Kinek nem lehet felmondani?

Sorozatunk első részében arra adtunk választ, milyen formái vannak a felmondásnak, mikor kell indokolni, mi lehet jogszerű indoklás, mi nem, érvényes-e az emailben küldött felmondás illetve mi történik, ha postán érkezik és a munkavállaló nem veszi át. A második részben terítéken a felmondási tilalom és korlátozás, a végkielégítés és a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések.

Kinek nem lehet felmondani?

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, azaz felmondási tilalom alá esik a munkavállaló:
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes, gyed),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap
tartama alatt.

Ezekben az esetekben a felmondás nem közölhető. A felmondási tilalom és a felmondási korlát azonban nem véd az azonnali hatályú felmondással szemben.

Mit jelent a felmondási korlát?

A felmondási korlát valamilyen többlet feltétel teljesülését igényli ahhoz, hogy a (rendes) felmondás jogszerű legyen. Ezeknek a szabályai összetettek, több esetkört lehet megkülönböztetni.

Védett kor

A munkáltató a védett korú munkavállaló - ez azt jelenti, hogy az irányadó nyugdíjkorhatárig legfeljebb 5 éve van - munkaviszonyát a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással, a szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás szabályai szerinti okból - tehát minősített kötelezettségszegésre hivatkozással - szüntetheti meg.

A védett korú munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkavégzési helyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja - ez az úgynevezett állásfelajánlási kötelezettség.

Anya, egyedülálló apa 3 évnél kisebb gyermekkel

Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a védett korú munkavállalóra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (gyes, gyed) nem vesz igénybe.

Rehabilitációs ellátás vagy járadék

A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el (állásfelajánlási kötelezettség).

Keresőképtelenség

Végezetül pedig nem szabad kihagyni azt sem, hogy ha a munkavállalóval a keresőképtelensége ideje alatt közlik a (rendes) felmondást, a felmondási idő nem kezdődik el addig, amíg a munkavállaló keresőképtelen, de legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy évig. Tehát a keresőképtelenség nem felmondási tilalom, mindössze a felmondási idő kezdetét lehet egy ideig késleltetni ezáltal.

Ugyanakkor érdemes arra gondolni, hogy a munkáltató a keresőképtelenséget felülvizsgáltathatja, és ha a szakértői megállapítás eredménye az, hogy nem volt megalapozott a keresőképtelenség, akkor visszaveszik a munkavállalót keresőképes állományba.
Dr. Antalóczy Adrienn
Milyen kötelezettsége van még a munkáltatónak?

A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni arról, hogy 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz a felmondással, azonnali hatályú felmondással szemben.

Ha ez az úgynevezett jogorvoslati kioktatás elmarad, akkor ugyan nem jogellenes a felmondás, azonban a jogorvoslat - kereset - 6 hónapon belül terjeszthető elő a 30 nap helyett.

Mennyi felmondási idő és végkielégítés jár?

A felmondási idő és a végkielégítés szabályait az Mt. állapítja meg, ugyanakkor a munkaszerződés vagy kollektív szerződés eltérő rendelkezéseket - legfeljebb 6 hónapos felmondási idő, magasabb vagy alacsonyabb mértékű végkielégítés - is tartalmazhat, ezért azokat is figyelembe kell venni.

Az Mt. általános szabályai szerint (69. § és 77. §) a munkáltatónál töltött 3 év után kezd el sávosan növekedni a felmondási idő, illetve a végkielégítés mértéke. Vannak azonban olyan esetek, amikor végkielégítés nem illeti meg a munkavállalót, például, ha nyugdíjas, a magatartásával összefüggő okból mondott fel a munkáltató, szankciós jellegű azonnali hatályú felmondást közölt a munkáltató vagy a határozott idejű munkaviszony az idő lejártával szűnt meg. Sőt, van olyan is, amikor emelt összegű végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ez egyes esetekben a védett korú munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén fordulhat elő.

Jogellenes lehet a felmondás, ha rossz felmondási idő és végkielégítést számolnak?

Nem. Elszámolási vita esetén az elmaradt munkabért a munkavállaló fizetési meghagyással vagy peres úton tudja érvényesíteni a munkáltatóval szemben.

Mikor kell megkapnia a munkavállalónak a kilépő papírokat?

A felmondással történő munkaviszony megszüntetéskor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kell erre sort keríteni. A kilépő papírokat személyesen is kiadhatja, de postán is megküldheti a munkáltató.

Minden esetben érdemes ellenőrizni a kilépő papírokat még aláírás előtt, hogy azok a helyes adatokat tartalmazzák-e. Különösen fontos ez abban az esetben, ha az elszámolás során nem átutalással, hanem készpénzben fizet a munkáltató. A kilépő papírok ugyanis az álláskeresési járadék igényléshez is vagy még később, akár a szolgálati idő vagy nyugdíj megállapításhoz is szükségesek lehetnek.

Kapott extra jogosítványokat a munkaadó a koronavírus alatti felmondásoknál?

A veszélyhelyzet alatt hozott 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 6. § (4) bekezdése értelmében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

Ez egy nagyon tág megfogalmazás, mondhatni gumiszabály. Ugyanakkor kiemelném, hogy a munkaviszony megszüntetése kapcsán a cikksorozatban korábban említett felmondási szabályokat még ezen szabály alapján sem írhatja át a munkáltató egyoldalúan.

Még ha a felek meg is állapodnak az Mt-től való eltérésben, az eltérés célhoz kötött kell, hogy legyen, azaz a veszélyhelyzeti tilalmak és korlátozások betartása érdekében lehet ilyen megállapodás kötni, akár a munkavállaló hátrányára is. További észszerű korlát pedig a joggal való visszaélés tilalma.

Tehát a fenti szabályra hivatkozással a munkáltató egyoldalúan nem jogosult megspórolni az indokolási kötelezettséget, nem térhet el a felmondási indokok lehetséges körétől vagy a formalitásoktól, nem csökkentheti a felmondási időt, ahogy arra sem jogosult, hogy a felmondási időre járó távolléti díjat vagy a végkielégítést saját döntése alapján ne fizesse ki.