Minimálbér 2022: a miniszterelnök főtanácsadója szerint az emelés nem okoz bértorlódást

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A magyar minimálbér a gazdaság fejlettségéhez viszonyítva és vásárlóerő-paritáson számítva is alacsony, emelése a szakember szerint nem fog bértorlódást okozni.

A bérköltségek mérséklése érdekében a kormány 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést javasol, és megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MKIK) javaslatát, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jövőre is a helyi iparűzési adó felét kelljen csak befizetniük - közölte a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP 100 című gazdasági konferenciáján Szegeden Nagy Márton.

Más országokban nem jellemző a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz hasonló kettős rendszer - hívta fel a figyelmet, és megjegyezte, tíz év múlva Magyarországon sem biztos, hogy lesz ilyen.

Azt is elmondta, nemzetközi összehasonlításban a magyar minimálbér a gazdaság fejlettségéhez viszonyítva és vásárlóerő-paritáson számítva is alacsony, és megjegyezte, hogy a 2016-os helyzettel szemben a minimálbér-emelésének nincs torlasztó hatása - nem okoz bértorlódást -, szemben a garantált bérminimummal.

A keresők 8 százalékának bejelentett jövedelme a minimálbérnek megfelelő - mondta. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése együttesen már 2-2,5 millió embert érint - jegyezte meg, hozzátéve: a munkáltatói járulék 4 százalékpontnál nagyobb csökkentését nem nagyon látja megvalósíthatónak, az iparűzési adó mérséklését sokkal célzottabb eszköznek tartja.

A kormány versenyképességi okokból elvetette a kereset nagyságától, a vállalkozás méretétől vagy tevékenységi körétől függő differenciált munkaadói járulékcsökkentésre tett javaslatokat - mondta Nagy Márton.

Az adóék az elmúlt években fokozatosan 48-50 százalékról 43 százalékra csökkent, a tervezett 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést követően pedig 40 százalék lesz. Ez azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig magas: az uniós átlag 39 százalék, a lengyel érték pedig csupán 33 százalék - hangsúlyozta a szakember.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, az árazásnak a bérköltség változása csak egy eleme, az energiaárak emelkedésének szektoroktól függően lényegesen nagyobb hatása lehet.

 

  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Fordulat a magyar munkaerőpiacon: lezárult a „Budapest-centrikus” korszak

A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon. Miközben a gazdasági környezet... Teljes cikk

Forradalmi kísérlet Európában: alapjövedelmet kap 2000 dolgozó – állami szinten

Írország világszinten is egyedülálló lépésre szánta el magát: állandó alapjövedelem-programot indít művészek számára. A heti 325 eurós... Teljes cikk

Határidők, adatok, szankciók – a cégek legnagyobb félelmei a bértranszparenciában

Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább az arra való... Teljes cikk