kapubanner for mobile
Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 14 éve

Mikor tréning, mikor coaching?

Az elmúlt években került használatba a coach és a coaching fogalom, amelynek alkalmazása, tartalmi értelmezése sokszor zavaros. A tréning elnevezést ugyanis egyesek lejáratták a gyenge licences tartalom, illetve lelkiismeretlen vezetői tevékenységgel, és helyette kezdték coachingnak nevezni ezeket a képzési alkalmakat. A coaching módszertani kérdéseit, megközelítés módját illetően is változatos képpel találkozni, a tanácsadás célja és a hozzá megjelölt eljárások tartalma között gyakran ellentmondás van. Cikkünkkel a tisztánlátásban kívánunk segíteni.

Egy HR menedzser szakdolgozatában a cégénél folyó tréninges munkát mutatta be, amelyben tréningként szerepelt az a tevékenység, amidőn az új dolgozónak a közvetlen főnöke bemutatta a szervezetet, a tevékenységével összefüggő kapcsolatokat-kapcsolati személyeket. Ez a tevékenység pedig, ha nagyon be akarjuk sorolni, akkor inkább coachingnak nevezhető. Az említett példák - kiemelve ezeket a sok közül - mutatják, hogy felnőttképzési és az ehhez hasonló (HR) körbe tartozó fogalmak tartalma igen változatos módon jelenik meg, ami sok problémát okoz főként minőségi munka tekintetében. A pontatlan fogalomhasználat legjobb szándék ellenére sem teszi lehetővé az egyes szolgáltatások tartalmának ellenőrzését, minőségének megítélést. Alapvető tehát a fogalmak pontos értelmezése.

Ki a coach?

A coach angol szó, ami az első három szótári jelentés szerint hintó, kocsi, vasúti-kocsi, a negyedik jelentése a magántanító. Ez a fogalom a hazai szóhasználat szerint tanácsadót jelent - aki végül is egyénileg tanít, segít -, hisz különböző vezetői (s más fontos) munkakörökben dolgozókat (igazgató, főmérnök, HR vezető, illetve egy adott munkahelyen bizonyos feladatot ellátók), különösen a kezdőket folyamatosan tanáccsal látja el, a partner tevékenységének kibontakozását támogatja, segíti az egyedi és az átfogó esetek megoldásában egyaránt. Természetesen lehetne vezetői, humánpolitikai, műszaki tanácsadónak nevezni azt a személyt, aki ezt a tevékenységet végzi tartalma szerint. A publikációk, tájékoztatók coachnak - többnyire - azt a tanácsadót nevezik, aki nem tartozik annak a cégnek az állományába, amelynél a feladatot ellátja, hanem külső cég alkalmazottja, vagy egyéni vállalkozó.

Az egységes fogalomértelmezés érdekében - ami legalább annyira napi gyakorlat, mint szakmai gondolkodás igénye - kísérletet teszünk a tanácsadást végző személy, a coach kifejezés meghatározására. A tanácsadó, a coach fogalom tartalmi behatárolása, valamint a tevékenységet ellátó személlyel szemben támasztott követelmények meghatározása is szükséges.

A coach, a tanácsadó

- olyan személy, aki vállalatok, intézmények vezetőinek, vezető és fontos munkatársainak hivatásszerűen nyújt támogatást, segítséget tevékenységük önálló irányításához, eredményesebb ellátásához, az optimális döntéshozó képesség kialakításához, vezeti partnerét céljai tudatos megvalósításának útján.

A tanácsadónak pszichológiai, vezetés- és tárgyaláselméleti felkészültséggel, ember- és személyiségismerettel, jó kommunikációs képességgel, alapos kérdezéstechnikai tudással kell rendelkeznie. Személyiségét jellemeznie kell a reális önismeretnek, a gyors helyzet-felismerésnek és reagáló készségnek, az empatikus magatartásnak a partnerrel összefüggésben, intuíciónak (beleélésnek) cselekvés vonatkozásában. Egyesek a coach-ot személyi edzőként is emlegetik.

A tanácsadó tevékenység tehát elméletileg felkészült (a vállalat, intézmény profiljának megfelelő tájékozottsággal is rendelkező) szakembert igényel, aki mindig adekvát módon képes a gondozására bízott személlyel (partnerrel, klienssel) együtt dolgozni. (Szükséges megjegyeznünk, hogy egyes coaching-gal kapcsolatos írásokban a partnert, a klienst 'coachee' megjelöléssel illetik. Miért jó bárkinek is, hogy a partner, netán kliens fogalmat angolnak tűnő szóval helyettesítsük! A szakmai, a 'tudományos' igény és nem a "reklám" a meghatározó!)

Amennyiben bármely személyeket érintő tevékenységben a tudományosan is megalapozott tényezőket mellőzzük, akkor feltétlen tévútra juthatunk! Ezért veszedelmes a "vakulj magyar" magatartás használata /még ha a nem pontosan használt angol szavakban is jelenik meg/ bármely humánpolitikai vonatkozású tevékenységben. Ki kell emelnünk, hogy eredményes tevékenység csak akkor várható el, ha a tanácsadó (a coach) a partnere cégéről is kellő ismerettel bír, esetleg a belső viszonyok hátteréről is tájékozott.

Veszedelmes szemléletet képvisel az, aki konkrét feltételek, jellemzők meghatározása nélkül, áltanosságban beszél a tanácsadóról. Az érdemi munkára képes szakembernek magas szintű felkészültséggel, személyiségében pedig megfelelő jegyekkel kell rendelkeznie. Ma jeleznek ugyan e feladatra felkészítést bizonyos képzési vállalkozások, azonban amíg szemléletben és tartalomban nem tisztázott a coach - tanácsadó fogalom, nem lehet a nemzetgazdaságnak is fontos tevékenységre megfelelő szakembereket képezni. Lehet, hogy a mi felfogásunk egyeztetésre szorul, de ütközzenek a nézetek és tisztuljon a tevékenység fogalma, a felkészítés tartalma és ennek ellátására alkalmas személy jellemzőinek köre.

Álláspontom szerint az a szerencsés eset, ha a coach/tanácsadó tevékenysége első időszakában a szakmai felkészültségének megfelelő területen végez támogató munkát. /Megjegyzem, hogy sokan oktatónak tartják a coach-ot, én inkább támogató, segítő személyként értelmezem./ A tanácsadói szakmai felkészültség birtokában kellő tapasztalat megszerzéséig jobb a szűkebb alap-szakmai háttérre építve működni, majd kialakul a szakmai irányultság. Meggyőződésem, hogy általában nem lehet coach senki sem, ki kell alakítani azt a szakmai területet, amelyet optimálisan képes művelni. Mint előbbiekben jeleztem, vezetői, HR-es-személyügyi, értékesítési, munkaerő kiválasztási, vagy más területen dolgozó személyek segítését szolgáló tevékenység kerül kinek-kinek homlokterébe, ezek valamelyikének a specialistájává válik.

Belső vagy külső coach?

A coach tevékenységét független külső szakemberként, vagy a cég személyi állományába tartozó, alapfeladatként különböző területen dolgozók segítését ellátó személyként látja el. /A belső coach tevékenységként szokták említeni a vezető munkatársait segítő, támogató tevékenységét, de ez inkább mentori tevékenységként -mentoringként - fogható fel, amiről a továbbiakban szólunk./

Külső coach felkérése (alkalmazása) indokolt a felső szintű vezetők, kiemelt feladatot ellátó vezetők esetében. A külső tanácsadó alkalmazása eleve független, tárgyilagos szemléletet feltételez, aki az adott cégnél a belső viszonyok ismeretében, de elfogulatlanul, más cégek vezetőihez való viszonyításban képes értékelni, tud megfelelő eszközök ajánlásával hozzájárulni az optimálisabb vezetői tevékenységhez. Az eredményesség feltétele, hogy az érintett/érintettek bizalmának birtokában tudja végezni a tanácsadó feladatát, ezért a megbízást megelőzően lehetőséget kell adni, hogy az érintett részt vehessen a kiválasztásban.

A belső coach a cég állományából kiválasztott szakmailag felkészült személy, aki munkaköri feladatként végez tanácsadói munkát. Mindenekelőtt előnye az így megbízottnak, hogy nem kell külön energiát fordítania a belső viszonyok megismerésére, az érintett személyekkel való ismerkedésre. Természetesen ez esetben is nagyon lényeges a bizalom, vagyis a tanácsadásba bevont egyének elfogadóan viszonyuljanak a tanácsadóhoz.

Elengedhetetlen a belső coach esetében, hogy korábbi munkássága alapján a cégnél elismert szakember legyen, akire felnéznek a tanácsra szoruló társak. Különösen jó a belső megoldás a vezetői munkakörbe cégen belül újonnan kinevezettek esetében, az azonos körben újabb feladatok megjelenésénél azok ellátásának segítésében. Előnyös a belső tanácsadó, amikor a vállalat fejlesztése megoldásához már ott dolgozó személyeket akar alkalmassá tenni, valamint a pályakezdők ilyen programba való beillesztése estén. A belső coach nagy támasz lehet a munkahelyi problémák, kritikus helyzetek megoldásában is, viszonylag külsőként (az ügyben nem érintett személyként) tud viszonyulni a tényekhez, egyénekhez egyaránt.

