kapubanner for mobile
Megjelent: 5 éve

Kivételes esetek - amikor a munkaszerződés a munkáltatónak kedvez 2. rész

Vannak olyan helyzetek, amikor a munkáltató érdekében áll eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől, adott esetben a munkavállaló hátrányára, és erre lehetőséget is biztosít a törvény. Ilyen eseteket foglalt össze cikkében Dr. Tussay-Kovács Krisztina, az act legal - Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

• Munkáltatóként rendkívül lényeges, hogy a vonatkozó munkakört betöltő munkavállalóval leltárfelelősségi megállapodást kössön, hiszen ennek hiányában az Mt. leltárfelelősségre vonatkozó szabályai (miszerint a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül felel a leltárhiányért) nem, csupán a Munka törvénykönyve általános, vétkességi felelősségen alapuló kártérítési szabályai alkalmazhatók.

• A munkáltató megtilthatja, hogy a munkavállaló harmadik személytől díjazást a fogadjon el vagy kössön ki a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel (borravaló vagy hálapénz tilalma). Ugyanakkor a munkáltató rögzíthet a munkaszerződésben olyan értékhatárt, amely alatti kisebb összegű ajándéknak tekinthető juttatás elfogadását megengedi. Itt figyelemmel kell lenni adott esetben a munkáltató cégcsoportja által alkalmazott etikai elvekre is.

• Bizonyos munkakörök esetén az Mt. megengedi, hogy a felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató biztosítékot követeljen a munkavállalótól (pl. ahol a munkavállaló más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át). A biztosíték nem lehet több a munkavállaló egyhavi alapbérénél. Ilyen megállapodás nemcsak a munkaszerződés megkötésekor, hanem a munkaviszony fennállása alatt is köthető. Lényeges kitétel, hogy a munkáltató a biztosítékot kizárólag a munkavállaló kártérítési felelősségének megállapítása esetén a kártérítése igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használhatja fel.

• Célszerű, hogy a munkáltató a munkaszerződésbe beépítse hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét. Ha ugyanis nincs kollektív szerződés, akkor önmagában az Mt. alapján nincs lehetőség fegyelmi jellegű intézkedés alkalmazására. A hátrányos jogkövetkezmények fajtáit az Mt. nem nevesíti, csupán annyit ír elő, hogy azoknak a munkaviszonnyal kell összefüggeniük és arányosnak kell lenniük a kötelezettségszegés súlyával. Hátrányos jogkövetkezmény lehet például a munkavállaló beosztásának ideiglenes megváltoztatása, a munkáltató által egyoldalúan adott anyagi juttatásból (pl. jutalomból, prémiumból) való kizárás vagy vagyoni jellegű hátrány (ami haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét). A szankció minden esetben csak határozott időre szólhat, nem lehet végleges, egyoldalú munkaszerződés-módosítás, továbbá a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti. A munkaszerződésben szabályozni kell a vonatkozó eljárási szabályokat is.

dr. Tussay-Kovács Krisztinadr. Tussay-Kovács Krisztina

• Célszerű, ha a munkáltató a munkaszerződésben rögzíti azokat a konkrét okokat és körülményeket, melyek felmondáshoz vagy azonnali hatályú felmondáshoz vezethetnek. Ez megtehető azon munkavállalói magatartások felsorolásával vagy részletes körülírásával, amelyek az adott munkáltatónál lényeges kötelezettségszegésnek minősülnek, nem elfogadhatók vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetik és ezért kerülendők. A munkáltató belső szabályzatban is rögzítheti a munkavállalókkal szembeni munkáltatói elvárásokat.

• Az Mt. speciális szabálya alapján a felek a munkaszerződés létrejöttét (módosítását vagy megszűnését is) jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik, mely esetben a szerződés (vagy annak módosítása vagy megszűnése) akkor lép hatályba, ha és amikor a bekövetkezik. Ez olyan esetben lehet előnyös a munkáltatóknak, ha például a megrendelőjének igényétől vagy bizonyos pályázat elnyerésétől függ, hogy szükséges-e további munkaerő bevonása. Ugyanakkor a jövőben biztosan bekövetkező esemény nem tekinthető feltételnek, és nem köthető ki olyan feltétel sem, amely alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.

• A munkáltató alkalmazhat belső szabályzatokat azon munkáltatói elvárások, rendelkezések közlésére, melyek nyilvánvalóan nem a munkaszerződés szabályozási körébe tartoznak, mégis irányadók a munkahelyre és/vagy a munkaviszonyra (pl. irodai internet- és mobiltelefon használat, dohányzás rendje, a közös helyiségek használata, céges gépjárművek használat.). Az ilyen szabályzatokat az Mt. szerint közöltnek kell tekinteni, azaz kötelezőek a munkavállalókra, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A belső szabályzatban foglalt kötelezettség megsértése ugyanúgy (azonnali hatályú) felmondás indokául szolgálhat, mint a munkaszerződésben foglalt kötelezettségé.

• Végül szükséges kitérni a munkáltató jogos érdekei védelmének egyik legfontosabb intézményi garanciájára, a versenytilalmi megállapodásra. Az ebben foglalt tilalom nem a munkaviszony alatt, hanem annak megszűnését követően (legfeljebb két évig) tiltja bizonyos magatartások tanúsítását a munkavállaló számára, amiért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni. A versenytilalmi megállapodásban a munkáltatók legtipikusabban azon területeket vagy konkrét versenytársakat jelölik meg, ahol a munkavállaló elhelyezkedése a megállapodás hatálya alatt tilalmazott, elkerülve ezzel, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően valamely versenytárshoz szerződjön át.

A versenytilalmi megállapodástól el kell különítenünk a munkavállaló azon, az Mt.-n alapuló kötelezettségét, hogy a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné (kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja). Az ilyen kötelezettség teljesítéséért a munkavállalónak nem jár külön díjazás.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kivételes esetek - amikor a munkaszerződés a munkáltatónak kedvez 2. rész
2. oldal - Az Mt.-től való eltérés ára
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk

TB kiskönyv pótlása

Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk