Megbíznak dolgozóikban a kkv-k - talán túlságosan is?

A kis- és közepes vállalatok vezetőinek mindössze 8 százaléka véli úgy, hogy vállalatának működésében gondot okoz a korrupció vagy a kenőpénz jelenléte és még ennél is kevesebben, 3,7 százalékuk tart attól, hogy munkatársaik adatokat szivárogtatnak ki a vállalattól - derül ki a kutatásból, mely a KKV vezetők véleményét mérte fel a vállalati visszaélések kapcsán. Az EY tapasztalatai szerint ugyanakkor a probléma markánsan jelen van az üzleti életben. A vállalatok bevételük 5-7 százalékát veszítik el visszaélések következtében. Ez a szám még egy jól működő KKV-t is arra ösztönöz, hogy megtegye a szükséges lépéseket a megelőzés érdekében.

A megkérdezettek mindössze 9,5 százaléka válaszolta, hogy az utóbbi öt évben érte valamilyen kár a vállalatát csalás vagy visszaélés miatt. Ez felveti azt a kérdést, hogy a vállalatvezetők felismerik-e a korrupcióra figyelmeztető jeleket cégüknél.

„A kutatásunkban megkérdezettek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom önmagában elegendő a visszaélések megelőzésére. Bár a bizalom ilyen szintű jelenléte a hazai KKV szférában örömteli, sajnos a tapasztalataink azt mutatják, hogy ez önmagában nem elég. Ahhoz, hogy egy KKV stabilan és kiszámíthatóan tudjon működni, a bizalom mellett szükség van olyan kontrollokra, amelyek felderítik az esetleges visszaéléseket, amelyekkel megelőzhetőek vagy csökkenthetőek az ebből fakadó károk” - véli Fábián Lívia, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások Igazgatója.

Gyakori hiba a kis- és középvállalkozások esetében, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a szállítók, ügyfelek, munkavállalók kellő megismerésére és figyelemmel követésére. A leendő ügyfelekkel és a meglevő üzleti partnerekkel kialakított kapcsolatok kockázatának ellenőrzése kritikus lehet, mivel súlyosan veszélyeztetheti például a cég likviditását. Hasonló hiányosságokat tapasztalnak az EY szakértői a cégvagyon elemeinek és azok valós értékének felismerésében. Tapasztalataik szerint a vállalat kritikus digitális vagyontárgyainak megfelelő értékelése és védelme kifejezetten gyerekcipőben jár még.

A belső visszaélések különösen veszélyesek lehetnek a kis- és középvállalatok esetében. Ezek átlagban másfél évvel az elkövetés után kerülnek napvilágra, ennyi idő alatt azonban akár végzetes kárt is okozhatnak. Emiatt kulcs fontosságú, hogy a cégnek legyen kidolgozott folyamata a visszaélések bejelentésére, kezelésére, azaz a kollégák felismerjék és jelentsék is a visszaéléseket.