Miért nő továbbra is a szakadék a szegények és a gazdagok között?

Az OECD országokban a válság kitörése óta nőtt a szakadék a gazdagok és szegények között, sőt, az elmúlt több mint 30 éves távlatban a legszélesebbre nyílt az olló - derült ki az OECD legfrissebb tanulmányából (Divided We Stand: Why Inequality Keeps Rising). A szervezet a döntéshozókat a gyors cselekvés szükségességére szólította fel az egyre növekvő egyenlőtlenség megállítása érdekében. A fejlett gazdaságokban a leggazdagabb 10 százalék és a legszegényebb 10 százalék közötti átlagjövedelem-különbség kilencszeresére növekedett. A jövedelemszakadék még az úgynevezett tradicionálisan egyenlőségre törekvő országokban - Németország, Dánia, Svédország - is egyre nagyobb - jegyzi meg az OECD tanulmánya. Magyarországon, Franciaország és Belgium mellett nagyjából változatlan maradt a helyzet, míg Görögországban és Törökországban csökkentek a különbségek, valamint legutóbb Chilében és Mexikóban is mérséklődött, igaz, itt nagyon magas értékről - jegyzi meg az OECD tanulmánya.

Az OECD nyolc okot sorol fel, amelyeket többé-kevésbé felelősnek tart az egyenlőtlenségek növekedéséért:

A globalizációnak csak kis hatása volt mind a jövedelmi egyenlőtlenségekre, mind a foglalkoztatási trendekre. Annak ellenére, hogy a kereskedelem felgyorsult az országok között, a vállalatok egyre nagyobb mértékben fektettek be más országokban, valamint az a tény, hogy a fejlődő országok (India, Kína) importja jelentősen megugrott, nem járult hozzá jelentősen az OECD országokban kialakult egyenlőtlenségekhez. Másrészt a technológiai fejlődésből a magasabban kvalifikált dolgozók profitálhattak. Azok, akik olyan tudással rendelkeztek, amelyeket az új infokommunikációs technológiai (ICT) ágazatokban vagy a pénzügyi szektorban tudtak hasznosítani, sokkal nagyobb keresetnövekedésre tehettek szert, mint az alacsony végzettségűek, vagy a képzetlen munkaerő. Ennek eredményeként a magas és alacsony végzettségűek között értelemszerűen nőtt a jövedelemszakadék. A szabályozási és intézményi változások - amelyek az áruk és szolgáltatások piacán a versenyképességet, illetve a munkaerőpiacok rugalmasságát voltak hivatottak javítani - ugyan javítottak a foglalkoztatási lehetőségeken, de ezzel egyidőben nagyobb egyenlőtlenséghez is vezettek a bérekben.

Sok országban növekedett és elfogadottabbá vált a részmunkaidős és az atipikus foglalkoztatás miközben a kollektív szerződések visszaszorultak, ami szintén hozzájárult a munkabérek közötti növekvő egyenlőtlenségek kialakulásához. A képzett munkaerő kínálatában bekövetkezett növekedés mérsékelte a technológiai fejlődésből, a szabályozások és intézményrendszerek reformjából fakadó bérek között kialakuló egyenlőtlenségeket. A munkaerő képzettségi szintjének emelkedése pedig jelentős pozitív hatást gyakorolt a foglalkoztatás növekedésére.

A családok struktúrájában bekövetkezett változások szintén hatással voltak az egyenlőtlenségek kialakulására. Az elmúlt évtizedekben a háztartások bevételei diverzifikáltabbá váltak. Soha nem látott szintre emelkedett az egyfős háztartások száma. A kapcsolatban élők körében a magas keresetű feleségek foglalkoztatási aránya ugrott meg a legjobban. Az OECD tanulmánya szerint minden tagországban megváltoztak a házasodási szokások: sokkal jellemzőbbé vált, hogy az emberek a hasonló keresetűek köréből válasszanak párt. Az OECD szerint ezek a tényezők mind hozzájárultak a nagyobb egyenlőtlenségek kialakulásához, de sokkal kisebb mértékben, mint a munkaerőpiacokon bekövetkezett változások.

A béren kívüli juttatások általában véve szintén egyenlőtlenebbé váltak. Az OECD országok kétharmadában a tőkejövedelmek terén nagyobb egyenlőtlenség mutatkozott mint a fizetések terén, de ennek a háztartások bevételében mintegy 7 százalékot képviselő részesedése átlagosan továbbra is szerénynek tekinthető - jegyzi meg a tanulmány. Az adó és járulékrendszerek a '90-es évek közepétől sok országban egyre kevésbé váltak újraelosztóvá. A tanulmány szerint a járulékok visszavágása, a jogosultsági szabályozások szigorítása a szociális védőháló finanszírozásának fenntartása érdekében, valamint a legalacsonyabb jövedelműek számára a megfelelő transzferek biztosításának elmaradása annak érdekében, hogy a keresetnövekedéssel lépést tudjanak tartani, mind hozzájárultak az egyenlőtlenség növekedéséhez.

Megoldás: a foglalkoztatás növelése

Az OECD szerint bármely, a szegények és gazdagok közötti szakadék enyhítését célzó stratégiának három pilléren kellene nyugodnia: a humán tőkébe történő nagyobb befektetésén, a befogadó foglalkoztatás ösztönzésén és egy jól tervezett adó/transzfer újraelosztáson alapuló szabályozáson.

Napi Gazdaság