Kötelező béremelés, új cafeteria, megszűnő korkedvezmény: változások januártól

Minimálbér, garantált bérminimum és kötelező béremelés

December 22-én hirdették ki a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés jövő évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletet. Ezek alapján - függetlenül attól, hogy a munkáltató saját döntése szerint végrehajtja-e az elvárt béremelést - a minimálbér 2012. január elsejétől havi 93.000, a garantált bérminimum pedig havi 108.000 forintra emelkedik.

Mivel január elsejétől megszűnik a munkavállalók adó-jóváírási lehetősége, valamint egy százalékponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék, 2012-ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. Januártól a bérkompenzáció elmulasztását törvény szankcionálja: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba. A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.

Változások az SZJA területén

A 2012-es évre vonatkozó adóváltozások értelmében januárban a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. Megszűnik az adójóváírás intézménye és megváltozik az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszere. Részleges kivezetésre kerül a szuperbruttósítás, ugyanis nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére.

A január 1-től hatályos adótörvény szerint az áfa általános kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedik, az új cégek pedig fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhetnek. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

Új cafeteria

Az adótörvények értelmében 2012. január elsejétől 10 százalékos eho terheli a cafeteriát, viszont 300 ezer helyett 450 ezer forint juttatást adhatnak kedvezményesen a munkáltatók a SZÉP-kártyával, amelyet háromféle célra használhatnak fel a dolgozók. Új elem lesz a havi 5 ezer forintos Erzsébet-utalvány, amely meleg és hideg élelemre fordítható. Az étkezési utalványokat ezentúl kizárólag a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány adhat ki, előnytelen helyzetbe hozva ezzel a hazánkban lévő külföldi tulajdonú szolgáltatókat.

Rövidebb ideig jár az álláskeresési járadék

Január elsejétől a munkanélküli ellátást három hónapban maximalizálják. Az új álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz.

Szigorodnak a dohányzás feltételei

A dohányzásról szóló törvény szigorítása értelmében januártól nem füstölöghetnek zárt légterű helyeken, így munkahelyeken, a közlekedési eszközökön és a vendéglátóegységekben a dohányosok.

274 bíró vonul nyugállományba

A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így idén 274 bíró vonul nyugállományba.

Hatályba lép az új szakképzési törvényjavaslat

Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek forrásainak felhasználási lehetőségei megváltoznak. A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének mértéke nem változik, továbbra is az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5 százaléka lesz. A szakképzési hozzájárulásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alapjába befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra használható fel. A 40-45 milliárd forintnyi alap legnagyobb részének felhasználásról azonban a kormány dönt, és központi célokra fordítja a befolyt összeget. A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Januártól a munkáltatóknak arra sem lesz módjuk, hogy a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi képzésére fordítsák. Megszűnik a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, oktatási intézményeknek vagy Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK) adható fejlesztési támogatás rendszere, és megszűnik a saját dolgozók képzésének támogatása is.

Nincs több pláza

Az Országgyűlés megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Változások a nyugdíjrendszerben

Január 1-jétől nem állapítható meg korhatár előtti nyugdíj, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja, amelynek bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét. Ellátásként öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg, az előbbi - a negyven év szolgálati viszonnyal rendelkező nők kivételével - csak a nyugdíjkorhatár betöltésével. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.

Több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon az Országgyűlés a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül. (A törvény ugyanis kimondja, hogy a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.)

Az elfogadott jogszabály szerint jövő év március végéig ismét kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe a magán-nyugdíjpénztári tagok, a pénztári tagság megszűnésének napja pedig május 31. lesz. Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak.

Így alakul át a rokkantellátás rendszere

Január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Változások a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletében

A Parlament elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. 2012 január elsejétől a hivatásos állomány minden tagja, valamint a közalkalmazottak az MRK tagjaivá válnak. Az MRK Előkészítő Bizottság 2012. január 31-ig tartja meg az alakuló ülését. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.

Januártól jön a szocpol

Január elsején lép hatályba a kormány rendelete a lakásépítési támogatásról, és ezzel újra indul a szociálpolitikai kedvezmény (szocpol) a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok számára. A Magyar Közlönyben 145. számában megjelent lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerint vissza nem térítendő támogatás igényelhető a 2010. január elseje után építési-, illetve használatbavételi engedélyt kapott lakás bekerülési költségére vagy vételárára akkor, ha a négyzetméter ár nem haladja meg a nettó 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350 ezer forintot. Két gyermek vállalása esetén - a lakás méretétől függően - 800 ezertől és 1,3 millió forintig terjed a támogatás összege. Három gyermek esetén 1,2-2 millió, négy, vagy annál több gyermek vállalása esetén pedig - szintén a mérettől függően - 1,6-2,5 millió forint között lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni.

Egybeolvadnak a munkaügyi szervek

A Foglalkoztatási Hivatal bázisán január 1-jével egy központi hivatalt hoznak létre, amelybe beolvad a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség; a három intézménynél összesen 239 fős létszámleépítést valósítanak meg - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.

Bevezetik a "Start bónusz" kártyát

Január elsejétől vezetik be a "Start bónusz" kártyát, amelyet a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, valamint a gyes-ről, gyed-ről visszatérők válthatnak ki, és az őket alkalmazó munkáltatónak egy éven keresztül nem kell megfizetniük utánuk a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói járulék).

Átszervezett érdekegyeztetés

2012-től működik új, országos érdekegyeztető fórumként Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amely az OÉT-et, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel.
Dolgozniuk kell az elítélteknek

Szigorodnak a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok január 1-jével, így például az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért, a legtöbbjüknek pedig dolgozniuk is kell.