Megjelent: 11 éve

Külföldi munkavállalója van? Íme a legfontosabb ügyintézési szabályok

Bár a külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának szabályai jelentősen egyszerűsödtek hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával, foglalkoztatóként még mindig számos olyan rendelkezést kell szem előtt tartani, melyek figyelmen kívül hagyása munkaügyi bírsággal járhat. Írásunkban azokat a fontosabb ügyintézési szabályokat mutatjuk be, amelyekkel a leggyakrabban találkoznak a munkaadók.

A külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok két kategóriát különböztetnek meg, így beszélhetünk uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokról.

2009. január 1-jétől az EU/EGT, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ezért náluk egyszerűbb és gyorsabb az ügyintézés. Tehát az alábbi állampolgárokra vonatkozik a fenti szabály: belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén.

A harmadik országbeli állampolgárok kapcsán rendelet határozza meg azoknak a külföldiek létszámát, akiket Magyarországon lehet foglalkoztatni, továbbá azokat a foglalkozásokat, melyekben nem foglalkoztatható külföldi állampolgár.

A harmadik országbeli állampolgárok esetében meg kell említenünk még az Eu Kék Kártyával rendelkezőket is, mivel rájuk speciális ügyintézési szabályok vonatkoznak. A kártyát olyan nem uniós államból érkező külföldiek igényelhetik, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, vagy legalább ötéves gyakorlatuk van felsőfokú képzettségnek megfelelő szintű munkakörben. A kártyával kapcsolatos szabályokról a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezik.

Mivel kell kezdeni az ügyintézést?

Az ügyintézés menete is eltérő, attól függően, hogy a munkaerő EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár.

Fontos különbség, hogy az uniós állampolgárok - vagyis a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek - esetében munkavállalási engedélyt nem kell igényelni, de egy statisztikai adatközlést meg kell tennie a foglalkoztatónak a területileg illetékes munkaügyi központ felé. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján be kell jelenteni:
  • valamennyi uniós állampolgár foglalkoztatását,
  • a foglalkoztatás kezdő időpontját - legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján,
  • a foglalkoztatás megszűnését - az azt követő napon.

    A bejelentésnek a statisztikai adatközlések szabályainak megfelelően személyazonosításra alkalmatlan módon kell tartalmaznia az alábbi adatokat:
  • a foglalkoztatottak számát,
  • állampolgárságát,
  • a foglalkoztatási jogviszony formáját,
  • hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
  • továbbá azt, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

    Harmadik országbeli állampolgárok esetében elsőként munkaerőigényünket kell bejelenteni a területileg illetékes munkaügyi központnak a megfelelő formanyomtatványon. Ezzel jelezzük szándékunkat, hogy új munkavállalót szeretnénk alkalmazni.

    Ezután kerülhet sor az egyéni munkavállalási engedély igénylésére, mivel a harmadik országbeli állampolgárok a Magyar Köztársaság területén - néhány kivétellel- a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (EU Kék Kártya) alapján létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az igényt szintén a foglalkoztatónak kell benyújtania a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központhoz. Ennek oka, hogy a munkavállalási engedély csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló más foglalkoztatónál szeretne dolgozni, akkor új munkavállalási engedélyt kell kérnie az új foglalkoztatónak.

    A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet szól. A munkavállalási engedélyt akkor adja ki a munkaügyi központ, ha a foglalkoztató megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek, tehát
  • a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, amit legalább 15 nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be,
  • a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére megfelelő magyar munkaerőt,
  • a külföldi megfelel a megadott feltételeknek.

    Mikor kössük meg a munkaszerződést?

    A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

    Vagyis a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása kapcsán a munkaszerződés, csak a munkavállalási engedély vagy az EU Kék Kártya beszerzését követően köthető meg.

    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező európai uniós állampolgárok esetében a munkaszerződés és bejelentés megtétele a magyar munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerint történik.

    Mit kell még elintézni?

    Az engedély beszerzését és a munkaszerződés megkötését követően a munkáltatónak - mint általában - az adóhatóság felé be kell jelentenie a munkavállaló biztosítási jogviszonyát a 1041-es nyomtatványon. Azonban fontos itt megjegyezni, hogy ez a bejelentés hibás lesz, míg a munkavállaló nem rendelkezik adóazonosító jellel és TAJ számmal. Így a munkavállalót a meglévő munkaszerződés és munkavállalási engedély ellenére sem lehet foglalkoztatni, mivel a bejelentése nem él.

    Fontos, hogy mivel a munkavállalási engedély nem jogosítja fel a külföldi személyt arra, hogy huzamosabb ideig - a munkavállalási engedélyen feltüntetett időpontig - Magyarországon tartózkodjon, ezért tartózkodási engedélyt kell kérni az illetékes bevándorlási hivataltól. Ez alól kivételt képeznek az EU Kék Kártyával rendelkezők, mivel a kártya magában foglalja a munkavállalási és tartózkodási engedélyt is számukra, így nekik külön tartózkodási engedélyt nem kell igényelni.

    A tartózkodási engedély iránti kérelemmel egy időben szálláshely bejelentő lapot kell kitöltenie a munkavállalónak, melyet személyesen intézhet el szintén a bevándorlási hivatalban.

    EGT- állampolgárokat a bevándorlási hivatalnál regisztrálni kell a munkavállalástól számított 93 napon belül. Ezt személyesen lehet csak megtenni. Ezen regisztrációt követően kiállítják a regisztrációs kártyát és megküldik a lakcímkártyát a külföldi számára.

    Nem feledkezhetünk meg a TAJ szám igényléséről sem, melyet a területileg illetékes OEP felé kell benyújtani. Az ezután kiállított igazolás alapján részesülhet a külföldi személy orvosi ellátásban. EGT- állampolgárok TAJ kártyát igényelhetnek, amennyiben már rendelkeznek a regisztrációs kártyával.

    Végül a külföldi személynek adóazonosító jelet is kell igényelnie. Ezt meg lehet tenni a 1041-es bejelentő lapon is, de személyesen is az adóhatóságnál.

    Ezután már oly módon kell a külföldi munkavállalót foglalkoztatni, mint a magyar munkavállalót. Nincs eltérés sem számfejtés, sem adózás szempontjából.

    Milyen jogkövetkezményekkel járhat a munkaügyi szabályok be nem tartása?

    A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján, amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a külföldi munkavállalót engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően kerül foglalkoztatásra, kötelezni kell a céget a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre. A foglalkoztatót, a befizetési kötelezettség annyi esetben terheli, ahány külföldi munkavállaló kapcsán az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításra került.

    A Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés mértéke első alkalommal megállapított engedély nélküli foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszerese, de legalább a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összeg.

    Ismételt alkalommal - három éven belül - megállapított engedély nélküli foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér nyolcszorosa, de legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelő összeg.

    Némelyest kedvezőbb a helyzet akkor, ha a külföldit engedély nélküli alkalmazó, természetes személyű foglalkoztatónak minősül. Természetes személyű foglalkoztató - pl. őstermelő - esetén a befizetésre kötelezés első alkalommal a minimálbér kétszerese, ismételt alkalommal a minimálbér négyszerese.

    Csomor Fanni, Máriás Attila
    BDO Magyarország
    • 2023.01.12Zoom Nyílt Nap - Fenntarthatósági Alapismeretek Képzés Zoom tájékoztató a 2023. február 03-án induló Fenntarthatósági Alapismeretek Képzésről. A csatlakozáshoz szükséges Zoom-linket regisztrációt követően küldjük. Reigsztráció emailben a [email protected] címen. (Hornyai Marietta client partner). Részletek Jegyek
    • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
    • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
    • 2023.03.03HR Basic HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni! Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Interaktív videókampány indult a jogszerű foglalkoztatásért

    A „LEGYEN OKÉ” kampány keretében egy videós felületen felvételi beszélgetésbe csöppennek a nézők, akik az álláskereső szemszögéből... Teljes cikk

    Új fegyver kerülhet a munkavállalók kezébe felmondáskor - így változhat a Munka törvénykönyve január 1-től

    Az utóbbi évek legjelentősebb Munka törvénykönyve módosítása került két héttel ezelőtt a parlament elé - mondta Fodor T. Gábor ügyvéd,... Teljes cikk