Lesz-e európai Szilícium-völgy?

Somlai-Fischer ÁdámA beszélgetés előtti bevezetőt Somlai-Fischer Ádám a Prezi egyik alapítója tartotta, aki többek között arról beszélt, hogy mennyire fontos a sokszínűség egy cégnél. Ezért nem véletlenül büszkék arra, hogy 27 nemzetiség dolgozik a Prezinél, amely így egy nemzetközi piacra szánt terméket, az ehhez szükséges sokféle gondolkodásmóddal tud megtámogatni. Talán az sem véletlen, hogy a Szilícium-völgynek is otthont adó San Francisco lakosainak 40 százaléka a tengerentúlról érkezett a városba, és hozta oda a tudást és a kreativitást. Ezt a város nemhogy akadályozná, hanem éppenséggel támogatja. Mint Somlai-Fischer Ádám elmondta, a Prezit, amikor még nagyon kezdő cég volt 2009-ben San Francisco meghívta, hogy dolgozzanak ott, nyissanak irodát. Ez éppen olyan, mintha Budapest egy kis perui startupnak mondaná azt, hogy gyere, támogatlak, mert fantáziát látok a tevékenységedben, dolgozz, épülj nálunk, mondta az alapító. Persze nem önzetlen segítségről van itt szó, de nézzük meg, hol tart ma San Francisco, talán nem véletlenül a világ egyik legdrágább, ugyanakkor az Egyesült Államok legélhetőbb városa.

A kerekasztal beszélgetésben Martin Liao, aki 500 (!) startup cégben partner, Garai Gábor befektetési szakértő, a bostoni Foley&Lardner egyik alapítója, Martin Kern az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ideiglenes igazgatója és Konstantinos Kyranakis a European People’s Party ifjúsági szekciójának elnöke vett részt és vesézte ki, hogy vajon az a célravezető, ha Európában is egy központban koncentrálódik a tehetség vagy akár több „völgy” is létrejöhet az öreg kontinensen.

Az egyik első alapvetés az volt, hogy a Szilícium-völgy, ahogy már korábban is jeleztük, önmagában is nemzetközi. Köszönhetően a kiemelkedő „agyak” odavándorlásának, illetve a helyi egyetemeknek, akik vonzzák a legtehetségesebb fiatalokat is. Ezt a szakértők szerint nem érdemes, és nem is lehet másolni, hiszen a dolognak pl. a Stanford Egyetemen története van, viszont a gondolkodásmódból érdemes átültetni elemeket. Európában már jelenleg is több központ van, ahol startupok jelennek meg egymás után, ezek azonban specializáltabbak, London a pénzügyi-technológiai, Németország az internetes kereskedelem, Spanyolország a divathoz kapcsolódó technológia központja.

A jelenleg „különálló” központokat azonban össze lehet kötni, ha a mobilitás tud működni, a fejlesztői közösségek együtt tudnak működni, a technológiák és a hálózatok összekapcsolódnak.

Közép-Európában a merészség hiányzik

Közép-Európában is rendelkezésre áll a tehetség a szakemberek szerint, itt többek között a kockázati tőke hiányzik, amely meri vállalni, például egy startup esetében azt a bizonytalan befektetést, ami pedig a nevében is benne van. A befektetőket az is visszariaszthatja, hogy nagyon sokféle a vonatkozó szabályozás az uniós tagállamokban, ezek között nem is feltétlenül könnyű tájékozódni, így nem könnyítik meg sem a vállalkozások alapítását, sem azok helyzetét, akik ezekbe pénzt szeretnének fektetni. Így a bürokrácia csökkentése ezen a területen a befektetési kedvet is növelhetné. Az Egyesült Államokban például, ha egy befektető elbukik egy startup céggel, akkor a befektetett pénz 42 százalékát visszakapja az államtól, ahogy a technológiai kutatások nagyjából felét is a Védelmi Minisztérium támogatja. Ezzel sarkallják az újítások felé a befektetőket, mondta Garai Gábor.

Ugyanakkor Marvin Liao hangsúlyozta, hogy a kockázati befektetőknek feladata az ígéretes cégek megtalálása, hisz ez elemi érdekük is.

A másik dolog, ami gyakran hiányzik az a vállalkozói szemlélet, és ami ezzel együtt jár, például a képesség és hajlandóság a bukásra. A beszélgetés résztvevőinek egybehangzó véleménye volt, hogy bukás nélkül nincs tanulás, és az ehhez szükséges kockázatvállalás nélkül nincs előrejutás.

El kell hinni, hogy meg tudjuk csinálni

Hogy a régióban hogy állnak a startupok, arról egy másik beszélgetés résztvevői cseréltek eszmét, Pistyur Veronika a Bridge Budapest vezérigazgatója, Zuzanna Stanska Daily Art App startup cég alapítója Lengyelországból, és Ivan Stefunko a szlovákiai startupok „nagypapája”.
Az egyik alapvető kérdés, mint fogalmaztak, a hozzáállásé, hogy az itteni fiatal, startupper vállalkozókkal el kell hitetni, bíztatni kell őket, hogy globális karriert is befuthatnak Közép-Európából. Ahogy már fentebb is megjegyeztük, az alap a nemzetközi célkitűzés, piacra törés szándéka, a „global mindset”.

Pistyur Veronika szerint Magyarországon körülbelül 300-400 startup lehet, az elsők 2008 körül indultak, de 2012-ig nem igazán volt jellemző. Sokáig nem tudták, és talán még most sem igazán tudják sokan, hogy mit is jelent valójában a startup, pedig ma már vannak ismertebb nevek, mint például a Prezi és a Ustream.

A 38 milliós Lengyelországban 2000 startup cég van körülbelül, amelyek egy részének van kötődése a Szilícium-völgyhöz is. Helyben még elég gyenge, nem igazán kialakult az ökoszisztéma ezeknek a vállalkozásoknak. A jó befektetők csábítják és viszik is ki az ígéretes startupokat, amelyek így tudnak növekedni. Ehhez nagyon aktív és nyitott emberek szükségesek, mesélte saját tapasztalatait Zuzanna Stanska. Mint mondta Lengyelországban az emberek félnek megosztani az ötleteiket, az amerikaiakkal ellentétben, akik azonnal ötletelnek, készek összehozni a megfelelő embereket egymással. Ez egy hatalmas mentális és kulturális szakadék a régió és a Szilícium völgy között.

Többen problémának látták, hogy a régióban az oktatás nem felel meg a 21. század elvárásainak, sem technológia tekintetében, sem kreativitásban. Ahogy az állam és a vállalkozások közötti bizalomhiány sem segít, például Magyarországon és Lengyelországban, ahol a vállalkozások többsége azt kívánja, ha lehet az állam hagyja őket békén, inkább ne segítsen, csak ne avatkozzon a dolgukba. Pedig vannak ennek ellentétére is jó példák, például Észtországban, Izraelben.

Szlovákiában például 30 ötlettel keresték meg a különböző kormányzati szinteket, hogy mi kellene ahhoz, hogy a dolgok változzanak, mindössze 3 választ kaptak. Ennek egyik oka, hogy gyakran a politikusok maguk sem értik a technológiát, így nem is tudják, hogy az ezekhez kapcsolódó kezdeményezéseket, startupokat hogyan lehetne eladni. Pedig egyre több ember szeretne kilépni az alkalmazotti létből, akik kezdetben „másodállásként”elindítanak egy-egy vállalkozást, amely a kiutat jelentheti számukra a hagyományos munkaerőpiac rendszeréből.