Mekkora béremelés várható a cégeknél jövőre?

„Egy nagyon nehéz tárgyalássorozat eredményeként született meg ez a hároméves minimálbér- megállapodás. Sokkal rosszabb pályáról indultunk, mint amit végeredményként tulajdonképpen a megállapodásban rögzíteni tudtunk” – jelentette ki a HR Portálnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Garanciaként három makróadatot rögzítettek a megállapodásban, – a bruttó átlagbérek változása, a GDP, illetve az infláció mértékének az alakulása – ha ezek teljesülnek, megvalósul a jövő évi 9% után 2026-ban 13%-kal, 2027-ben pedig 14%-kal emelkedik a minimális fizetés. Egy cél volt a felek szeme előtt, hogy az uniós irányelvnek megfeleljünk, vagyis a minimálbér 2027. január elsejére elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át.

„Idén különösen nehéz volt ez az alku. Főleg azért, mert ebben a rendkívül változékony helyzetben – itt a háborús eszkalációra gondolok – a régió kockázata az rendkívül megnőtt. Az orosz-ukrán háború destabilizálja a gazdaságokat egész Európában. Ebben a helyzetben kellett egy hároméves bérmegállapodást kötni. Ehhez képest szerintünk egy jó kompromisszum született” – jellemezte a megállapodást Perlusz László, a VOSZ (Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége) főtitkára. A garantált bérminimumra vonatkozóan viszont csak egy 2025-re szóló megállapodás született, hiszen Perlusz szerint ez sokkal inkább kitett a gazdasági folyamatoknak, mint a minimálbér.

„Célunk volt a tárgyaláson, hogy ne legyen 2 százalékponttal nagyobb a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedés között, ezzel tudjuk megőrizni azt, hogy legalább ne csökkenjen a 60 ezres különbség a két bértétel között. Most ezt sikerült nagyjából megőrizni: 58 ezer forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum között a különbség” – tette hozzá Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke. Előbbiért egyébként jelenleg körülbelül 211 ezer munkavállaló dolgozik. Ők jellemzően a 20 fő alatti, azaz a mikro- és kisvállalkozásoknál állnak alkalmazásban. A statisztikai szempontból átlagos keresetnövekedés, az viszont nem náluk, hanem elsősorban a közepes és nagyvállalati szektorban jelenik meg, ahol viszont a minimálbér nem játszik szerepet. Az átlagbérek alakulására ugyanis lényegesen nagyobb a hatása a garantált bérminimum 2025-ös 7%-os emelésének. „Ez a garantált bérminimum 7%-os növekedése is már reálbér-emelést jelent a jelenlegi prognózisok szerint. Ha ezt sikerül elérni a vállalatok szintjén, akkor megvalósul a reálbér-növekedés – tette hozzá a MASZSZ elnöke.

Ki tudják termelni a cégek?

A HR Portál arról kérdezte a cégek képviselőjét, hogy az idei negatív tapasztalatok után mire alapozzák azt a bizakodást, hogy ki tudják termelni a béremelést. A VOSZ szerint, ha bejönnek a kormány gazdasági várakozásai, akkor azok alapot adhatnak egy javuló gazdasági környezethez, ami lehetőséget teremt a stabil bérnövekedésre is. „Ha van remény egy tűzszünetre tavasszal az ukrán-orosz háborúban, azzal az európai régió kockázata ezzel egy csapásra csökkenne. A jelenleg rendkívül magas kockázati felár megjelenik a kamatokban, az árfolyam változékonyságában, a gyengülő beruházási kedvben. Ez nyilván egy nagyon optimista, nagyon ambiciózus forgatókönyv, de ha beindul egy gazdasági növekedés 3-4% fölötti értékekkel, akkor ezek a bérek kitermelhetőek, hiszen itt a legkisebb bérekről van szó” – ecsetelte a várakozásaikat a VOSZ főtitkára. Perlusz László hozzátette: „ha ez kicsit fékeződik, és a számok teljesen úgy alakulnak, akkor természetesen újra kell gondolni akár a bérmegállapodást is, és erre megvannak a józan fékek és a józan megfontolási lehetőségek ebben a megállapodásban.”

3-8 százalék közötti emelések várhatóak

„A várakozásaink 8% körüli átlagos bérnövekedést mutatnak 2025-re vonatkozóan, és ahol már megkötöttük a bérmegállapodásokat, azoknál a vállalkozásoknál is nagyon szórtan és nagyon eltérően jelennek meg az emelési mértékek.Jelenleg olyan 3 és 8 százalék közötti mértékekről beszélünk” – jellemezte tapasztalataikat a Liga elnöke. A 3 százalékos emelés gyakorlatilag csak inflációkövetőnek nevezhető, a nagyobb mérték, az átlagosnak tekinthető 8 százalék azonban már magában hordoz egy 5 százalékos reálnövekedést. „Mindenhol lesz valamiféle megállapodás, de jelentősen eltérő mértékben a vállalkozások jelenlegi tényleges gazdasági helyzetének a figyelembevételével. Például az autóipar, az autóipari szállító cégek nagyon nehéz helyzetben vannak, de más szektorokban, akár a könnyűipar területén is, vagy akár a kohászat, acélgyártás szintén nagyon komoly problémákkal küzd. Nyilván ezeken a területeken nem, vagy csak nagyon alacsony mértékű emelésekre lehet számítani.

