Külföldi munkavállalója van? Íme a legfontosabb ügyintézési szabályok

A külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok két kategóriát különböztetnek meg, így beszélhetünk uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokról.

2009. január 1-jétől az EU/EGT, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ezért náluk egyszerűbb és gyorsabb az ügyintézés. Tehát az alábbi állampolgárokra vonatkozik a fenti szabály: belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén.

A harmadik országbeli állampolgárok kapcsán rendelet határozza meg azoknak a külföldiek létszámát, akiket Magyarországon lehet foglalkoztatni, továbbá azokat a foglalkozásokat, melyekben nem foglalkoztatható külföldi állampolgár.

A harmadik országbeli állampolgárok esetében meg kell említenünk még az Eu Kék Kártyával rendelkezőket is, mivel rájuk speciális ügyintézési szabályok vonatkoznak. A kártyát olyan nem uniós államból érkező külföldiek igényelhetik, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, vagy legalább ötéves gyakorlatuk van felsőfokú képzettségnek megfelelő szintű munkakörben. A kártyával kapcsolatos szabályokról a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezik.

Mivel kell kezdeni az ügyintézést?

Az ügyintézés menete is eltérő, attól függően, hogy a munkaerő EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár.

Fontos különbség, hogy az uniós állampolgárok - vagyis a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek - esetében munkavállalási engedélyt nem kell igényelni, de egy statisztikai adatközlést meg kell tennie a foglalkoztatónak a területileg illetékes munkaügyi központ felé. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján be kell jelenteni:

valamennyi uniós állampolgár foglalkoztatását,

a foglalkoztatás kezdő időpontját - legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján,

a foglalkoztatás megszűnését - az azt követő napon.

A bejelentésnek a statisztikai adatközlések szabályainak megfelelően személyazonosításra alkalmatlan módon kell tartalmaznia az alábbi adatokat:

a foglalkoztatottak számát,

állampolgárságát,

a foglalkoztatási jogviszony formáját,

hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,

továbbá azt, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

Harmadik országbeli állampolgárok esetében elsőként munkaerőigényünket kell bejelenteni a területileg illetékes munkaügyi központnak a megfelelő formanyomtatványon. Ezzel jelezzük szándékunkat, hogy új munkavállalót szeretnénk alkalmazni.

Ezután kerülhet sor az egyéni munkavállalási engedély igénylésére, mivel a harmadik országbeli állampolgárok a Magyar Köztársaság területén - néhány kivétellel- a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (EU Kék Kártya) alapján létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az igényt szintén a foglalkoztatónak kell benyújtania a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központhoz. Ennek oka, hogy a munkavállalási engedély csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló más foglalkoztatónál szeretne dolgozni, akkor új munkavállalási engedélyt kell kérnie az új foglalkoztatónak.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet szól. A munkavállalási engedélyt akkor adja ki a munkaügyi központ, ha a foglalkoztató megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek, tehát

a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, amit legalább 15 nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be,

a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére megfelelő magyar munkaerőt,

a külföldi megfelel a megadott feltételeknek.

Mikor kössük meg a munkaszerződést?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

Vagyis a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása kapcsán a munkaszerződés, csak a munkavállalási engedély vagy az EU Kék Kártya beszerzését követően köthető meg.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező európai uniós állampolgárok esetében a munkaszerződés és bejelentés megtétele a magyar munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerint történik.

Mit kell még elintézni?

Az engedély beszerzését és a munkaszerződés megkötését követően a munkáltatónak - mint általában - az adóhatóság felé be kell jelentenie a munkavállaló biztosítási jogviszonyát a 1041-es nyomtatványon. Azonban fontos itt megjegyezni, hogy ez a bejelentés hibás lesz, míg a munkavállaló nem rendelkezik adóazonosító jellel és TAJ számmal. Így a munkavállalót a meglévő munkaszerződés és munkavállalási engedély ellenére sem lehet foglalkoztatni, mivel a bejelentése nem él.

Fontos, hogy mivel a munkavállalási engedély nem jogosítja fel a külföldi személyt arra, hogy huzamosabb ideig - a munkavállalási engedélyen feltüntetett időpontig - Magyarországon tartózkodjon, ezért tartózkodási engedélyt kell kérni az illetékes bevándorlási hivataltól. Ez alól kivételt képeznek az EU Kék Kártyával rendelkezők, mivel a kártya magában foglalja a munkavállalási és tartózkodási engedélyt is számukra, így nekik külön tartózkodási engedélyt nem kell igényelni.

A tartózkodási engedély iránti kérelemmel egy időben szálláshely bejelentő lapot kell kitöltenie a munkavállalónak, melyet személyesen intézhet el szintén a bevándorlási hivatalban.

EGT- állampolgárokat a bevándorlási hivatalnál regisztrálni kell a munkavállalástól számított 93 napon belül. Ezt személyesen lehet csak megtenni. Ezen regisztrációt követően kiállítják a regisztrációs kártyát és megküldik a lakcímkártyát a külföldi számára.

Nem feledkezhetünk meg a TAJ szám igényléséről sem, melyet a területileg illetékes OEP felé kell benyújtani. Az ezután kiállított igazolás alapján részesülhet a külföldi személy orvosi ellátásban. EGT- állampolgárok TAJ kártyát igényelhetnek, amennyiben már rendelkeznek a regisztrációs kártyával.

Végül a külföldi személynek adóazonosító jelet is kell igényelnie. Ezt meg lehet tenni a 1041-es bejelentő lapon is, de személyesen is az adóhatóságnál.

Ezután már oly módon kell a külföldi munkavállalót foglalkoztatni, mint a magyar munkavállalót. Nincs eltérés sem számfejtés, sem adózás szempontjából.

Milyen jogkövetkezményekkel járhat a munkaügyi szabályok be nem tartása?

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján, amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a külföldi munkavállalót engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően kerül foglalkoztatásra, kötelezni kell a céget a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre. A foglalkoztatót, a befizetési kötelezettség annyi esetben terheli, ahány külföldi munkavállaló kapcsán az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításra került.

A Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés mértéke első alkalommal megállapított engedély nélküli foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszerese, de legalább a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összeg.

Ismételt alkalommal - három éven belül - megállapított engedély nélküli foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér nyolcszorosa, de legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelő összeg.

Némelyest kedvezőbb a helyzet akkor, ha a külföldit engedély nélküli alkalmazó, természetes személyű foglalkoztatónak minősül. Természetes személyű foglalkoztató - pl. őstermelő - esetén a befizetésre kötelezés első alkalommal a minimálbér kétszerese, ismételt alkalommal a minimálbér négyszerese.

Csomor Fanni, Máriás Attila
BDO Magyarország