat, és közel 750 ezer elérést regisztráltunk. Szeretném azonban hangsúlyozni, nem ért véget a projekt, hiszen hosszútávra tervezünk. Ősszel ki szeretnénk terjeszteni a cégek listáját és más területeket, más szakmákat is be szeretnénk mutatni. A következő versenyben elsősorban a mérnöki, FMSG, SSC és healtcare területekre koncentrálunk.

Ami nagy tanulsága volt az első időszaknak, hogy jóval hosszabb folyamat, amíg kész lesz egy cég profilja, mint azt eredetileg gondoltuk. Ezen kívül szeretnénk, ha sokkal több kkv cég csatlakozna, hiszen ők még kevésbé tudják elérni az egyetemistákat, mint a multicégek.

- Milyen szempontrendszer alapján értékelte a zsűri az egyes munkahelyeket?

- Öt fő szempontot fogalmaztunk meg. Ezek közé tartozik a kiválasztási folyamat, a mindennapi élet a cégnél, a fejlődési lehetőségek, a hosszútávú előrelépési lehetőségek és a béren kívüli juttatások. Szerettük volna, hogy a cégek nyilatkozzanak a bérekről, ám ez túl szenzitív kérdésnek bizonyult, ezért lett az ötödik szempont, hogy milyen béren kívüli juttatásokat tudnak biztosítani a gyakornokoknak. A zsűri és a közönség szavazatai alapján született meg a végső győztes, a Budapest Bank, amely mind a közönség, mind a zsűri értékelése alapján az első helyet szerezte meg.

- Milyen projektet terveznek a jövőben?

- Két új tartalommal szeretnénk a közeljövőben fejleszteni a honlapunkat. Az egyik egy videós job description rovat, mert az a tapasztalatunk, hogy sok esetben a diákok nem értik, hogy az adott pozíciók elnevezése mit takar valójában. Szeretnénk őket ebben is segíteni és bemutatni az egyes pozíciók feladatait. A másik projektünk – az "Egy napom a cégnél" videósorozat - célja, hogy rövid videókban egy kiválasztott munkatárs egy teljes napján keresztül mutassuk be adott vállalat munkáját és munkakörülményeit. Ősszel ez is elérhető lesz a Colibri felületein.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Továbbra is bolti eladókra és betanított munkásokra van kereslet

Az elmúlt negyedévben több, mint 39 ezer állást hirdettek meg Magyarország legnagyobb álláskereső portálján. Hiába betanított munkás kellene meg... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár