Miért nő továbbra is a szakadék a szegények és a gazdagok között?
Az OECD országokban egyre nő a szakadék a szegények és a gazdagok között. Az egyenlőtlenségek kialakulásának okai mind a feltörekvő, mind a fejlett gazdaságokban ugyanazokra az okokra vezethető vissza, az ennek nyomán kialakuló gazdasági és társadalmi feszültségek kezelése pedig egyre sürgetőbbé válik - figyelmeztet a nemzetközi szervezet legfrissebb tanulmánya, melyet a Napi Gazdaság közöl.
Az OECD nyolc okot sorol fel, amelyeket többé-kevésbé felelősnek tart az egyenlőtlenségek növekedéséért:
A globalizációnak csak kis hatása volt mind a jövedelmi egyenlőtlenségekre, mind a foglalkoztatási trendekre. Annak ellenére, hogy a kereskedelem felgyorsult az országok között, a vállalatok egyre nagyobb mértékben fektettek be más országokban, valamint az a tény, hogy a fejlődő országok (India, Kína) importja jelentősen megugrott, nem járult hozzá jelentősen az OECD országokban kialakult egyenlőtlenségekhez. Másrészt a technológiai fejlődésből a magasabban kvalifikált dolgozók profitálhattak. Azok, akik olyan tudással rendelkeztek, amelyeket az új infokommunikációs technológiai (ICT) ágazatokban vagy a pénzügyi szektorban tudtak hasznosítani, sokkal nagyobb keresetnövekedésre tehettek szert, mint az alacsony végzettségűek, vagy a képzetlen munkaerő. Ennek eredményeként a magas és alacsony végzettségűek között értelemszerűen nőtt a jövedelemszakadék. A szabályozási és intézményi változások - amelyek az áruk és szolgáltatások piacán a versenyképességet, illetve a munkaerőpiacok rugalmasságát voltak hivatottak javítani - ugyan javítottak a foglalkoztatási lehetőségeken, de ezzel egyidőben nagyobb egyenlőtlenséghez is vezettek a bérekben.
Sok országban növekedett és elfogadottabbá vált a részmunkaidős és az atipikus foglalkoztatás miközben a kollektív szerződések visszaszorultak, ami szintén hozzájárult a munkabérek közötti növekvő egyenlőtlenségek kialakulásához. A képzett munkaerő kínálatában bekövetkezett növekedés mérsékelte a technológiai fejlődésből, a szabályozások és intézményrendszerek reformjából fakadó bérek között kialakuló egyenlőtlenségeket. A munkaerő képzettségi szintjének emelkedése pedig jelentős pozitív hatást gyakorolt a foglalkoztatás növekedésére.
A családok struktúrájában bekövetkezett változások szintén hatással voltak az egyenlőtlenségek kialakulására. Az elmúlt évtizedekben a háztartások bevételei diverzifikáltabbá váltak. Soha nem látott szintre emelkedett az egyfős háztartások száma. A kapcsolatban élők körében a magas keresetű feleségek foglalkoztatási aránya ugrott meg a legjobban. Az OECD tanulmánya szerint minden tagországban megváltoztak a házasodási szokások: sokkal jellemzőbbé vált, hogy az emberek a hasonló keresetűek köréből válasszanak párt. Az OECD szerint ezek a tényezők mind hozzájárultak a nagyobb egyenlőtlenségek kialakulásához, de sokkal kisebb mértékben, mint a munkaerőpiacokon bekövetkezett változások.
A béren kívüli juttatások általában véve szintén egyenlőtlenebbé váltak. Az OECD országok kétharmadában a tőkejövedelmek terén nagyobb egyenlőtlenség mutatkozott mint a fizetések terén, de ennek a háztartások bevételében mintegy 7 százalékot képviselő részesedése átlagosan továbbra is szerénynek tekinthető - jegyzi meg a tanulmány. Az adó és járulékrendszerek a '90-es évek közepétől sok országban egyre kevésbé váltak újraelosztóvá. A tanulmány szerint a járulékok visszavágása, a jogosultsági szabályozások szigorítása a szociális védőháló finanszírozásának fenntartása érdekében, valamint a legalacsonyabb jövedelműek számára a megfelelő transzferek biztosításának elmaradása annak érdekében, hogy a keresetnövekedéssel lépést tudjanak tartani, mind hozzájárultak az egyenlőtlenség növekedéséhez.
Megoldás: a foglalkoztatás növelése
Az OECD szerint bármely, a szegények és gazdagok közötti szakadék enyhítését célzó stratégiának három pilléren kellene nyugodnia: a humán tőkébe történő nagyobb befektetésén, a befogadó foglalkoztatás ösztönzésén és egy jól tervezett adó/transzfer újraelosztáson alapuló szabályozáson.
Napi Gazdaság
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Itt vannak a friss kereseti adatok - Ezek voltak a legjobban és legrosszabbul fizetett szakmák 2023-ban 1 hónapja
- Felmérés: a női dolgozók jobban aggódnak a pénzügyi jólétük miatt, mint a férfiak 1 hónapja
- Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel 1 hónapja
- Az OECD-országokban 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban 1 hónapja
- Mennyit keresnek a trénerek? Mennyibe kerül a tréning? - elemzés a tréneri napidíjakról 2 hónapja
- Évi 70 millió forintos fizetésért keresnek háziorvost 2 hónapja
- A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai 2 hónapja
- Mennyit keresnek a HR-esek? 2 hónapja
- Az átlagkeresetek változása Magyarországon 2003 és 2023 között 2 hónapja
- Zuhanórepülés - 2017 óta egyre kisebb mértékben nőnek a reálbérek 2 hónapja
- Kiszámolták: ennyivel jár rosszabbul egy szülő egy gyerektelenhez képest 2 hónapja