Kölcsönzött dolgozó átvétele: tilos lesz díjat kérni?

Húszezer új munkahely jöhet létre

Az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci trendjeinek tapasztalata egyértelműen azt mutatja, hogy a munka világa átalakulóban van. A gazdasági környezet változásai hívták életre az atipikus munkavégzési formákat, mely formák között talán a legelterjedtebbé a munkaerő-kölcsönzés vált.

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének becslése szerint akár húszezer új munkahelyet is jelenthet, amennyiben sikerül a foglalkoztatást rugalmasabbá tenni Magyarországon. Ehhez a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelően kell alkalmazni - figyelembe véve egyebek mellett az egyenlő bánásmódra és az irányelv minimális kötelezettségére vonatkozó elvárásokat - ellenkező esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a munkavállalók pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség - hangzott az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) és a PTE, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar által szervezett konferencián csütörtökön, ahol bemutatták "A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra" című kutatás eredményeit, amely a FSZH megbízása alapján készült a TÁMOP 2.5.2. program keretében.

Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja későbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerő-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb előnyei, hogy nem csak időt és költséget takarít meg egy megrendelő számára, de egyszerűbb adminisztrációt is biztosít - emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének alelnöke.

A munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv átvételével kapcsolatos javaslatok

Az Mt. jelenleg egységesen szabályozza a kölcsönzési szektort, a munkaerő-kölcsönzésről szóló III. rész XI. fejezet minden kölcsönbeadóra és kölcsönvevőre kiterjed. Az irányelv átvétele során viszont létrehozható egy olyan alanyi kör, amelyre rugalmasabb szabályok vonatkoznak (elsősorban: akikre az egyenlő bér elve csak a most hatályos korlátokkal érvényesülne, és akiknél a kikölcsönzés tartós is lehet). Ide tartozhatnának pl.:

- az állami munkaközvetítés mintájára megszervezett állami kölcsönbeadók,
- a gazdasági tevékenységet nem végző kölcsönvevők (pl. szakszervezetek, egyházak, alapítványok, stb.).
- a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű munkavállalókat kölcsönzés keretében foglalkoztató képzési programok.

A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű munkavállalók támogatása érdekében a magyar jogalkotó rendelkezhet úgy, hogy az irányelv szigorúbb szabályait nem kell alkalmazni.

Egyenlő bánásmód elve

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó főszabályainak megszorítás nélküli átvétele Magyarország esetében mindenképpen alaposan átgondolandó. Egy ilyen rendelkezés nemcsak a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nagyarányú csökkenését eredményezné, hanem olyan kihatással is lenne sok termelő szektorra, amely nem szolgálja az ország munkaerő-piaci érdekeit.

Az Mt. a felsorolt munka- és foglalkoztatási feltételek közül már most is biztosítja a kölcsönzött munkavállaló egyenlő bánásmódhoz való jogát:
a) az állapotos nők és szoptató anyák védelmére, továbbá a gyermekek és fiatalok védelmére;
b) a diszkrimináció tilalmára és
c) a munkaidőre
vonatkozó szabályok tekintetében.

Pontosítani kell azonban, hogy a fenti munkafeltételek vonatkozásában a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés és egyéb szabályzatok irányadóak a kölcsönzött munkavállalóra is. Az Mt. jelenleg csak annyit ír elő, hogy a munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Mt. 193/E. § (3) bek.]. Nem egyértelmű, hogy ez a kollektív szerződés alkalmazására is felhatalmazást ad-e, mivel egyébként a munkaerő-kölcsönzésre is alkalmazandó az Mt. 36. §-a, amely szerint a kollektív szerződés hatálya az azt aláíró munkáltatóra terjed ki. A kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában viszont a kölcsönbeadó a munkáltató - mutatnak rá kutatási összefoglalójukban a PTE kutatói, szakemberei.

Nem biztosított az egyenlőség a fizetés vonatkozásában - szögezik le a szakemberek. A 2006. január 1-től máig hatályos korlátozott egyenlő bér elve azt jelenti, hogy az egyenlő bérhez való jog két megszorítással érvényesül a kölcsön-munkavállaló és a kölcsönvevő saját munkavállalója vonatkozásában:
a) Az egyenlő bér elvének alkalmazásához bizonyos időtartamú folyamatos munkavégzés szükséges a kölcsönvevőnél (időbeli korlát).
b) Az egyenlő bér elve csak bizonyos bérelemekre érvényesítendő (terjedelmi korlát).

Ez alapján a kölcsönzött és a kölcsönvevő közvetlenül alkalmazott munkavállalója között az egyenlő bér elve a következők szerint érvényesül:
- 183 napot el nem érő munkavégzés esetén: egyáltalán nem alkalmazandó.
- Legalább 183 napos munkavégzés esetén: csak személyi alapbér, műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, az ügyelet és készenlét díjazása tekintetében érvényesül.

Határozott időre szóló kikölcsönzés esetén két év, határozatlan idejű esetén pedig egy év folyamatos munkavégzés után: az összes bérelemre alkalmazni kell. Mindezen rendelkezések nem vonatkoznak a kölcsönzött munkavállalóra, ha munkaviszonyára a kölcsönbeadónál ennél kedvezőbb feltételek irányadóak [Mt. 193/H. § (9-11) bek.].

Ez a rendszer ellentétes az irányelvvel, ezért legfeljebb valamelyik kivétel alapján lehet fenntartható. Az irányelv alapján az Mt.-t úgy kell módosítani, hogy főszabály szerint a kikölcsönzés első napjától és minden bérelem vonatkozásában alkalmazandó az egyenlő bér elve.

Kivételek

Az irányelv három lehetséges kivételt tartalmaz, amelyek alkalmazásáról minden tagállam maga jogosult dönteni. Ezek a következők: Az első lehetséges kivételhez két feltétel együttes fennállása kell: a munkavállaló tartós munkaviszonnyal rendelkezzen és a kikölcsönzések között is kapjon díjazást [5. cikk (1) bek.]. A tartós jogviszonyban álló, kikölcsönzések között is díjazást kapó kölcsön-munkavállalókat Magyarország is kizárhatja az egyenlő bér elve alól. (állásidő) A szabályozás az alapján hasadhat két részre, hogy a munkavállaló tartós munkaviszonnyal rendelkezik-e, az alábbiak szerint:

A magyar jogalkotó határozhatja meg, mit tekint tartós foglalkoztatásnak. Ebben csak az köti, hogy ez az időszak nyilván jelentősen hosszabb kell legyen, mint az egy kikölcsönzés maximumára meghatározott, ideiglenesnek tekintett időszak. Eltérés a megfelelő szinten megkötött kollektív megállapodásokban lehetséges, amely nemzeti vagy ágazati szintű kollektív szerződéseket jelent. Ennek azonban azért nincs realitása a szakemberek szerint, mert a magyar kölcsönzési szektorban rendkívül alacsony a szakszervezeti szervezettség.

Nem lehet azonban előre látni, hogy a munkaviszony tartós lesz-e. Erre tekintettel az Mt.-nek azt is rögzítenie kellene a szakemberek szerint, hogy ha a munkaviszonyt a tartóssághoz megkövetelt idő előtt nem a munkavállalónak felróható okból megszüntetik, úgy utólag ki kell fizetni azt az bérkülönbözetet, amelyet a munkavállaló az egyenlő bér elvének alkalmazásával megkapott volna. A kölcsön-munkavállaló egyenlő bánásmódhoz való jogának kibővítését jelenti az a szabály, amely szerint a kölcsönzött munkavállalók számára a kölcsönvevő szolgáltatásaihoz, illetve közös létesítményeihez (pl. étkezdéhez, gyermekgondozási létesítmények, utazási szolgáltatásokhoz, stb.) hozzáférést kell biztosítani, a közvetlenül a kölcsönvevő által alkalmazott munkavállalókkal megegyező feltételekkel, kivéve, ha az eltérő bánásmódot objektív indokok támasztják alá [6. cikk (4) bek.]. Nem tiltja az irányelv, hogy a kölcsönvevő az általa nyújtott szolgáltatások árát beszámítsa a kölcsönzési díjba.

