Mennyi legyen az expat fizetése?

Mennyi legyen az expat fizetése? - a kérdés bonyolultabb mint gondolnánk, ezért ebben a hírlevélben leszűkítjük a kört a hagyományos értelemben vett expatokra. Ők azok, akik
1-5 évre vállalják a külföldi munkát. Ilyenkor szinte biztos, hogy az expat visszatér majd a hazájába, és az is valószínű, hogy a kiküldetésre elkíséri a családja is. Viszont a nyugdíjjárulékot továbbra is a hazájában fizeti.

Az expatok jövedelmének kiszámolásakor kétféle módszert szoktak alkalmazni. Az egyik, jellemzően USA-beli cégeknél használt módszer, a fizetés vásárlóerejét veszi alapul, ez a a Purchasing Power Models. A főleg az Egyesült Államokon kívüli cégeknél használt Salary Models alapja viszont az expat fizetése, amit a fogadó országban kap, s ezt hasonlítják össze az expat otthoni fizetésével, és kiegészítik más juttatásokkal.

Mindkét esetben elvárás azonban, hogy a fizetés vásárlóereje megmaradjon, bárhová is kerül az expat. Ha a cég figyel erre, akkor a mobilitási hajlandóság is magasabb lesz, hiszen tudják a munkavállalók, hogy nem fog csökkenni az életszínvonaluk.

A külföldi fizetés meghatározásához először is az expat otthoni fizetését kell három részre osztani: adók, fogyasztás és megtakarítások. Ezek még tovább oszthatók különféle alkategóriákra, a fogyasztásba például beletartoznak a vásárolt termékek és szolgáltatások, a háztartási-lakhatási költségek és az autó fenntartása is. Ha ezek magasabbak a fogadó országban, akkor a cég fizeti a különbözetet. Ha alacsonyabbak, akkor a cég csökkentheti az ezzel kapcsolatos juttatásokat. Ugyanígy, ha a fogadó országban több adót fizet(ne) az expat, a cég általában átvállalja ezt.

De mi az a COLA?

Az angol rövidítés a cost-of-living allowances-t takarja, azaz a megélhetési költségeket. Ez a fizetésnek azon része, amit termékekre és szolgáltatásokra költ a munkavállaló. A meghatározásához több szempontot kell figyelembe vennünk: egyrészt az adók és egyéb levonások után megmaradt "elkölthető" jövedelmet, valamint az árakat mind a küldő, mind a fogadó országban. Ugyanígy, tudni kell a két ország valutájának árfolyamát és azt is, a költözéssel hogyan változnak az életkörülmények, vagy hogy milyen speciális kiadások várhatók a másik országban.

Mindezek feltérképezéséhez megfelelő tudásra és alapos kutatásra van szükség. Vannak erre szakosodott cégek: a munkatársaik elutaznak a másik országba és feltérképezik az árakat. Más esetekben helyi kutatókat kérnek fel a lista összeállítására, de az is előfordul, hogy a cég az expatoknak küld kérdőívet a költési szokásaikról.

Tételesen összegyűjtött árak

A legtöbb országban készülnek olyan felmérések, amelyek a családok kiadásait térképezi fel, kiegészítve a megélhetési költségekkel. Csakhogy ezek nem mindig alkalmazhatók az expatokra, mivel ezek egy adott ország átlagos családját veszik alapul. Igaz, a kategóriák hasonlóak: élelmiszer, háztartási felszerelések és szolgáltatások, személyes kiadások és szolgáltatások, ruházkodás, egészségügyi költségek, telefon és kommunikációs költségek, háztartási berendezések és bútorok, háztartási segítség, közlekedés, pihenés és szórakozás, és éttermi étkezés. Ezek mindegyike további alkategóriákra osztható.

Az élelmiszer kategóriába tartozik például a kenyérféle és a pékáru, a hús és a hal, az olajféleségek és az édesség is. A pékáru kategóriában van a kenyér mellett a liszt, a tészta, a rizs és a gabonapehely is. A COLA meghatározásához össze kell gyűjteni ezeknek az árát.

(Következő hírlevelünkben konkrét példával szemléltetjük, hogyan lehet kiszámolni a megélhetési költségeket.)

Cziczárdi Györgyi
Expat-Center