Legyen-e házi feladat, avagy arra szocializáljuk a hatéveseket, hogy vigyék haza a munkát?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatElső osztály első szülői értekezletén az osztálytanító szavazásra bocsátotta, hogy a gyerekek életét házi feladattal gazdagítsa-e az iskola avagy szorgalmival. Bár e tekintetben a szavazás a demokrácia megcsúfolása, sok kérdést vet fel a helyzet. Folytatjuk Ligeti György, oktatásszociológus sorozatát a HR Portálon.
A szülők nyílt szavazással természetesen igent mondtak a házi feladatra, sőt az egyik igen aktív anyuka azt kérte, kifejezetten sok-sok matekot adjon a tanárnéni (így nevezzük mi is őket, még ha fiatalabbak is nálunk), mert a gyerek nem jó matekból: kérdés, hogy egy első osztályt kezdő kisfiúról ezt honnan tudja? (A szavazás során az is érdekes volt, hogy néhány gyereket két szülő képviselt, így ők két szavazatot értek, de hát istenem, ez a jelenlét jutalma.)
A probléma csak az, hogy a házi feladatról nem a szülők és nem szavazás alapján döntenek. Az iskolai időn túlra adott kötelező feladatnak pedagógiailag indokoltnak kell lennie. Ha például egy szervezettel tréningen vagy csoportos coachingon dolgozunk, akkor szervezetfejlesztőként gyakran adunk olyan on-the-job feladatot, mely a tréningen tanultak elmélyítését segítik. Ez azonban időt és energiát spórol az érintetteknek, hiszen a gyakorlatban, a napi munka során tanulnak, nem kell további tréningeket végigülniük.
A házi feladat kötelező jellegű, míg a szorgalmi nem. Ennek jogi vetületei is vannak, miszerint a kötelező feladatok terén jelentkező mulasztást elvileg legalábbis, szankcionálnia kell a pedagógusnak és persze a szankciót adminisztrálnia. A szorgalmi pedig a gyerekekre (és az őket a háttérből nógató, karrierről ábrándozó szülőkre) van bízva, hogy elkészítik-e vagy sem.
Kérdés, hogy miért szükséges már hat éves gyerekeket arra szocializálni, hogy vigyék haza a munkát? (Hány és hány ügyfelemtől hallom a négyszemközti coachingon, hogy alig várja este, hogy a gyerek lefeküdjön, mert már nyitja is felfele a laptopot.) A gyerekek általános iskolában mintegy 8000 órát tanulnak. Ebbe annyi fér bele, amennyi. Lehet, hogy ezt kellene belátnia a kurikulum-gyártóknak?
Az egyik elsős osztály szülői értekezletén derült ki, hogy az osztályban tanító két pedagógus között nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy a gyerekek kapjanak-e házi feladatot a hétvégére. Ez nagyon jó! Ugyanis az alkotó vita viszi előre a pedagógiai munkát is. Milyen jó esély is ez arra, hogy végre az oktatásban érintettek diskurzust nyissanak arról, kell-e házi feladat hétvégére a gyereknek? (A családnak?)
A probléma csak az, hogy a házi feladatról nem a szülők és nem szavazás alapján döntenek. Az iskolai időn túlra adott kötelező feladatnak pedagógiailag indokoltnak kell lennie. Ha például egy szervezettel tréningen vagy csoportos coachingon dolgozunk, akkor szervezetfejlesztőként gyakran adunk olyan on-the-job feladatot, mely a tréningen tanultak elmélyítését segítik. Ez azonban időt és energiát spórol az érintetteknek, hiszen a gyakorlatban, a napi munka során tanulnak, nem kell további tréningeket végigülniük.
A házi feladat kötelező jellegű, míg a szorgalmi nem. Ennek jogi vetületei is vannak, miszerint a kötelező feladatok terén jelentkező mulasztást elvileg legalábbis, szankcionálnia kell a pedagógusnak és persze a szankciót adminisztrálnia. A szorgalmi pedig a gyerekekre (és az őket a háttérből nógató, karrierről ábrándozó szülőkre) van bízva, hogy elkészítik-e vagy sem.
Kérdés, hogy miért szükséges már hat éves gyerekeket arra szocializálni, hogy vigyék haza a munkát? (Hány és hány ügyfelemtől hallom a négyszemközti coachingon, hogy alig várja este, hogy a gyerek lefeküdjön, mert már nyitja is felfele a laptopot.) A gyerekek általános iskolában mintegy 8000 órát tanulnak. Ebbe annyi fér bele, amennyi. Lehet, hogy ezt kellene belátnia a kurikulum-gyártóknak?
Az egyik elsős osztály szülői értekezletén derült ki, hogy az osztályban tanító két pedagógus között nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy a gyerekek kapjanak-e házi feladatot a hétvégére. Ez nagyon jó! Ugyanis az alkotó vita viszi előre a pedagógiai munkát is. Milyen jó esély is ez arra, hogy végre az oktatásban érintettek diskurzust nyissanak arról, kell-e házi feladat hétvégére a gyereknek? (A családnak?)
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?