A kölcsönzés ideiglenessége - lehetőségek

A kölcsönzés ideiglenességét a magyar jogalkotó vonakodott elismerni, mivel sokan az olcsóbb és a rugalmasabban foglalkoztatható munkaerőhöz jutás érdekében használják/használták a kölcsönzést.(outsourcing) Az irányelv hatályba lépésével a kikölcsönzés ideiglenességét a magyar jognak is rögzítenie kell, amire többféle megoldás jöhet szóba.
A legkézenfekvőbb, ha az Mt. előírja, hogy egy adott kikölcsönzés időtartama legfeljebb mennyi lehet. Ilyen maximumot több tagállam szabályozása meghatároz, annak mértéke azonban igen változó és az irányelve nem igazít el ebben a kérdésben. Magyarországon az ÁFSZ által közzétett, jelenleg fellelhető egyetlen hivatalos statisztika szerint, 2008-ban a kikölcsönzési esetek átlagos hossza 92 nap volt. A kutatók azonban leszögezik, ez a kimutatás nincs megtisztítva a szektorra jellemző torzító tényezőktől. A szakemberek indokoltnak látnak egy részletes megfelelő statisztikai módszertannal támogatott kutatást végezni.

Az ideiglenességet még úgy lehet biztosítani, hogy maga a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződés időtartama korlátozott. Szintén behatárolja a kikölcsönzések időtartamát, ha a törvény rögzíti azokat az okokat, amikor kölcsönzött munkavállaló vehető igénybe. Ezt a megoldást követi Belgium, ahol (a művészek kivételével) csak állandó munkavállaló helyettesítésére, ideiglenes és kivételes munkaerő-szükséglet kielégítésére, illetve nem szokásos feladatok ellátására alkalmazható kölcsön-munkavállaló. Kétség kívül előnye e lehetőségnek, hogy egyértelműen tisztázza, mi a munkaerő-kölcsönzés rendeltetése, ezáltal gátat szab a visszaéléseknek. Fontos azonban, hogy egy ilyen taxációval a jogalkotó kellően lefedje a kölcsönzés összes szóba jöhető és foglalkoztatás-politikai szempontból kívánatos esetét - mutatnak rá a jogászok. Végül, elméletileg azzal is megfelelnénk az irányelv rendelkezéseinek, ha a jogalkotó egyszerűen a munkaerő-kölcsönzés definíciójában fogalmi elemmé tenné az ideiglenes foglalkoztatást, annak pontos tartama meghatározása nélkül.

Kölcsönzött munkavállalók átvétele

A Bizottság és a kölcsönzési szektor szociális partnerei is elismerik, hogy a kölcsönzés egyfajta ugródeszka szerepet tölt be a foglalkoztatásban, azáltal, hogy olyanokat is álláshoz segít, akik egyébként nem tudnának hagyományos munkaviszonyban elhelyezkedni. Az Mt. szabályai nem tiltják, hogy a kölcsönbeadó a kölcsönvevővel kötött szerződésében kizárja a kölcsönzött munkavállaló átvételének lehetőségét. Arról sincs külön tilalom, hogy a munkavállaló a kikölcsönzésért díjat fizessen a kölcsönbeadónak. E hiányosságokat az irányelv átültetése során pótolni kell - hangsúlyozzák a szakemberek. Továbbra is megengedett lesz, hogy a kölcsönbeadók a munkavállalók átvételéért díjat kérnek a kölcsönvevőtől. Szükséges lehet azonban annak jogszabályi rögzítése, hogy az átvételi díjak csak "ésszerű mértékűek" lehetnek.

A munkaerő-kölcsönzés jelenlegi gyakorlatából és a hatályos szabályozásból fakadó megállapítások, javaslatok

A gyakorlat a kölcsönbeadótól belföldi székhelyet megkövetelő szabályt nem alkalmazza a külföldi kölcsönbeadókra. Ezt a helyzetet a jogalkotónak az Mt. pontosításával érdemes lenne rendeznie - állapítják meg szakemberek. Hazánk észak-nyugati részére szlovák (román) bejegyzésű kölcsönző cégek jelentős számban hoznak munkavállalókat. Jelentős előnnyel végezhetnek kölcsönzési tevékenységet Magyarországon, mivel sem a szigorúbb regisztrációs és a kötelező letét mértékére vonatkozó szabályok, sem az Mt. egyes alapvető, kötelező szabályai nem vonatkoznak rájuk.

