Milyen bérkifizetési szabályok vonatkoznak a szombati munkavégzésre?

A szombati és vasárnapi pihenőnap a megszakítás nélkül vagy legalább több műszakban termelő üzemek kivételével általánosnak tekinthető. Az esetleges vasárnapi munkavégzés szabályai sokkal közismertebbek, mint a szombati munkavégzés megengedett vagy tiltott volta, illetve az erre vonatkozó előírások. Magyarországon leggyakrabban az általános munkarend érvényesül, ez a hétfőtől péntekig tartó, naponta egyenlő munkaóra szerinti munkavégzést jelent. Ettől eltérő munkarend kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése, a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése, vagy munkaidőkeret, esetleg elszámolási időszak alkalmazása esetén lehetséges.

A munkaidőkeret bevezetése és alkalmazása esetén a munkáltató eltérhet az általános munkarendtől és a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül tudja beosztani a munkaidőt. Munkaidőkeret alkalmazása során a ledolgozott munkaidőt tehát nem napokra vonatkozóan figyelik, hanem egy hosszabb időszakon belül átlagban számítják. Ha a munkaidőkeret végéig a munkavállaló által ledolgozott munkaidő meghaladja a munkaidőkeret szerinti munkaidőt, a munkáltatónak a többletet rendkívüli munkaidőként („túlóraként”) kell kifizetnie.

A levele alapján azonban vélhetőleg nem erről van szó, hanem arról, hogy az adott munkahelyen pihenőnapnak minősülő szombatokon „túlóráztatják” a munkavállalókat, ami, legalább is egy részében, esetleg lehet rendkívüli munkavégzés és munkaidő. Rendkívüli munkaidőnek minősül ugyanis a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Naptári évenként legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A levele szerinti, a munkavállalók fentiektől eltérő foglalkoztatása valóban lehet jogellenes, csakúgy, mint a munkaviszony ismételt újra kötése a későbbi járandóságok csökkentése érdekében.

A munkaügyi ellenőrzés hatáskörébe tartozó munkavállalói jogsérelem esetén a konkrét munkáltató, illetve a konkrét munkavégzési hely megadásával panasz, illetve bejelentés a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatalánál, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalánál tehető személyesen, telefonon, vagy írásban (levélben, e-mail-ben).

Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján kialakított fenti jogértelmezésnek csak tájékoztató jellege van, a jelen tájékoztatás nem mentesíti a kérdezőt a tények teljességén alapuló álláspontja kialakításának szükségessége és felelőssége alól.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!