Megjelent: 3 hónapja

Minimálbér 2023

2023 január elsejétől a minimálbér 232 000 forintra, míg a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik. Az előbbi esetén ez 16 százalékos, az utóbbi esetén pedig 14 százalékos béremelést jelent. Mennyi ennek a nettója? Hogyan jutott ide a magyar minimálbér és hol áll Európában?

Ugyan a kormány saját hatáskörben is dönthetett volna róla, a 2023. évi legkisebb bérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként született meg a döntés. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár december 15-én jelentette be a kompromisszumot: 2023 január elsejétől a minimálbér 232 000 forintra, míg a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik.

Mivel ezek bruttó összegek, érdemes megnézni, mi marad a zsebben. A HR Portál elkészítette 2023-as bérkalkulátorát, amellyel mindez gyorsan kiszámolható.A bruttó 232 000 forintos minimálbér nettója 154 280 forint (kedvezmények nélkül). A 296 400 forintos garantált bérminimumé pedig 197 106 forint.

Pedig ősszel még a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) közölt egy javaslatot, amely szerintlegalább 26 százalékkal kellene azt emelni, hogy fedezze az infláció mértékét az legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban. Erre úgy reagált Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, hogy ennek pusztító hatása lenne. “Még úgy is irreális lenne, ha olyan kompenzációs csomagot kapnának a munkáltatók, mint tavaly a közel 20 százalékos minimálbér-emeléshez”. A munkáltatói oldal képviselője jelezte, hogy az energiaár-robbanással most szembesülnek a vállalatok, amelyek így is a túlélésért küzdenek, ezért szerinte most nem a bérharcnak van itt az ideje, sokkal inkább a munkahelyek megőrzésének. A felek a kötelező legkisebb bérek megállapításánál leginkább mérvadó szempontként a főbb makrogazdasági mutatókat - a többi között a GDP, a bértarifa és az infláció -  veszik alapul.

Az MSZSZ megjegyzi, míg az átlagbérek az elmúlt hat év alatt összesen 96,1 százalékkal, a minimálbér csak 80,4 százalékkal nőtt. Ezért az elmúlt két évben a minimálbérnek az átlagbérhez viszonyított aránya tízéves mélypontra esett.

Ha a KSH legfrissebb inflációs jelentését nézzük, akkor látható, hogy az egy évvel ezelőtti 20 százalékos minimálbér-emelés hatása elpárolgott, a pénzromlás üteme októberben 21,1% volt, ezen belül az élelmiszerek ára egy év alatt 40, a háztartási energiáé 64%-kal lett magasabb.

Harminc éve 8000 forint volt

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, első megállapított összege 1992. január 1-től 8 000 forint volt. Ma már a minimális napi fizetés is elhagyta ezt az összeget (9200 forint), ám akkoriban a bruttó átlagkereset 35,8%-át tette ki. 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú (kormány-szakszervezetek-munkaadók képviselői) egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi jogosítványai vannak, a döntés valójában a kormány kezébe került. Az első nyolc évben a minimálbér folyamatosan veszített értékéből, 2000-re az akkori 25 500 forint már csak az átlagbér 29,1%-át tette ki. Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38,6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40,8%-a lett.

A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36,6%).

Minimálbér alakulása Magyarországon

 

A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19,2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41,7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz, idén januártól jött az újabb nagyobb emelés. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai megállapodtak abban, hogy 2022. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege bruttó 200 000 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 260 000 forintra emelkedik. Ezt a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet tartalmazza.

A minimálbér adózása, a nettó minimálbér

Ugyan a politikai pártok részéről időnként felröppen a minimálbér adómentessé tétele - legutóbb az MSZP követelte, jelenleg adó- és járulékköteles. A HR Portál bérkalkulátora szerint egy 200 000 forintos minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló 226 000 forintjába kerül a vállalkozásnak, a munkavállaló pedig ebből - kedvezmények nélkül - 133 000 forint nettó fizetést kap. 

A minimálbérhez igazodó juttatások

A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed (diplomás, nagyszülői is), a csed, az álláskeresési járadék. 2014-ig a pedagógus bértábla szorzói is a mindenkori minimálbérhez igazodtak, ám azt a kormány az akkori értéken, 101 500 forinton befagyasztotta.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy egy jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés a magukat minimális fizetésre bejelentő egyéni vállalkozóknak is fájdalmas lenne. Különösen a katából idén ősszel kiesett mikrovállalkozások éreznék meg az adó- és járulékterhek emelkedésében.

Minimálbér Európában

Nézzünk kicsit körül a világban, hol is áll a magyar minimálbér. Az EU 27 tagországában 6-ban nincs törvényileg meghatározott minimálbér: Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország. A többi 21 országban a 363 eurós Bulgáriától a 2313 eurós Luxemburgig széles a skálaaz Eurostat 2022. július 22-i összesítése szerint. Összegek alapján az EU-tagok három csoportba sorolhatók. Az éllovasok a gazdagabb nyugati államok: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg. A második csoportban a 700 és 1200 közöttiek, főleg a dél-európaiak: Görögország, Portugália, Málta, Szlovénia és Spanyolország. A harmadikban a 700 euró alattiak, ezek a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és balti országok: Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország, Horvátország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia. Érdekesség, hogy a román minimálbér már előzi a magyart és két nem EU-tag - Törökország és Szerbia - Bulgária előtt jár ebben az összevetésben.

A minimálbér összege néhány európai országban

Ország Minimálbér (euró)
Luxemburg 2,313.38
Belgium 1,842.28
Írország 1,774.50
Hollandia 1,756.20
Németország 1,744.00
Franciaország 1,645.58
Spanyolország 1,166.67
Szlovénia 1,074.43
Görögország 831.83
Portugália 822.50
Málta 792.26
Litvánia 730.00
Csehország 654.84
Észtország 654.00
Szlovákia 646.00
Lengyelország 641.74
Horvátország 622.45
Montenegro 532.54
Románia 515.53
Magyarország 503.73
Lettország 500.00
Szerbia 401.97
Törökország 373.57
Bulgária 363.02
forrás: Eurostat  
  • 2023.02.08Az MT. új szabályai - munkajogi aktualitások, változások 2023. Az Országgyűlés 2022. decemberében módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, mely több pontban is módosult a korábbiakhoz képest. On-line programunk keretében szeretnénk bemutatni résztvevőinknek a módosításban érintett részeket, aktualitásokat gyakorlati megközelítésben. Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.03.22recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek