Kivételes esetek - amikor a munkaszerződés a munkáltatónak kedvez 2. rész
Vannak olyan helyzetek, amikor a munkáltató érdekében áll eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől, adott esetben a munkavállaló hátrányára, és erre lehetőséget is biztosít a törvény. Ilyen eseteket foglalt össze cikkében Dr. Tussay-Kovács Krisztina, az act legal - Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.
• Munkáltatóként rendkívül lényeges, hogy a vonatkozó munkakört betöltő munkavállalóval leltárfelelősségi megállapodást kössön, hiszen ennek hiányában az Mt. leltárfelelősségre vonatkozó szabályai (miszerint a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül felel a leltárhiányért) nem, csupán a Munka törvénykönyve általános, vétkességi felelősségen alapuló kártérítési szabályai alkalmazhatók.
• A munkáltató megtilthatja, hogy a munkavállaló harmadik személytől díjazást a fogadjon el vagy kössön ki a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel (borravaló vagy hálapénz tilalma). Ugyanakkor a munkáltató rögzíthet a munkaszerződésben olyan értékhatárt, amely alatti kisebb összegű ajándéknak tekinthető juttatás elfogadását megengedi. Itt figyelemmel kell lenni adott esetben a munkáltató cégcsoportja által alkalmazott etikai elvekre is.
• Bizonyos munkakörök esetén az Mt. megengedi, hogy a felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató biztosítékot követeljen a munkavállalótól (pl. ahol a munkavállaló más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át). A biztosíték nem lehet több a munkavállaló egyhavi alapbérénél. Ilyen megállapodás nemcsak a munkaszerződés megkötésekor, hanem a munkaviszony fennállása alatt is köthető. Lényeges kitétel, hogy a munkáltató a biztosítékot kizárólag a munkavállaló kártérítési felelősségének megállapítása esetén a kártérítése igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használhatja fel.
• Célszerű, hogy a munkáltató a munkaszerződésbe beépítse hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét. Ha ugyanis nincs kollektív szerződés, akkor önmagában az Mt. alapján nincs lehetőség fegyelmi jellegű intézkedés alkalmazására. A hátrányos jogkövetkezmények fajtáit az Mt. nem nevesíti, csupán annyit ír elő, hogy azoknak a munkaviszonnyal kell összefüggeniük és arányosnak kell lenniük a kötelezettségszegés súlyával. Hátrányos jogkövetkezmény lehet például a munkavállaló beosztásának ideiglenes megváltoztatása, a munkáltató által egyoldalúan adott anyagi juttatásból (pl. jutalomból, prémiumból) való kizárás vagy vagyoni jellegű hátrány (ami haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét). A szankció minden esetben csak határozott időre szólhat, nem lehet végleges, egyoldalú munkaszerződés-módosítás, továbbá a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti. A munkaszerződésben szabályozni kell a vonatkozó eljárási szabályokat is.
dr. Tussay-Kovács Krisztina
• Célszerű, ha a munkáltató a munkaszerződésben rögzíti azokat a konkrét okokat és körülményeket, melyek felmondáshoz vagy azonnali hatályú felmondáshoz vezethetnek. Ez megtehető azon munkavállalói magatartások felsorolásával vagy részletes körülírásával, amelyek az adott munkáltatónál lényeges kötelezettségszegésnek minősülnek, nem elfogadhatók vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetik és ezért kerülendők. A munkáltató belső szabályzatban is rögzítheti a munkavállalókkal szembeni munkáltatói elvárásokat.
• Az Mt. speciális szabálya alapján a felek a munkaszerződés létrejöttét (módosítását vagy megszűnését is) jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik, mely esetben a szerződés (vagy annak módosítása vagy megszűnése) akkor lép hatályba, ha és amikor a bekövetkezik. Ez olyan esetben lehet előnyös a munkáltatóknak, ha például a megrendelőjének igényétől vagy bizonyos pályázat elnyerésétől függ, hogy szükséges-e további munkaerő bevonása. Ugyanakkor a jövőben biztosan bekövetkező esemény nem tekinthető feltételnek, és nem köthető ki olyan feltétel sem, amely alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.
• A munkáltató alkalmazhat belső szabályzatokat azon munkáltatói elvárások, rendelkezések közlésére, melyek nyilvánvalóan nem a munkaszerződés szabályozási körébe tartoznak, mégis irányadók a munkahelyre és/vagy a munkaviszonyra (pl. irodai internet- és mobiltelefon használat, dohányzás rendje, a közös helyiségek használata, céges gépjárművek használat.). Az ilyen szabályzatokat az Mt. szerint közöltnek kell tekinteni, azaz kötelezőek a munkavállalókra, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A belső szabályzatban foglalt kötelezettség megsértése ugyanúgy (azonnali hatályú) felmondás indokául szolgálhat, mint a munkaszerződésben foglalt kötelezettségé.
• Végül szükséges kitérni a munkáltató jogos érdekei védelmének egyik legfontosabb intézményi garanciájára, a versenytilalmi megállapodásra. Az ebben foglalt tilalom nem a munkaviszony alatt, hanem annak megszűnését követően (legfeljebb két évig) tiltja bizonyos magatartások tanúsítását a munkavállaló számára, amiért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni. A versenytilalmi megállapodásban a munkáltatók legtipikusabban azon területeket vagy konkrét versenytársakat jelölik meg, ahol a munkavállaló elhelyezkedése a megállapodás hatálya alatt tilalmazott, elkerülve ezzel, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően valamely versenytárshoz szerződjön át.