A belső coach-rendszer kiépítése természetesen nagyobb létszámú cégek számára célszerű, hisz a tanácsadónak - tanácsadóknak folyamatos feladatot kell adni, valamint bizonyos nagyságrendű befektetést is jelent. Amennyiben egy vállalat a tanácsadásban mint általános fejlesztési módszerben gondolkodik, akkor ez kifizetődő befektetést jelent, hisz a külső coach tevékenységéhez képest nagyobb körhöz tud szólni, nagyobb számú munkatársat tudunk bevonni a támogatottak körébe.

Mi a coaching?

A coaching fogalmat hazánkban olyan sok változatban /és tartalommal/ használják a szakmai közlemények (publikációk, internetes közlemények, napi gyakorlat stb.), hogy a fogalom meghatározása nélkülözhetetlen. A coaching angol szó, szótár-szerinti jelentése előkészítés, felkészítés, illetve edzés, legtöbben azonban a tanácsadáshoz közelítő tartalommal használják. A tanácsadói tevékenység értelmezéséről azonban még vitatkozni sem lehet, ha mindenki más tartalmat tulajdonít a kifejezésnek. Ezért a coaching legáltalánosabb felhasználását tekintve teszek kísérletet a fogalom meghatározására:

A coaching olyan tanácsadó tevékenység /tanácsadási folyamat/, amely sajátos eszközeivel az egyén önálló feladatmegoldását segíti elő, támogatja - akár az érintett személy (érintettek) ismereteinek kiegészítésével is - és elvezeti az optimális döntéshez, célja megvalósításához az egyént (az egyéneket).

Más megközelítésben:

A coaching személyre szabott tanácsadás konfliktuskezeléshez, kommunikációs gátak feloldásához, a személyközi (interperszonális) viszonyok, interakciós (együttműködési) helyzetek értékelésére, optimalizálására (Sörös László alapján)

A fogalom hazai használatának körét áttekintve nagy változatosság található, de ezek egy része összeegyeztethető a kísérleti definícióban leírtakkal.

A konfliktus-kezelést, az életviteli tanácsadást, valamint az erre való felkészítést nevezték nálunk legelőször coaching-nak, akár személyre szóló, akár csoportos formában történt (történik). A fogalom eredeti tartalma és a nálunk történő használata pontos, mert felkészítés, edzés történik. Természetesen szép magyar megjelölése is lehetne ennek a tevékenységnek, konfliktus kezelésére felkészítő tanfolyam, tanácsadás. Talán mindenki pontosan tudná, hogy mit rejt a szóhasználat, ha a magyar megjelölést alkalmaznánk.

Természetesen hirdetnek és szerveznek vezetői, értékesítői, tárgyalási stb. coaching-ot, amelynek keretében lényegében vezető-, értékesítő képzést végeznek, tárgyalási elméletet és eljárásokat oktatnak, ami tanfolyam vagy tréning lényegében és nem coaching.

A coaching megjelölés másik értelmezése főként a céges képzésekhez kapcsolódik, amin a felkészítés, továbbképzés gyakorlatban való alkalmazását, az elsajátítottak gyakorlatba ültetésének eredményességét vizsgálják. Ebben az esetben az utógondozás, követéses vizsgálat értelmében használják ezt az angol fogalmat. Célszerű volna ebben az esetben is a mindenki részéről egyértelmű fogalom használata, ugyanis attól nem lesz jobb ez a tevékenység, ha nem magyar kifejezéssel jelöljük, hanem "varázs-szóként" használt coaching megnevezéssel.

Coaching kifejezés további megjelenése a vezetők által végzett belső továbbképző munkát jelöli vállalati körben. Az igazgató a vezetői kör, az osztályvezető a közvetlen munkatársai számára szervezett belső felkészítő tevékenységet is értik alatta. Találkozni olyan közleménnyel, amely ezt az alkalmazási módot tekinti leglényegesebbnek.

A személyes tanácsadás, támogatás (tevékenység gondozás) tartalommal találkozunk a fogalom használatával. Véleményem szerint ez az alapvető értelmében a coaching.

A coaching módszertani kérdéseit, megközelítés módját illetően változatos képpel találkozni - pl.: az interneten elérhető publikációkban -, azonban azt is látjuk, hogy a tanácsadás (segítés, gondozás) megfogalmazott célja és a hozzá megjelölt eljárások tartalma között ellentmondás van. A HR Portálon (elsősorban a tréning rovatban), illetve egyes cégek honlapján megjelenő írásokban jól követhető ez a megítélésbeli különbség, ezeknek összehasonlítása, elemzése tanulságos.

Található olyan szemlélet a coaching-gal foglalkozók körében, hogy nem szükséges a tanácsadási folyamatban a résztvevő (partner) személyiségével - annak feltárásával, elemzésével - foglalkozni, ugyanakkor az érintettnek saját céljához, optimális cselekvéséhez való elvezetését tűzik ki feladatként. Más tanácsadó (coach, coaching-szakértő) viszont kiindulópontnak tekinti a munkakapcsolatban a kliens (partner) személyiségének megismerését a gondozási folyamat különböző szakaszaiban. Lehet, hogy nem szükséges a folyamatban résztvevőt tájékoztatni a tanácsadóban személyiségéről kialakult képről, de szerintünk az eredményes segítés, támogatás csak akkor valósulhat meg, ha nemcsak a felszínnel - az éppen jellemző probléma megoldásával - foglalkozik a coach, hanem a jelenségek mindegyikét a mélyebb rezonánsokkal is összefüggésbe tudja hozni. Az embert is kell ismerni, hogy tevékenységének sikeréhez hozzájárulhassunk. Nem értek egyet a személyiséggel való foglalkozást felesleges lelkizésnek, pszichologizálásnak tekintő felfogással, az "objektumról" nem lehet a "szubjektum" nélkül beszélni.

A mentoring

A tanácsadással (coach-tevékenységgel) foglalkozó közlemények ketté választják a kívülről jövő és belülről megvalósuló tevékenységet. A cégen belül a vezetőt, mint tanácsadót mentornak, az általa ellátott tevékenységet pedig mentoringnak nevezik. (Egyesek a belső coach-csal váltakozva használják, ami zavaró! A szakirodalom olvasásánál ezt mindig pontosítsuk, hogy melyikre is vonatkozik.) Miként az írás első szakaszában szó esett róla, fontos támogató, segítő tevékenységet látnak el a vezetők. A tanácsadói tevékenységnek eleve van olyan része (cég-szakmai specifikus), amit csak belső szakember tud biztosítani. Ugyanakkor megfogalmazható az is, hogy az általánosabb támogató-tanácsadó tevékenység is ellátható egy cégen belül is. Valószínű, hogy bizonyos esetekben a külső szakember objektívebben képes a segítség nyújtására, nagyobb rálátásban képes gondozni egy személy (egy csoport) tevékenységét, fejlődését, de az is felvethető, hogy a belső viszonyok ismeretében a cégen belüli személy támogatása a beilleszkedés jobb feltételét jelenti, jobb aklimatizálódást biztosít. A mentoring a vezető tanácsadó (belső coaching) tevékenysége közvetlen munkatársai támogatására, segítésére, amit a mentorkét valósít meg. (Az értelmező szótár alapján mentor: pártfogó, nevelő.)

Más megközelítésben:

Teljesítményt növelő eljárás, amelynek során a vezető folyamatosan együttműködik a munkatárssal (beosztottal) a teljesítmény növelése és a készségek, képességek fejlesztése érdekében. (Sörös László alapján)

A különböző szintű vezetők munkaköri feladata - általában - a munkatársaik támogatása, tanácsokkal való ellátása, vagyis a cégek jelentős részénél működik ez a belső tanácsadói tevékenység. Ezt az esetek jelentős részében kívülről nem lehet megvalósítani. Az adott vállalat (szervezet) céljainak megvalósításához adekvát támogatást elsősorban a belső erők jelentenek. Fontos a több látószög érvényesítése, a külső piaci viszonyok átvetítése, de ez nem jelenti azt, hogy csak kívülről lehet eredményes tanácsadás, segítség a feladatok megvalósításához. Az a véleményem, hogy a belső vezetők, szakemberek coach-kénti, mentorkénti működése nem helyettesíthető.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mindenki coach, aki coachol? - avagy a life coaching sötét oldala

2019 és 2022 között 54 százalékkal nőtt a life coachok száma, így ez az egyik leggyorsabban növekvő szakma az Egyesült Államokban. Népszerűsége... Teljes cikk

Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk

Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?

Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk