Minimálbér 2023

Ugyan a kormány saját hatáskörben is dönthetett volna róla, a 2023. évi legkisebb bérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként született meg a döntés. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár december 15-én jelentette be a kompromisszumot: 2023 január elsejétől a minimálbér 232 000 forintra, míg a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik.

Mivel ezek bruttó összegek, érdemes megnézni, mi marad a zsebben. A HR Portál elkészítette 2023-as bérkalkulátorát, amellyel mindez gyorsan kiszámolható.A bruttó 232 000 forintos minimálbér nettója 154 280 forint (kedvezmények nélkül). A 296 400 forintos garantált bérminimumé pedig 197 106 forint.

Pedig ősszel még a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) közölt egy javaslatot, amely szerintlegalább 26 százalékkal kellene azt emelni, hogy fedezze az infláció mértékét az legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban. Erre úgy reagált Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, hogy ennek pusztító hatása lenne. “Még úgy is irreális lenne, ha olyan kompenzációs csomagot kapnának a munkáltatók, mint tavaly a közel 20 százalékos minimálbér-emeléshez”. A munkáltatói oldal képviselője jelezte, hogy az energiaár-robbanással most szembesülnek a vállalatok, amelyek így is a túlélésért küzdenek, ezért szerinte most nem a bérharcnak van itt az ideje, sokkal inkább a munkahelyek megőrzésének. A felek a kötelező legkisebb bérek megállapításánál leginkább mérvadó szempontként a főbb makrogazdasági mutatókat - a többi között a GDP, a bértarifa és az infláció -  veszik alapul.

Az MSZSZ megjegyzi, míg az átlagbérek az elmúlt hat év alatt összesen 96,1 százalékkal, a minimálbér csak 80,4 százalékkal nőtt. Ezért az elmúlt két évben a minimálbérnek az átlagbérhez viszonyított aránya tízéves mélypontra esett.

Ha a KSH legfrissebb inflációs jelentését nézzük, akkor látható, hogy az egy évvel ezelőtti 20 százalékos minimálbér-emelés hatása elpárolgott, a pénzromlás üteme októberben 21,1% volt, ezen belül az élelmiszerek ára egy év alatt 40, a háztartási energiáé 64%-kal lett magasabb.

Harminc éve 8000 forint volt

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, első megállapított összege 1992. január 1-től 8 000 forint volt. Ma már a minimális napi fizetés is elhagyta ezt az összeget (9200 forint), ám akkoriban a bruttó átlagkereset 35,8%-át tette ki. 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú (kormány-szakszervezetek-munkaadók képviselői) egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi jogosítványai vannak, a döntés valójában a kormány kezébe került. Az első nyolc évben a minimálbér folyamatosan veszített értékéből, 2000-re az akkori 25 500 forint már csak az átlagbér 29,1%-át tette ki. Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38,6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40,8%-a lett.

A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36,6%).

A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19,2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41,7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz, idén januártól jött az újabb nagyobb emelés. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai megállapodtak abban, hogy 2022. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege bruttó 200 000 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 260 000 forintra emelkedik. Ezt a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet tartalmazza.

A minimálbér adózása, a nettó minimálbér

Ugyan a politikai pártok részéről időnként felröppen a minimálbér adómentessé tétele - legutóbb az MSZP követelte, jelenleg adó- és járulékköteles. A HR Portál bérkalkulátora szerint egy 200 000 forintos minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló 226 000 forintjába kerül a vállalkozásnak, a munkavállaló pedig ebből - kedvezmények nélkül - 133 000 forint nettó fizetést kap. 

A minimálbérhez igazodó juttatások

A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed (diplomás, nagyszülői is), a csed, az álláskeresési járadék. 2014-ig a pedagógus bértábla szorzói is a mindenkori minimálbérhez igazodtak, ám azt a kormány az akkori értéken, 101 500 forinton befagyasztotta.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy egy jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés a magukat minimális fizetésre bejelentő egyéni vállalkozóknak is fájdalmas lenne. Különösen a katából idén ősszel kiesett mikrovállalkozások éreznék meg az adó- és járulékterhek emelkedésében.

Minimálbér Európában

Nézzünk kicsit körül a világban, hol is áll a magyar minimálbér. Az EU 27 tagországában 6-ban nincs törvényileg meghatározott minimálbér: Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország. A többi 21 országban a 363 eurós Bulgáriától a 2313 eurós Luxemburgig széles a skálaaz Eurostat 2022. július 22-i összesítése szerint. Összegek alapján az EU-tagok három csoportba sorolhatók. Az éllovasok a gazdagabb nyugati államok: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg. A második csoportban a 700 és 1200 közöttiek, főleg a dél-európaiak: Görögország, Portugália, Málta, Szlovénia és Spanyolország. A harmadikban a 700 euró alattiak, ezek a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és balti országok: Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország, Horvátország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia. Érdekesség, hogy a román minimálbér már előzi a magyart és két nem EU-tag - Törökország és Szerbia - Bulgária előtt jár ebben az összevetésben.

A minimálbér összege néhány európai országban