Kötelezheti-e a cég a dolgozókat home office-ból való bejárásra, ha többeket felment alóla?

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?

Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

A kérdéséből azt feltételezem, hogy a munkaszerződése a munkavégzés helyeként a munkáltató székhelyét vagy telephelyét jelöli meg és a távmunkavégzés (home office) csak időszakosan került bevezetésre a veszélyhelyzet miatt. A jogszabályok átmeneti ideig ugyanis lehetővé tették a munkáltató számára, hogy egyoldalúan rendelje el a távmunkavégzést. Amennyiben valóban egyoldalú munkáltatói döntésre került sor, akkor a munkáltató e döntését bármikor megváltoztathatja és elrendelheti, hogy a munkavállaló ismét a szerződés szerinti munkavégzési helyen, amennyiben az a cég székhelye, telephelye, akkor ott, végezzen munkát.

Az a tény, hogy egyes munkavállalók számára továbbra is megengedi a munkáltató az otthoni munkavégzést, még nem feltételez automatikusan jogsértést.

Az egyenlő bánásmód lényeges követelmény a jogban, kiváltképp a munkajogban. Maga a Munka Törvénykönyve is kimondja keretjelleggel, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A Munka Törvénykönyve helyett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény határozza meg pontosabban az egyenlő bánásmód fogalmát.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül – a teljesség igénye nélkül - az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Ezesetben a jogszabály elsősorban az ésszerűtlen és önkényes magatartásokat szankcionalizálja.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről elsősorban akkor beszélhetünk tehát, ha az adott munkavállalónak a fenti jogszabály által meghatározott védett tulajdonsága van és ezen védett tulajdonságát sérti a hátrányos megkülönböztetés. Egyenlő bánásmód megsértéséről tehát akkor beszélhetünk, ha Ön valószínűsíti, hogy rendelkezik egy védett tulajdonsággal, amely miatt hátrányban részesítette a munkáltató a többi munkavállalóhoz képest.