A versenytilalmi megállapodástól el kell különítenünk a munkavállaló azon, az Mt.-n alapuló kötelezettségét, hogy a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné (kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja). Az ilyen kötelezettség teljesítéséért a munkavállalónak nem jár külön díjazás.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kivételes esetek - amikor a munkaszerződés a munkáltatónak kedvez 2. rész
2. oldal - Az Mt.-től való eltérés ára
• A munkáltató megtilthatja, hogy a munkavállaló harmadik személytől díjazást a fogadjon el vagy kössön ki a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel (borravaló vagy hálapénz tilalma). Ugyanakkor a munkáltató rögzíthet a munkaszerződésben olyan értékhatárt, amely alatti kisebb összegű ajándéknak tekinthető juttatás elfogadását megengedi. Itt figyelemmel kell lenni adott esetben a munkáltató cégcsoportja által alkalmazott etikai elvekre is.
• Bizonyos munkakörök esetén az Mt. megengedi, hogy a felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató biztosítékot követeljen a munkavállalótól (pl. ahol a munkavállaló más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át). A biztosíték nem lehet több a munkavállaló egyhavi alapbérénél. Ilyen megállapodás nemcsak a munkaszerződés megkötésekor, hanem a munkaviszony fennállása alatt is köthető. Lényeges kitétel, hogy a munkáltató a biztosítékot kizárólag a munkavállaló kártérítési felelősségének megállapítása esetén a kártérítése igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használhatja fel.
• Célszerű, hogy a munkáltató a munkaszerződésbe beépítse hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét. Ha ugyanis nincs kollektív szerződés, akkor önmagában az Mt. alapján nincs lehetőség fegyelmi jellegű intézkedés alkalmazására. A hátrányos jogkövetkezmények fajtáit az Mt. nem nevesíti, csupán annyit ír elő, hogy azoknak a munkaviszonnyal kell összefüggeniük és arányosnak kell lenniük a kötelezettségszegés súlyával. Hátrányos jogkövetkezmény lehet például a munkavállaló beosztásának ideiglenes megváltoztatása, a munkáltató által egyoldalúan adott anyagi juttatásból (pl. jutalomból, prémiumból) való kizárás vagy vagyoni jellegű hátrány (ami haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét). A szankció minden esetben csak határozott időre szólhat, nem lehet végleges, egyoldalú munkaszerződés-módosítás, továbbá a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti. A munkaszerződésben szabályozni kell a vonatkozó eljárási szabályokat is.
dr. Tussay-Kovács Krisztina• Célszerű, ha a munkáltató a munkaszerződésben rögzíti azokat a konkrét okokat és körülményeket, melyek felmondáshoz vagy azonnali hatályú felmondáshoz vezethetnek. Ez megtehető azon munkavállalói magatartások felsorolásával vagy részletes körülírásával, amelyek az adott munkáltatónál lényeges kötelezettségszegésnek minősülnek, nem elfogadhatók vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetik és ezért kerülendők. A munkáltató belső szabályzatban is rögzítheti a munkavállalókkal szembeni munkáltatói elvárásokat.
• Az Mt. speciális szabálya alapján a felek a munkaszerződés létrejöttét (módosítását vagy megszűnését is) jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik, mely esetben a szerződés (vagy annak módosítása vagy megszűnése) akkor lép hatályba, ha és amikor a bekövetkezik. Ez olyan esetben lehet előnyös a munkáltatóknak, ha például a megrendelőjének igényétől vagy bizonyos pályázat elnyerésétől függ, hogy szükséges-e további munkaerő bevonása. Ugyanakkor a jövőben biztosan bekövetkező esemény nem tekinthető feltételnek, és nem köthető ki olyan feltétel sem, amely alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.
• A munkáltató alkalmazhat belső szabályzatokat azon munkáltatói elvárások, rendelkezések közlésére, melyek nyilvánvalóan nem a munkaszerződés szabályozási körébe tartoznak, mégis irányadók a munkahelyre és/vagy a munkaviszonyra (pl. irodai internet- és mobiltelefon használat, dohányzás rendje, a közös helyiségek használata, céges gépjárművek használat.). Az ilyen szabályzatokat az Mt. szerint közöltnek kell tekinteni, azaz kötelezőek a munkavállalókra, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A belső szabályzatban foglalt kötelezettség megsértése ugyanúgy (azonnali hatályú) felmondás indokául szolgálhat, mint a munkaszerződésben foglalt kötelezettségé.
• Végül szükséges kitérni a munkáltató jogos érdekei védelmének egyik legfontosabb intézményi garanciájára, a versenytilalmi megállapodásra. Az ebben foglalt tilalom nem a munkaviszony alatt, hanem annak megszűnését követően (legfeljebb két évig) tiltja bizonyos magatartások tanúsítását a munkavállaló számára, amiért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni. A versenytilalmi megállapodásban a munkáltatók legtipikusabban azon területeket vagy konkrét versenytársakat jelölik meg, ahol a munkavállaló elhelyezkedése a megállapodás hatálya alatt tilalmazott, elkerülve ezzel, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően valamely versenytárshoz szerződjön át.
A versenytilalmi megállapodástól el kell különítenünk a munkavállaló azon, az Mt.-n alapuló kötelezettségét, hogy a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné (kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja). Az ilyen kötelezettség teljesítéséért a munkavállalónak nem jár külön díjazás.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kivételes esetek - amikor a munkaszerződés a munkáltatónak kedvez 2. rész
2. oldal - Az Mt.-től való eltérés ára
Egy CEO naplója - a világ egyik legnépszerűbb podcastja