Milyen jó gyakorlatok vannak roma munkavállalók foglalkoztatására?
A leszakadó, inaktív társadalmi réteg felzárkóztatása a hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb figyelmet kap. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) új kezdeményezése a romák munkaerőpiaci integrációjában segíti a vállalatokat, és megoldásokat kínál a bevonásukra. Október 22-én a hátrányos helyzetű emberek alkalmazásának kihívásait és céges előnyeit ismertetik egy ingyenes webináriumon. Milyen helyzetben vannak, milyen készségekkel rendelkeznek ezek a munkavállalók? Miért esnek ki hamar a munkából? Mik a területen dolgozó szociális munkások és segítő kollégák jó gyakorlatai? A szervezők várják a cégek csatlakozását a kezdeményezéshez.
A legnagyobb európai munkaadói szövetség, a Business Europe előrejelzése alapján 2050-ig 35 millió főt veszít majd el a munkaképes korú lakosságából az európai munkaerőpiac. Magyarországon a KSH adatai szerint az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2024 második negyedévének végén közel 71 ezer, azaz jelenleg minden ötvenedik álláshelyre keresnek új munkaerőt. Ezért a nem dolgozó, leszakadó munkaképes társadalmi réteg felzárkóztatása egyre nagyobb figyelmet kap.
Nem éri meg hivatalos munkát vállalniuk
Azonban a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű munkavállalók esetében sok tényező gátolja a tartós elhelyezkedést, így például a mobilitás hiánya is. Nincs helyben munkalehetőség, viszont a tömegközlekedés nem alkalmazkodik például a 3 műszakos munkarendhez, autót fenntartani, jogosítványt szerezni pedig nagyon drága. A bizalmatlanság, bátortalanság a jelentkezésre vagy az önéletrajz-írás nehézségei szintén problémát jelentenek, ahogy bizonyos készségek vagy a munkatapasztalat hiánya is. Ráadásul sokuknak a felhalmozott adósságok miatt nem éri meg hivatalos munkát vállalni, mert a jövedelmükből automatikusan levonják a tartozást. A fiatalabbaknál hiányzik a minta, a szülők sem dolgoztak. Gondot okoz a rendszeres élet, a reggeli kelés, a monotóniatűrés, a szabálykövetés.
A munkaközvetítő, mint szociális munkás
A SIMPACT nonprofit tanácsadó cég kutatásai szerint a vállalatok a betanított munkás pozíciókkal általában távoli kapcsolatban vannak, és nem értik mélyen a hátrányos helyzetű emberek problémáit, annak ellenére, hogy a Diversity & Inclusion több esetben fontos alapelvük. A valós toborzási munkát kiszervezik, a munkások menedzsmentjét pedig gyakran a gyártósori vezetők végzik, sokszor megfelelő vezetői képességek nélkül.
A cégek többsége munkaerő-kölcsönzőkkel működik együtt a felvételi folyamatban. A gyártásban és a kereskedelemben rendszerint a pozíciók 25-100%-ára hoznak munkást, ilyenkor a hivatalos foglalkoztató a közvetítő cég. Bár az ilyen munkaerő költsége magasabb, mégis előnyös, mivel egyszerűsíti a munkába állás és felmondás folyamatait, és termelési ingadozás esetén a létszám könnyen módosítható. Érdekesség, hogy a közvetítő cégek sokszor „szociális munkát” is felvállalnak a munkaerő toborzása és megtartása érdekében, bevonódnak a célcsoport problémáiba.
Vonjuk be a hátrányos helyzetű munkavállalókat!
A HBLF – a közel 100 hazai és nemzetközi vállalatot, vezetőt és szakértőt tömörítő, CSR-ral foglalkozó szervezet – a fenti aktuális munkaerőipaci helyzet kezelésére roma integrációs munkacsoportot hozott létre. Elsősorban a munkáltatók bevonásán és érzékenyítésén keresztül kívánja segíteni a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű munkavállalók elhelyezkedését a for-profit szektorban. A munkacsoportot a bp Magyarország vezeti, ahol felelős munkáltatóként aktívan küzdenek a sztereotípiák, az előítéletek és a kirekesztés ellen. „A munkacsoport vezetésével szeretnénk más cégeket is arra biztatni, hogy foglalkozzanak a roma munkaerőpiaci integráció ügyével, osszák meg stratégiájukat, tapasztalataikat, ezzel elősegítve a különböző hátterű és hátrányos helyzetű munkavállalók hatékonyabb integrációját a vállalatokban” – mondja Cseh Klaudia, a bp Magyarország Business Integration Managere.
A HBLF és a roma integrációs munkacsoport célja elősegíteni Magyarország társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődését. A kezdeményezés társvezetője, a SIMPACT. “Fontos pontosítani, hogy milyen jellegű munkakörök nyitottak a hátrányos helyzetű emberek számára, vagy hogy milyen képességeket és készségeket igényelnek tőlük a piaci szektor munkakörei” - mondja Bakó Csaba, a SIMPACT ügyvezetője. “Az iparban és a kereskedelemben a központi HR által egyre többször képviselt sokszínűségi, diszkrimináció ellenes stratégiák gyakorlati érvényesítése, amit a kezdeményezéssel célzunk” - teszi hozzá.
Célzott felzárkóztatás
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által koordinált állami felzárkóztatási program, a Felzárkózó Települések összeköti a vállalati igényeket és a hátrányos helyzetű munkaerőt, célja a mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci integrációja. A HBLF ebből a programból is rengeteg tapasztalatot oszt meg az új kezdeményezésen belül.
A program ugyanis olyan felzárkóztatást végez, amit sem a munkahelyek, sem a közvetítők nem tudnak elvégezni. Például munkaerőpiaci mentor hálózatot működtet, ahol a mentorok nemcsak az álláskeresők munkaképességének fejlesztésével foglalkoznak, hanem a munkáltatói igényekre szabott képzéseket is szerveznek, sőt az adósságkezelésben is segítik az embereket. A programban felkutatják a munkaerő felvételt tervező vállalkozásokat is, és segítik a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését. A program révén 2024 tavaszáig 332 fő elhelyezése valósult meg, közülük pedig közel 100 fő 6 hónapon túli foglalkoztatása vált valóra.
Október 22-én a HBLF munkacsoport nyílt eseményén a munkáltatók szempontjából a leginkább izgalmas kérdésekre adnak válaszokat a SIMPACT és Máltai Szeretetszolgálat szakértői a Hátrányos helyzetű emberek alkalmazásának lehetőségei - Kihívások és megoldásuk munkáltatói nézőpontból c. webináriumon. A szervezők várják a cégek csatlakozását az eseményre és a kezdeményezéshez is - utóbbiról többet a webináriumon lehet megtudni.
- 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808 Részletek Jegyek
- 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. Részletek Jegyek
A cég több mint száz dolgozója vett részt a vállalati Önkéntes Napon. Teljes cikk
A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem, pedig a szabályozás... Teljes cikk
Együttműködési megállapodást kötött a DSV és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Ennek részeként a logisztikai nagyvállalat pénzügyi... Teljes cikk
- Törd át a csendet! - gazdasági kárt okozhat a munkahelyi diszkrimináció 4 hete
- Ha a munkát és a munkahelyet is szokni kell 1 hónapja
- Tízből nyolc magyar szerint nem lesz elég nyugdíja a tisztességes megélhetéshez 1 hónapja
- Kétszer annyit tesznek félre havonta a magyarok, mint öt éve 2 hónapja
- Szijjártó Péter: csak akkor kaphat egy cég állami támogatást, ha többségében magyar embereket foglalkoztat 2 hónapja
- Újabb kirúgási hullám a Bumchunnál - a vendégmunkások maradhatnak? 2 hónapja
- Tavaly közel 79 ezer megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása helyett fizették be a cégek a rehabilitációs hozzájárulást - interjú az euChance Programról 2 hónapja
- Czomba Sándor: beruházásokkal még mindig növelhető a foglalkoztatási ráta 2 hónapja
- Ki fog majd dolgozni? A magyar munkaerőpiac következő évei 2 hónapja
- Foglalkoztatási ráta az EU-tagországokban - grafika 2 hónapja
- A magyar munkavállalók 20 százaléka már a digitális ágazatban dolgozik 3 hónapja