Szilágyi Katalin
Megjelent: 14 éve

Mitől stresszesek a magyar vezetők?

Kutatást indított a Körvonal Alapítvány a Gordio Csoporttal együttműködve, hogy felmérje, milyen stressz-hatások érik a magyar középvezetőket. A legnagyobb nyomás ugyanis rájuk nehezedik, hiszen a beosztottak és a tulajdonosok igényeinek is meg kell felelniük. Fokozza a stressz-helyzetet a válság is, mivel bizonytalanná vált a gazdasági környezet, ráadásul kevesebb dolgozóval kell ugyanazt a munkát, eredményt produkálni.

Vezetői munkakörökben az átlagosnál gyakrabban jelennek meg pszichés panaszok. Ha azonban a menedzserek nem képesek úrrá lenni a problémás helyzeteken, az a közvetlen környezetükre is kihat, hosszabb távon pedig a cég teljesítményében is megmutatkozik. Az Európai Unió nem véletlenül foglalkozik hangsúlyosan a munkahelyi stressz témájával, sőt, az Európai Bizottság a dolgozók egészségi állapotának alakulásában a vezetők felelősségét is kiemeli. Szerintük ugyanis ahhoz, hogy a munkahelyi stressz okai csökkenjenek, a vezetőket is képezni kell, hiszen a helyzeten ők tudnak, és tegyük hozzá: kötelesek is változtatni.

A krónikus stressz ma már szinte népbetegségnek számít. Folyamatosan emelkedik például az aktív korúak szív-, ér- és idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedéseinek száma, amelyek kialakulása visszavezethető a stresszre. A kezdeti, enyhébb állapot a szorongás, szinte minden társadalmi rétegnél tapasztalható, de a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága, az alacsony jövedelem kifejezetten stresszt előidéző tényező. - A stressz terjedése összefügg azzal is, hogy az információáramlás és a feldolgozási igény felgyorsult. Sokkal több információ ér mindenkit, mint régen, amivel "azonnal" kell kezdeni valamit, ezért nagyobb lett az alkalmazkodás iránti igény. Gyors, azonnali és permanens alkalmazkodásra van szükség, amely szoros összefüggésben van a stresszel - mondta portálunknak Kiszely Márta pszichológus, a Körvonal Alapítvány munkatársa. Hozzátette: a felgyorsult tempót megkövetelő élet már önmagában is jelentős stressz-forrás, mindezt tetézi a nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzet, mely miatt a vezetőség a munkatársaktól, a középvezetőktől is fokozott teljesítményt követel meg.

A Körvonal Alapítvány a Gordio Csoport szakértő munkatársaival együttműködve júniusban indította el kutatását, amelyben a középvezetőket ért stressz-hatásokat mérik fel. A cégek októberig folyamatosan csatlakozhatnak a felméréshez. A végső országos összefoglaló tanulmányok decemberre készülnek el. A kutatás célja felmérni, mely tényezőkre kell odafigyelnie az adott szervezetnek, annak érdekében, hogy középvezetői számára képes legyen jó munkahelyi közérzetet biztosítani. A munkahelyi közérzet, az egészségi állapot és a teljesítőképesség csökkenéséért a szervezeti és egyéni tényezők egymásra hatása a felelős, ezért a kutatásban mindkét tényezőnek figyelmet szentelnek. A kérdőív: - a munkában jellemző pszichoszociális tényezőkről, - középvezetői pozícióból fakadó tényezőkről, - a munka és magánélet összefüggéseiről, - egészségről és jóllétről tesz fel kérdéseket.


Ebben a helyzetben még nagyobb nyomás nehezedik a döntéshozókra, egyrészt a lecsökkentett létszám ellenére ugyanazt a munkamennyiséget kell elvégeztetniük az alkalmazottakkal, ugyanazt a teljesítményt kell hozniuk. Másfelől a középvezetők két tűz között élik az életüket: "alulról" szorítják őket a beosztottaik, "felülről" követelnek tőlük a tulajdonosok, a befektetők, az állandóan változó piac. A vezetők többségénél általában a krónikus időhiány, a szünet nélküli szellemi koncentráció, a teljesítményelvárások és a személyközi kapcsolatok okoznak belső feszültségeket. De kiválthat stresszt a döntési szituációk gyakorisága, az ezzel járó felelősség is. Meglepő, de vezetői munkakörökben is lehet stressz forrása a monotónia: a rutinfeladatok "szellemi alulterhelést" jelenthetnek. Meg kell még említeni a beosztottakkal vagy a fölé- és mellérendelt munkatársakkal kapcsolatos konfliktusokat is, mint stressz faktort.