A Kollektív munkajog intézményei: üzemi tanács, szakszervezet, kollektív szerződés

Az Mt. szerint üzemi tanács választásához ötvenegy, üzemi megbízott választásához pedig legalább 16 munkavállaló szükséges. Mivel a kölcsönzött munkavállaló jogilag a kölcsönbeadó munkavállalója, így nála mindenképpen be kell őt számítani a fenti küszöbértékekbe. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé, hogy a kölcsön-munkavállalók bekapcsolódjanak az üzemi tanács munkájába a kölcsönvevőnél is. Egyrészt, mivel nem munkavállalói a kölcsönvevőnek, a fenti létszámba sem számítanak bele. Másrészt, az Mt. alapján az aktív és passzív választójognak is feltétele a munkáltatóval fennálló munkaviszony. A magyar jog is azt az álláspontot követi tehát, hogy a munkaerő-kölcsönzés rendeltetésének megfelelő, rövid tartamú kikölcsönzések alatt a munkavállaló nem válik annyira a kölcsönvevő szervezetének részévé, hogy a participációs jogokat gyakorolhassa. Ehhez képest aggályos, hogy a kölcsönzött munkavállalót akkor sem illetik meg részvételi jogok a kölcsönvevőnél, ha akár évek óta, tartósan, határozatlan időre szóló kikölcsönzés alapján dolgozik nála. Ez a viszonyrendszer jelöli ki a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységének szükséges irányait is. A megosztott munkáltatói pozícióból eredő problémák leginkább egy az egész kölcsönzési ágazatra vonatkozó kollektív szerződés megkötésével oldhatóak fel. A szakemberek kiemelik, hogy ki kell szélesíteni a kölcsönzés kommunikációs csatornáit is.

További megállapítások

- A munkaerő-kölcsönző szervezetek nem látják értelmét és kifejezetten hátrányosnak tartják, hogy kölcsönzés alkalmi foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók esetében tiltott.

- Figyelembe véve az Mt. 106/A. §-ában foglaltakat (...külföldi munkáltató munkavállalója a munkaerő-kölcsönzés szabályai szerint a Magyar Köztársaság területén végez munkát...) célszerű módosítani azt a szabályt, mely szerint munkaerő-kölcsönző csak magyarországi székhelyű cég, illetve szövetkezet lehet;

- Értelmetlennek tartják, hogy a kölcsönbeadót terheli valamennyi adatszolgáltatási kötelezettség, még olyan esetben is, ha egy kérdésben (pl.: munkahelyi baleset) egyértelműen a kölcsönvevő minősül munkáltatónak;

- A kártérítési felelősség tekintetében nem tartják megfelelőnek, hogy abban az esetben is a kölcsönbeadó, mint munkáltató a felelős a kölcsönzött dolgozó által okozott kárért, ha azt a munkavállaló a kölcsönzés ideje alatt, a kölcsönvevő érdekében dolgozva harmadik személyeknek okoz. Ebben az esetben a Ptk. munkáltatói felelősségre vonatkozó rendelkezései tekintetében a kölcsönvevőnek kellene munkáltatónak minősülnie;

- Mivel a jelenlegi szabályok a munkavállalási engedély megkérésére kizárólag a foglalkoztatót és nem a munkáltatót jogosítják fel, így a kölcsönző cégek hivatalosan ki vannak zárva az engedélyköteles külföldi munkavállalók foglalkoztatásából, e szabályozás módosítását is célszerűnek tartjuk;

- Hátrányos a kölcsönzők és leginkább az általuk alkalmazott dolgozók számára, hogy a kölcsönvevő cég felszámolása során a kölcsönzött dolgozók bérkövetelése a többi, saját dolgozó bérköveteléséhez képest sokkal hátrébb kerül besorolásra;

- Az ágazatot hátrányosan érinti, hogy az iparűzési adó alapját a kölcsönzött dolgozók bérköltsége ELÁBÉ-ként nem csökkenti.

Az iskolaszövetkezeti tagság alapján történő munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra egységes, részletes jogi szabályozás jelenleg nincs hatályban Magyarországon. A szakemberek javasolják ennek megteremtését az iskolaszövetkezetek keretei közötti foglalkoztatás és a munkaerő-kölcsönzés elhatárolásának ismertetett szempontrendszere alapján.