Miért nő továbbra is a szakadék a szegények és a gazdagok között?
Az OECD országokban egyre nő a szakadék a szegények és a gazdagok között. Az egyenlőtlenségek kialakulásának okai mind a feltörekvő, mind a fejlett gazdaságokban ugyanazokra az okokra vezethető vissza, az ennek nyomán kialakuló gazdasági és társadalmi feszültségek kezelése pedig egyre sürgetőbbé válik - figyelmeztet a nemzetközi szervezet legfrissebb tanulmánya, melyet a Napi Gazdaság közöl.
Az OECD nyolc okot sorol fel, amelyeket többé-kevésbé felelősnek tart az egyenlőtlenségek növekedéséért:
A globalizációnak csak kis hatása volt mind a jövedelmi egyenlőtlenségekre, mind a foglalkoztatási trendekre. Annak ellenére, hogy a kereskedelem felgyorsult az országok között, a vállalatok egyre nagyobb mértékben fektettek be más országokban, valamint az a tény, hogy a fejlődő országok (India, Kína) importja jelentősen megugrott, nem járult hozzá jelentősen az OECD országokban kialakult egyenlőtlenségekhez. Másrészt a technológiai fejlődésből a magasabban kvalifikált dolgozók profitálhattak. Azok, akik olyan tudással rendelkeztek, amelyeket az új infokommunikációs technológiai (ICT) ágazatokban vagy a pénzügyi szektorban tudtak hasznosítani, sokkal nagyobb keresetnövekedésre tehettek szert, mint az alacsony végzettségűek, vagy a képzetlen munkaerő. Ennek eredményeként a magas és alacsony végzettségűek között értelemszerűen nőtt a jövedelemszakadék. A szabályozási és intézményi változások - amelyek az áruk és szolgáltatások piacán a versenyképességet, illetve a munkaerőpiacok rugalmasságát voltak hivatottak javítani - ugyan javítottak a foglalkoztatási lehetőségeken, de ezzel egyidőben nagyobb egyenlőtlenséghez is vezettek a bérekben.
Sok országban növekedett és elfogadottabbá vált a részmunkaidős és az atipikus foglalkoztatás miközben a kollektív szerződések visszaszorultak, ami szintén hozzájárult a munkabérek közötti növekvő egyenlőtlenségek kialakulásához. A képzett munkaerő kínálatában bekövetkezett növekedés mérsékelte a technológiai fejlődésből, a szabályozások és intézményrendszerek reformjából fakadó bérek között kialakuló egyenlőtlenségeket. A munkaerő képzettségi szintjének emelkedése pedig jelentős pozitív hatást gyakorolt a foglalkoztatás növekedésére.
A családok struktúrájában bekövetkezett változások szintén hatással voltak az egyenlőtlenségek kialakulására. Az elmúlt évtizedekben a háztartások bevételei diverzifikáltabbá váltak. Soha nem látott szintre emelkedett az egyfős háztartások száma. A kapcsolatban élők körében a magas keresetű feleségek foglalkoztatási aránya ugrott meg a legjobban. Az OECD tanulmánya szerint minden tagországban megváltoztak a házasodási szokások: sokkal jellemzőbbé vált, hogy az emberek a hasonló keresetűek köréből válasszanak párt. Az OECD szerint ezek a tényezők mind hozzájárultak a nagyobb egyenlőtlenségek kialakulásához, de sokkal kisebb mértékben, mint a munkaerőpiacokon bekövetkezett változások.
A béren kívüli juttatások általában véve szintén egyenlőtlenebbé váltak. Az OECD országok kétharmadában a tőkejövedelmek terén nagyobb egyenlőtlenség mutatkozott mint a fizetések terén, de ennek a háztartások bevételében mintegy 7 százalékot képviselő részesedése átlagosan továbbra is szerénynek tekinthető - jegyzi meg a tanulmány. Az adó és járulékrendszerek a '90-es évek közepétől sok országban egyre kevésbé váltak újraelosztóvá. A tanulmány szerint a járulékok visszavágása, a jogosultsági szabályozások szigorítása a szociális védőháló finanszírozásának fenntartása érdekében, valamint a legalacsonyabb jövedelműek számára a megfelelő transzferek biztosításának elmaradása annak érdekében, hogy a keresetnövekedéssel lépést tudjanak tartani, mind hozzájárultak az egyenlőtlenség növekedéséhez.
Megoldás: a foglalkoztatás növelése
Az OECD szerint bármely, a szegények és gazdagok közötti szakadék enyhítését célzó stratégiának három pilléren kellene nyugodnia: a humán tőkébe történő nagyobb befektetésén, a befogadó foglalkoztatás ösztönzésén és egy jól tervezett adó/transzfer újraelosztáson alapuló szabályozáson.
Napi Gazdaság
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28... Teljes cikk
Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma... Teljes cikk
A vállalati juttatások világában egyre nagyobb teret nyernek azok a megoldások, amelyek egyszerre támogatják a munkavállalók jólétét és segítik a... Teljes cikk
- Kutatói fizetésemelés jön – elhúzódó per és ingatlanvita után 1 hete
- Ennyi pénz kellene a nyugodt élethez Magyarországon 1 hete
- 600 ezer forintos ösztöndíjjal jön az új doktori elitképzés 2 hete
- Egymilliós fizetések a magyar munkaerőpiacon: mutatjuk, hol éri meg dolgozni 2 hete
- Fizetés nélküli szabadság 2 hete
- A szomszéd bére mindig zöldebb - izé - nagyobb! 4 hete
- Ezek a legjobban fizetett szakmák Magyarországon – Van, ahol a 3 milliós fizetés is elérhető 1 hónapja
- 1 millió forintos fizetés a mezőgazdaságban? Itt lehetséges 1 hónapja
- Szinte másik világ: hol keresnek a legjobban és legrosszabbul a magyarok? 1 hónapja
- Mennyit lehet keresni diákmunkával? 1 hónapja
- Ekkora nyugdíjkiegészítést kaphat az a nagyszülő, aki az óvoda helyett vigyáz az unokájára 1 hónapja