Felmérik, miért stresszesek a középvezetők

A középvezetők tehát kettős terhelésnek vannak kitéve, miközben teljesítőképességük jelentősen befolyásolja a vállalat eredményeit. A Körvonal Alapítvány a Gordio Csoport szakértő munkatársaival együtt ezért is indított júniusban országos stresszkutatást, hogy támpontokat adjanak a szervezeteknek, mely tényezőkre kell odafigyelniük annak érdekében, hogy középvezetőik számára képesek legyenek jó munkahelyi közérzetet biztosítani. Kiszely Márta szerint fontos, hogy a vezetők ne hanyagolják el magukat; idegi, szellemi és fizikai kondíciójuk karbantartása számukra is feladat. - Azért kell komolyan venni már a stressz kezdeti jeleit is, mert amikor a stresszes állapot kialakul, jelez a szervezetünk, ám ha nem változtatunk a helyzeten, alkalmazkodunk ehhez a felfokozott stresszes állapothoz, és így "elfogyasztjuk" szervezetünk ellenálló képességét és bekövetkezik a hirtelen összeomlás: súlyos stressz betegségek alakulnak ki - figyelmeztetett a szakember.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a stressz nem minden esetben rossz, és stresszmentes állapot nem is igen létezik. Míg azonban a "jó" stressz motivál, addig a "rossz" fokozza a szorongást, motiválatlanságot, fáradékonyságot, alvászavart okoz. Ezek pedig mind a teljesítményt rombolják. A SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatási eredményei szerint hazánkban sokkal nagyobb mértékű a stressz, mint más EU országokban, ennek az is oka lehet, hogy nem fordítunk kellő energiát a megelőzésre - mutatott rá Kiszely Márta. A stresszt lehet csökkenteni és megelőzni egészséges életmóddal: helyes táplálkozással, sportolással, stressz csökkentő technikák elsajátításával. A leghatékonyabb szemléletváltás a személyes stresszorok csökkentése. - A stressz kezelő tréningeken általában ebből a két irányból közeledünk ehhez a problémához. Természetesen a tréningek hatása akkor tud érvényesülni, ha a résztvevők a mindennapi életükben is alkalmazzák a tanult módszereket -hangsúlyozta.

Az egyéntől függ, hogyan válaszol a stresszes helyzetre

Azok a típusú munkák váltanak ki általában nagyobb stresszt, ahol nincs, vagy csak kevés a személyes ráhatás a munka milyenségére, mennyiségére és az időfaktorra. Természetesen a személyiségnek és az egyéni szemléletnek sokkal nagyobb szerepe van abban, hogy mit tekintenek az egyes emberek stressznek - magyarázta a pszichológus.

A stressz megélésében és kezelésében nagy szerepe van a hormonoknak is. A veszélyt hordozó vagy károsító tényezők, az úgynevezett stresszfaktorok hatására ugyanis a szervezetben megnő két hormon, a kortizol és az adrenalin termelése és fokozódik az agy noradrenerg rendszerének működése is. A noradrenalin egy adrenalinhoz hasonló szerkezetű, idegi jelátvivő anyag. Egyes emberekben a kortizol, másokban az adrenalin/ noradrenalin válasz az erősebb, és ez a különbség összefüggésben áll azzal, hogy az illető milyen viselkedési stratégiákat alkalmaz és milyen betegségkockázati tényezők léphetnek fel. Ha valaki mindezek ismeretében meg tudja határozni, melyik csoportba tartozik, akkor fel tudja mérni, hogy mi az, ami neki hosszú távon ártalmas lehet.

Az "adrenerg/ noradrenerg típusú" egyénnek például ildomos kerülni az állandóan változó körülményeket, az olyan munkaköröket, ahol alkalmazkodni kell. Ott ugyanis nem tudja érvényesíteni rutinjait és stresszhelyzetbe kerül. Aki viszont tudja magáról, hogy a körülményeket mérlegelő, alkalmazkodó, kiváró típus, kímélje magát az erős megterhelésektől, viszont a változó helyzeteket jól fogja viselni.
  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
További cikkek
Az otthon kényelmével kell felvenniük a versenyt az irodáknak

Az irodai dolgozók 64 százaléka akár munkahelyet is váltana, ha a home office lehetőségét teljesen elvennék tőlük. Az irodai munkavégzéstől... Teljes cikk

Több szabálytalanságot követtek el a munkáltatók 2022-ben - feketemunka, munkaidő-beosztás, munkabér

2022. évben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 %-nál tárt fel... Teljes cikk

Mit tehet a HR a mérgező főnökök ellen? - íme a jogi megoldások mobbing esetén

Egy Linkedin posztból indult el egy kommentfolyam, majd Jobangel nálunk, a HR Portálon fejtette ki a véleményét a munkahelyi zaklatás, megfélemlítés... Teljes cikk