Más területeken viszont stabilan legalább az átlagos mértékű megemelésekről tudunk majd megállapodni” – tette hozzá a szakszervezeti vezető. A nagyvállalati szektor jó részében egyébként elmondása szerint már megkötötték ezeket a megállapodásokat, dea vállalkozásoknak legalább kétharmada kivárt. Ők évről évre megvárják a minimálbéremelési megállapodást. „Nekik ez kiindulási alapot is jelent, referenciát ezért is igyekeztünk ezt a megállapodást még novemberben tető alá hozni, hogy legyen egy kiszámítható helyzet a vállalkozások számára, hogy a decemberi hónapot a további bértárgyalásokra és a részletek megbeszélésére tudják fordítani és januártól egy fix kiszámítható összeggel tudjanak kalkulálni. Illetve most a három évre vonatkozóan legalább a minimálbér tekintetében előre tudjanak kalkulálni” – tette hozzá Mészáros Melinda.

„A nagyobb vállalatoknál vannak helyi szakszervezetek, akik tárgyalásokat folytatnak a munkaadókkal, tehát ott valóban van egy béremelési alku, viszont a hazai mikro-, kis és középvállalkozások nagy részénél nem működnek szakszervezetek, ott más, ott valóban a piaci viszonyok, a keresleti viszonyok határozzák meg a béreket. Mi arra számítunk, hogy ez a béremelés átlagosan a jövő évben azért egyszámjegyű lesz az átlagjövedelmeket tekintve. Biztos lesznek olyan iparágak, vagy olyan vállalatcsoportok, ahol vastagon kétszámjegyű béremelést is elbír az a vállalat, de ennek mértékét a piac határozza meg” – tette hozzá Perlusz László. A VOSZ-barométer szerint egyébként a 3. negyedévben a cégeknek mintegy 45%-a, tehát majdnem a fele tudott elképzelni 5 és 10 százalék közötti béremelést. Elég jelentős volt tehát azon cégek aránya, akik azt mondták, hogy nem tudnak béremelést elképzelni. „Azóta persze nyilván eltelt néhány hónap és változhatott a helyzet, de a cégek legnagyobb része 5 és 10 százalék közötti béremelés tartott reálisnak, ennél többet kevés vállalat engedhet meg magának. Ebből kifolyólag nagyon nehéz átlagos emelést mondani. Egy jó termelékenységű ágazatban, ahol magas a hozzáadott érték, - például az IT-szektorban – ott magasabb béremelést tudnak adni, ahol alacsonyabb a hozzáadott érték, ott valószínűleg kevesebbet. Valahol 5-10% között lehet az átlag” – véli a szakértő.
 

A dolgozók a lábukkal szavaznak

Persze nem mindenhol sikerül a megállapodás, azonban a MASZSZ elnöke szerint a cégeknek érdemes elgondolkodniuk, egy úgynevezett feszes munkaerőpiacon nem kockázatos-e, ha befagyasztják a béreket. „Azt olvassuk a cikkekben, hogy nagyon-nagyon magas volt az idén a munkavállalói mobilitás. Sokan döntöttek a váltás mellett. Azt kell eldönteni, hogy ez jó-e a vállalkozásnak” – tette hozzá. A fizetésemelés a szakember szerint egyébként jót tesz a gazdaságnak, magának a vállalkozásnak is, hiszen fontos az, hogy növekedjen Magyarországon a vásárlóerő. Egy nemrégiben készült felmérés alapján ugyanis az látható, hogy nem a munkabérek növelése sújtja legjobban a vállalkozásokat, hanem inkább a kereslet a hiánya, a vásárlóerő csökkenése akadályozza a vállalkozások fejlődését. „A béremelések amiatt is fontosak, hogy javuljanak a pozícióink a szomszéd országokhoz vagy az Európai Unióhoz képest, különben a munkaerő adott esetben tényleg elvándorol. Több olyan példát látunk a kelet-európai országokban, ahol jelentős emeléseket hajtottak végre, hogy megtartsák a munkaerőt. Nálunk is volt már nagyon komoly emelés, de mint ahogy a mellékelt ábra mutatja, ahhoz, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó kereset 50%-át, ahhoz, hogy ilyen jelentős emelésekre lesz szükség három éven keresztül” – tette hozzá Zlati Róbert.