Megjelent: 6 hónapja

Kik lesznek a koronavírus-válság nyertesei? - interjú Ignácz Bélával, a Prohuman ügyvezetőjével

Átlagosan 30% a munkaerő-kölcsönzők létszámvesztesége az utóbbi két hónapban, a nyugdíjas foglalkoztatás szinte lenullázódott, diák fronton is nagy az esés. Ám nem állt le az iparág, a Prohuman 600-nál is több pozícióra keres munkavállalót. Ignácz Bélát toborzási módszereikről, kölcsönzési díjakról, vesztesekről-nyertesekről kérdeztük és arról, hogy a cég kormányközeli-e.

images

images

Jó ma kölcsönzöttnek lenni Magyarországon? A munka törvénykönyve kevesebb védelmet ad nekik, mint az állományban lévőknek.

Ha a munka törvénykönyvét nézzük, akkor így van, ám egy jól működő gazdaságban kell a kölcsönzés. Az olyan vádak pedig, mint “kizsákmányolás” vagy “a dolgozó nem kapja meg a fizetését” egyszerűen nem igazak. Sokat tettünk azért, hogy tisztuljon a piac, és fontosnak tartjuk az egyenlő bánásmód elvét. A nálunk állományban levő kölcsönzöttek ugyanannyit keresnek és ugyanazokat a juttatásokat kapják, mint ugyanannál a cégnél a hagyományos alkalmazottak. A tapasztalatok szerint a jól dolgozó kölcsönzötteket a cégek egy idő után saját állományba veszik. Akiket pedig elküldtek, nekik sok esetben - volt rá példa, hogy másnap - munkát tudunk ajánlani. A járvány miatt leépítettek negyedét tudtuk más munkakörbe irányítani céges kapcsolataink révén.

A munkaadónak a kölcsönzés rugalmasságot jelent, válsághelyzetből gyorsabban tud talpra állni, jobban képes igazítani a létszámot a szezonalitáshoz. Ugyan a megrendelések visszaesésekor a cégek először valóban a kölcsönzötteket küldik el, de újrainduláskor őket veszik fel először. Ezért is mondják, hogy a kölcsönzési piac jó indikátora a gazdasági helyzetnek.

És mit jelez most? Hogyan érintette a Prohumant a koronavírus okozta gazdasági sokk? A hivatalos céginformációkban azt látni, hogy idén márciusban 7409 fő volt önöknél állományban, míg egy évvel korábban 8288.

Ebből már látszik némi átrendeződés. Március közepétől indult el a lavina. A múlt héten létszámban 15 százalékos mínuszban voltunk az első negyedévhez képest, és még nem értük el az alját. Ám ez még mindig alacsonyabb, mint a kölcsönzési iparág 30 százalékosra becsült átlagos visszaesése. Vannak kiugró részterületek: kiemelt egészségügyi rizikó miatt gyakorlatilag lenullázódott a nyugdíjasok foglalkoztatása, diákmunkában pedig 50 százalékos volt a visszaesés - különösen a nem-élelmiszer kereskedelemben történtek elbocsátások, és nagyobb lefékezést tapasztaltunk az autóiparban. Emellett azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy van munkaerőfelvétel. Mi 600 feletti pozíciót hirdetünk. Beindultak az élelmiszerfeldolgozók, Közép-Magyarországon a logisztika, az autógyárak újraindulásával pedig a beszállítók is megnyitják a műszakokat.

Névjegy:
Ignácz Béla közel húsz éve dolgozik a HR szolgáltatói szektorban. Diplomáját a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki menedzser szakán szerezte. Első munkahelye a Siemens magyar leányvállalata volt. 2001-ben csatlakozott Prohome marketing, promóciós és hosztesz-ügynökséghez. Ebből a cégből nőtt ki tizenhat évvel ezelőtt a munkaerő-kölcsönzésre fókuszáló Prohuman 2004 Kft.

A Prohuman a régióban nyolc országban (magyar, szlovén, horvát, szerb, román, bolgár, osztrák, német) van jelen, regionálisan 17 ezer munkavállalót alkalmaz havi szinten. Magyarországon piacvezető, a top öt szolgáltató között szerepel román és szlovén leányvállalata. A cégcsoport magyarországi árbevétele 2019-ben 38,1 milliárd forint, 2020 első negyedévében 9,4 milliárd forint volt.


Milyen intézkedéseket kellett meghozni az első napokban?

A belső munkavállalóink 70 százalékát home office-ba helyeztük át. Tizenhat irodánkban ki kellett dolgoznunk azt a működési rendet, amellyel fenntartjuk az üzletmenetet, de megóvjuk munkavállalóink és ügyfeleink egészségét. Kötelezővé tettük a kézfertőtlenítést, a maszk használatát, szabályoztuk azt, hogy egyszerre mennyien tartózkodhatnak az irodai térben. Digitalizáltuk a kékgalléros felvételi folyamat jelentős részét, például online tesztírással és videóinterjúval. Persze nem minden esetben lehetett a személyes találkozást kikerülni. Szerencsére nem történt fertőzés, pedig elég sokan felkeresték irodáinkat.

Kik lehetnek most bajban a kölcsönzési szolgáltatók közül?

Vegyes a kép, mintegy 800 kölcsönző cég működik Magyarországon, a kölcsönzöttek száma pedig 150 ezer körül mozog évente. Azok lehetnek gondban, akik egy-két megbízóra alapozták működésüket és azok eltűntek. Nincsenek könnyű helyzetben azok sem, akik ukrajnai és szerbiai toborzásra építették az üzletüket. A kölcsönzöttek közül a külföldi vendégmunkásokat küldték el először, mert ők voltak a legköltségesebbek az utaztatás és a szállás miatt. Most pedig a határon túlról szinte lehetetlen behozni munkavállalót.

Hallani olyan kölcsönzőkről, amelyek áron alul szerződtek, nem foglalták bele a szerződésbe a felmondási időt és az állásidőt, amit most tartalékaikból kellene fizetni, ha lenne...

Mi is hallottunk ilyenekről, ők most nagy bajban vannak. Ahogyan említettem, 800 feletti kölcsönzőcég működik. Akadnak kevésbé körültekintő vagy piacszerzési célból kevéssé felelősségteljes szolgáltatók. Mi ilyen rizikót nem vállalunk.

Ha már itt tartunk: milyen szolgáltatási díjakkal dolgoznak a kölcsönzők?

Ez rendkívül összetett kérdés és általános válasz nincs rá. Minden ügyfélnél egyedi az árazás. Általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európával összevetve a kelet-európai kölcsönzési költségek alacsonyak.

A munkaerő-közvetítésnél vannak konkrét számok. Például a közvetítői díj az éves bruttó bér 15-20 százaléka körül mozog.

Az egy sikerdíjas üzlet. A sikeres toborzás és kiválasztás után a megbízó azonnal saját állományba veszi a kiválasztott munkavállalót.

Nem tudunk önből számot kicsalogatni a kölcsönzési díjakról...

Nincs ebben titok, de nagyon sok mindentől függ mindez, más szektorban se lehet azt mondani, hogy ennyi vagy annyi a díj, ügyfelenként, projektenként változik mindez. Az általánosnak mondható, hogy a jelenlegi jutalékok mellett a kölcsönzési árbevétel 3-6 százaléka a profit.

Hogyan sikerült bő tíz évvel az alapítás után, 2015-re megtörni a külföldi hátterű cégek hegemóniáját?

Tizenkét-tizenhárom éve még vágyakozva néztük az iparági listát a Trenkwalderrel az élén... Sokat dolgoztunk érte, és szerencsénk is volt. A 2008-as gazdasági válság bennünket kevéssé érintett, akkoriban a logisztikában, a call centerek területén voltunk erősek, míg nemzetközi versenytársaink az autóiparban és a bankszektorban. Így stagnáló bevétellel léptünk feljebb a listán. Ezt követően nagy energiát fektettünk a toborzási kapacitás bővítésébe, mert úgy véltük, ez lesz az igazi versenyelőny és az idő minket igazolt. Ma nekünk van az országban a legtöbb toborzónk. Képesek vagyunk egy hónap alatt akár 1000 munkavállaló felvételére. Emellett szélesebb lett a szolgáltatási portfóliónk például iskolaszövetkezettel, nyugdíjas szövetkezettel. A kapacitás és a portfólió bővülésével nagyobb tendereken is sikerrel indultunk.

Milyen módszerekkel dolgoznak?

Nincsen általános technikánk, minden megbízás előtt regionális felmérést végzünk arról, hogyan lehet a kívánt képzettségű és létszámú embert megszólítani és megtalálni. Ez alapján alkotjuk meg az ideális mixet, amit az adott térségben a leghatékonyabbnak gondolunk: ebben lehetnek online és offline eszközök egyaránt - például közösségi médiás hirdetés, sms marketing, targetált google hirdetés, szórólapozás, roadshow, nyílt nap.

Mikor lehet legközelebb offline eszközökkel toborozni?

Budapesten és Pest megyén kívül a szórólapozás már most lehetséges. Remélem, hogy a nyár második felétől a távolságtartás és a higiénés szabályok betartása mellett kisebb toborzóesemények megtartására is nyílik lehetőség.

Milyen trendeket lát az újraindulásban? Kik lehetnek a nyertesek és a vesztesek az álláspiacon?

Ahogyan említettem a kölcsönzőkön látszik majd először, ha jön a visszapattanás, mert a cégek első körben kölcsönzöttekkel bővülnek. Úgy látom, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazása egy időre háttérbe fog szorulni, mert lesz az országon belül elegendő munkaerő-kínálat. Biztosan visszajön a diákmunka és a nyugdíjasok alkalmazása is. Új piaci rést jelenthet a Nyugat-Európából a járvány miatt hazatért magyarok megszólítása és itthon tartása.

Evezzünk céges vizekre. Miért döntöttek amellett, hogy hat évvel ezelőtt a cég 80 százalékát eladják a lengyel tulajdonú Work Service-nek?

Akkoriban Magyarország második legnagyobb kölcsönző cége voltunk, elértünk egy szintre és úgy éreztük, hogy nagy tendereken nagyobb eséllyel tudunk részt venni a regionálisan terjeszkedő Work Service révén és a multinacionális megbízóink elvárásainak is jobban meg tudunk felelni. A Work Service szakmai befektetőként érkezett, az operatív irányítás a magyar vezetés kezében maradt és megtartottuk pénzügyi függetlenségünket is. Megegyeztünk abban a stratégiában, hogy ők Nyugat-Európa, mi pedig a Délkelet-Európa felé terjeszkedünk. Ennek a megállapodásnak az eredménye volt, hogy a következő években megkezdtük tevékenységünket a román, a szlovén, a horvát, a szerb és a bolgár piacokon. Sokan tanultunk a Work Services-től, például a nagyban gondolkodást, a strukturált működést. Ám dinamikusabban fejlődtünk náluk. Azt is mondhatnám, hogy mára bizonyos szempontból túlnőttünk a WS csoporton. Tavaly döntöttünk úgy, hogy szeretnénk önállósodni.

Megtörtént a tranzakció?

Folyamatban van. Az opciós szerződést már aláírtuk, tehát a visszavásárlás feltételeiről megállapodtunk, ám a koronavírus-helyzet is lassítja a folyamatot. Reméljük, hogy az év második felében lezárjuk a tranzakciót.

Nemrég stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány a Prohumannal. Kormányközeliek?

Ezen csak mosolyogni tudok. Állami megbízásunk nincs és soha nem is volt. Vállalatcsoportunkat kizárólag a versenyszférából építettük fel, iparágunkban piacvezetők vagyunk, a tíz legnagyobb magyarországi foglalkoztató egyike. Megalakulásunk óta híd szerepet töltünk be munkavállaló és munkaadó között. Másrészt teljesen racionális döntés, hogy az állam számít egy olyan magyar alapítású vállalat szakmai tapasztalatára és tudására, amely 20 év alatt az egyik legnagyobb szereplővé nőtt itthon és mára nemzetközi szinten is egyre aktívabb.
Szeretnénk segíteni olyan döntések előkészítésében, amelyek egyrészről pozitívan érinthetik a magyar dolgozókat, másrészről hozzájárulhatnak, ahhoz, hogy még több vállalat és beruházás érkezzen hazánkba. Ez utóbbiban is döntő a HR kérdés vagyis az, hogy lesz-e elegendő és megfelelően képzett munkaerő a jövőben.

Ügyvezető kollégája, Zakor Sándor az MTK futballklub tulajdonosa, ami Magyarországon már a politikához való kapcsolódást is jelezheti.

Büszkék vagyunk rá, hogy Sándor üzleti sikereit a sportba is szeretné átültetni. Ez számára komoly kihívás, egyben a futball és a klub iránti szerelem. Döntésének nincs köze a cégcsoport működéséhez.

Milyen javaslatokkal éltek eddig a kormányzat felé?

Több szakmai szervezettel közösen javasoltuk, hogy az állami bértámogatás a kölcsönzöttek után is igénybe vehető legyen. Nagy eredménynek tartom, hogy az április végi módosítás után ez már lehetséges. Szintén javasoltuk a kormányak, hogy a vendéglátásban és a turizmusban bevezetett járulékmentesség a kölcsönzöttekre is vonatkozzon. A szállodák és éttermek egy része ugyanis stábja egy részét kölcsönzöttként alkalmazza, így e kedvezményt nem mindenki után tudják igénybe venni. Ez utóbbi egyelőre nem került bele a szabályozásba.

Milyen terveik vannak a következő hónapokra, évekre?

Rövid távon szeretnénk nyertesen kijönni ebből a válságos időszakból. A közép-kelet-európai és a balkáni régióban pedig célunk öt éven belül a legnagyobb HR szolgáltatóvá válni és szolgáltatási portfóliónkat bővíteni. Jelenleg az első öt szereplő között vagyunk. Ha árbevételünket megduplázzuk a nyolc országban, akkor sikerülni fog.

A top munkaerő-kölcsönző cégek (a 2019-es kölcsönzötti létszám alapján rangsorolva)
Cégnév - Átlagos kölcsönzötti létszám - Nettó árbevétel kölcsönzésből (mld Ft.)
1. Prohuman 2004 Kft. - 6834 fő - 32,8
2. WHC Kft. - 3024 fő - 19,5
3. Adecco Kft. - 2238 fő - 11,4
4. Pannonjob Kft. - 2098 fő - 11,9
5. Pannon-Work Kft. - 2039 fő - 10,7
(Forrás: Budapest Business Journal, HR Special Report, 2020. április)

  • 2020.11.17Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE A Toborzás a LinkedIn-en és a Facebookon 1 napos workshopon délelőtt kérdést kaphat LinkenInnel kapcsolatos kérdéseire, szó lesz továbbá a vállalati oldal fontos elemeiről, karrieroldalról és oldal-analitikákról. Délután példákkal színesítve ismerkedhet meg a kampánykezeléssel, kapcsolati háló felépítésének kérdéseivel és egyéb, Facebookkal kapcsolatos funkcióval. Részletek Jegyek
  • 2020.11.23Művezető képzés A művezetők szakmai továbbképzése a vezetői feladataik eredményes és hatékony ellátására. A résztvevők vezetői, problémamegoldási és termelékenységfejlesztési készségeinek fejlesztése konkrét feladatokon, szituációs játékokon, esettanulmányokon keresztül. Részletek Jegyek
  • 2020.12.05 Teljesítménymenedzsment és motiváció A résztvevők megtanulják, beosztottjaik teljesítményére ható területek helyes menedzselését. Képessé válnak akár munkavégzés közben hatásos, rövid coaching beszélgetések levezetésére. Megismerik a teljesítmény menedzsment eszközrendszerét. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Növekedésben a munkaerő-kölcsönzés

Elindult a munkaerőpiac, hétről hétre élednek a COVID-19 koronavírus-járvány által leginkább érintett szektorok. A megtartott munkaerő-állományt... Teljes cikk

Atipikus helyzetre atipikus válasz: a kölcsönzés és a diákmunka a megoldás a járvány okozta visszaesésben?

A munkaerő-kölcsönzés, a diák- és a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás volt képes először reagálni és segíteni a gazdaság újraindulását a... Teljes cikk

Bértámogatás kölcsönzés esetén - Itt vannak a legfontosabb tudnivalók!

A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén... Teljes cikk