Szerző: Kertész Dalma Megjelent: 7 éve

Kötelező béremelés, új cafeteria, megszűnő korkedvezmény: változások januártól

Rekord mennyiségű, összesen 213 törvényt fogadott el az elmúlt évben az Országgyűlés, melyek között szép számban akadnak a munka világát érintő módosítások. Január elsejétől nőtt a minimálbér, törvény szankcionálja a bérkompenzáció elmulasztását, rövidebb ideig jár az álláskeresési járadék, és új alapokon nyugszik a nyugdíjrendszer. A kormány kommunikációja szerint 2012 a foglalkoztatás szempontjából is nehéz év lesz, de továbbra is cél, hogy 2020-ra egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre.

Minimálbér, garantált bérminimum és kötelező béremelés

December 22-én hirdették ki a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés jövő évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletet. Ezek alapján - függetlenül attól, hogy a munkáltató saját döntése szerint végrehajtja-e az elvárt béremelést - a minimálbér 2012. január elsejétől havi 93.000, a garantált bérminimum pedig havi 108.000 forintra emelkedik.

Mivel január elsejétől megszűnik a munkavállalók adó-jóváírási lehetősége, valamint egy százalékponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék, 2012-ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. Januártól a bérkompenzáció elmulasztását törvény szankcionálja: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba. A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.

Változások az SZJA területén

A 2012-es évre vonatkozó adóváltozások értelmében januárban a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. Megszűnik az adójóváírás intézménye és megváltozik az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszere. Részleges kivezetésre kerül a szuperbruttósítás, ugyanis nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére.

A január 1-től hatályos adótörvény szerint az áfa általános kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedik, az új cégek pedig fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhetnek. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

Új cafeteria

Az adótörvények értelmében 2012. január elsejétől 10 százalékos eho terheli a cafeteriát, viszont 300 ezer helyett 450 ezer forint juttatást adhatnak kedvezményesen a munkáltatók a SZÉP-kártyával, amelyet háromféle célra használhatnak fel a dolgozók. Új elem lesz a havi 5 ezer forintos Erzsébet-utalvány, amely meleg és hideg élelemre fordítható. Az étkezési utalványokat ezentúl kizárólag a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány adhat ki, előnytelen helyzetbe hozva ezzel a hazánkban lévő külföldi tulajdonú szolgáltatókat.

Rövidebb ideig jár az álláskeresési járadék

Január elsejétől a munkanélküli ellátást három hónapban maximalizálják. Az új álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz.

Szigorodnak a dohányzás feltételei

A dohányzásról szóló törvény szigorítása értelmében januártól nem füstölöghetnek zárt légterű helyeken, így munkahelyeken, a közlekedési eszközökön és a vendéglátóegységekben a dohányosok.

274 bíró vonul nyugállományba

A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így idén 274 bíró vonul nyugállományba.

Hatályba lép az új szakképzési törvényjavaslat

Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek forrásainak felhasználási lehetőségei megváltoznak. A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének mértéke nem változik, továbbra is az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5 százaléka lesz. A szakképzési hozzájárulásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alapjába befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra használható fel. A 40-45 milliárd forintnyi alap legnagyobb részének felhasználásról azonban a kormány dönt, és központi célokra fordítja a befolyt összeget. A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Januártól a munkáltatóknak arra sem lesz módjuk, hogy a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi képzésére fordítsák. Megszűnik a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, oktatási intézményeknek vagy Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK) adható fejlesztési támogatás rendszere, és megszűnik a saját dolgozók képzésének támogatása is.

Nincs több pláza

Az Országgyűlés megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Változások a nyugdíjrendszerben

Január 1-jétől nem állapítható meg korhatár előtti nyugdíj, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja, amelynek bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét. Ellátásként öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg, az előbbi - a negyven év szolgálati viszonnyal rendelkező nők kivételével - csak a nyugdíjkorhatár betöltésével. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.

Több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon az Országgyűlés a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül. (A törvény ugyanis kimondja, hogy a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.)

Az elfogadott jogszabály szerint jövő év március végéig ismét kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe a magán-nyugdíjpénztári tagok, a pénztári tagság megszűnésének napja pedig május 31. lesz. Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak.

Így alakul át a rokkantellátás rendszere

Január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Változások a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletében

A Parlament elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. 2012 január elsejétől a hivatásos állomány minden tagja, valamint a közalkalmazottak az MRK tagjaivá válnak. Az MRK Előkészítő Bizottság 2012. január 31-ig tartja meg az alakuló ülését. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.

Januártól jön a szocpol

Január elsején lép hatályba a kormány rendelete a lakásépítési támogatásról, és ezzel újra indul a szociálpolitikai kedvezmény (szocpol) a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok számára. A Magyar Közlönyben 145. számában megjelent lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerint vissza nem térítendő támogatás igényelhető a 2010. január elseje után építési-, illetve használatbavételi engedélyt kapott lakás bekerülési költségére vagy vételárára akkor, ha a négyzetméter ár nem haladja meg a nettó 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350 ezer forintot. Két gyermek vállalása esetén - a lakás méretétől függően - 800 ezertől és 1,3 millió forintig terjed a támogatás összege. Három gyermek esetén 1,2-2 millió, négy, vagy annál több gyermek vállalása esetén pedig - szintén a mérettől függően - 1,6-2,5 millió forint között lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni.

Egybeolvadnak a munkaügyi szervek

A Foglalkoztatási Hivatal bázisán január 1-jével egy központi hivatalt hoznak létre, amelybe beolvad a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség; a három intézménynél összesen 239 fős létszámleépítést valósítanak meg - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.

Bevezetik a "Start bónusz" kártyát

Január elsejétől vezetik be a "Start bónusz" kártyát, amelyet a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, valamint a gyes-ről, gyed-ről visszatérők válthatnak ki, és az őket alkalmazó munkáltatónak egy éven keresztül nem kell megfizetniük utánuk a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói járulék).

Átszervezett érdekegyeztetés

2012-től működik új, országos érdekegyeztető fórumként Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amely az OÉT-et, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel.
Dolgozniuk kell az elítélteknek

Szigorodnak a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok január 1-jével, így például az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért, a legtöbbjüknek pedig dolgozniuk is kell.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

652 új munkahelyet teremt a Rehau

Több, mint 150 millió eurós befektetéssel építi meg autóipari alkatrészek szériagyártásához új gyárát a Pest megyei Újhartyánban a svájci... Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk