Mitől stresszesek a magyar vezetők?
Kutatást indított a Körvonal Alapítvány a Gordio Csoporttal együttműködve, hogy felmérje, milyen stressz-hatások érik a magyar középvezetőket. A legnagyobb nyomás ugyanis rájuk nehezedik, hiszen a beosztottak és a tulajdonosok igényeinek is meg kell felelniük. Fokozza a stressz-helyzetet a válság is, mivel bizonytalanná vált a gazdasági környezet, ráadásul kevesebb dolgozóval kell ugyanazt a munkát, eredményt produkálni.
A krónikus stressz ma már szinte népbetegségnek számít. Folyamatosan emelkedik például az aktív korúak szív-, ér- és idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedéseinek száma, amelyek kialakulása visszavezethető a stresszre. A kezdeti, enyhébb állapot a szorongás, szinte minden társadalmi rétegnél tapasztalható, de a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága, az alacsony jövedelem kifejezetten stresszt előidéző tényező. - A stressz terjedése összefügg azzal is, hogy az információáramlás és a feldolgozási igény felgyorsult. Sokkal több információ ér mindenkit, mint régen, amivel "azonnal" kell kezdeni valamit, ezért nagyobb lett az alkalmazkodás iránti igény. Gyors, azonnali és permanens alkalmazkodásra van szükség, amely szoros összefüggésben van a stresszel - mondta portálunknak Kiszely Márta pszichológus, a Körvonal Alapítvány munkatársa. Hozzátette: a felgyorsult tempót megkövetelő élet már önmagában is jelentős stressz-forrás, mindezt tetézi a nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzet, mely miatt a vezetőség a munkatársaktól, a középvezetőktől is fokozott teljesítményt követel meg.
Ebben a helyzetben még nagyobb nyomás nehezedik a döntéshozókra, egyrészt a lecsökkentett létszám ellenére ugyanazt a munkamennyiséget kell elvégeztetniük az alkalmazottakkal, ugyanazt a teljesítményt kell hozniuk. Másfelől a középvezetők két tűz között élik az életüket: "alulról" szorítják őket a beosztottaik, "felülről" követelnek tőlük a tulajdonosok, a befektetők, az állandóan változó piac. A vezetők többségénél általában a krónikus időhiány, a szünet nélküli szellemi koncentráció, a teljesítményelvárások és a személyközi kapcsolatok okoznak belső feszültségeket. De kiválthat stresszt a döntési szituációk gyakorisága, az ezzel járó felelősség is. Meglepő, de vezetői munkakörökben is lehet stressz forrása a monotónia: a rutinfeladatok "szellemi alulterhelést" jelenthetnek. Meg kell még említeni a beosztottakkal vagy a fölé- és mellérendelt munkatársakkal kapcsolatos konfliktusokat is, mint stressz faktort.
Felmérik, miért stresszesek a középvezetők
A középvezetők tehát kettős terhelésnek vannak kitéve, miközben teljesítőképességük jelentősen befolyásolja a vállalat eredményeit. A Körvonal Alapítvány a Gordio Csoport szakértő munkatársaival együtt ezért is indított júniusban országos stresszkutatást, hogy támpontokat adjanak a szervezeteknek, mely tényezőkre kell odafigyelniük annak érdekében, hogy középvezetőik számára képesek legyenek jó munkahelyi közérzetet biztosítani. Kiszely Márta szerint fontos, hogy a vezetők ne hanyagolják el magukat; idegi, szellemi és fizikai kondíciójuk karbantartása számukra is feladat. - Azért kell komolyan venni már a stressz kezdeti jeleit is, mert amikor a stresszes állapot kialakul, jelez a szervezetünk, ám ha nem változtatunk a helyzeten, alkalmazkodunk ehhez a felfokozott stresszes állapothoz, és így "elfogyasztjuk" szervezetünk ellenálló képességét és bekövetkezik a hirtelen összeomlás: súlyos stressz betegségek alakulnak ki - figyelmeztetett a szakember.
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a stressz nem minden esetben rossz, és stresszmentes állapot nem is igen létezik. Míg azonban a "jó" stressz motivál, addig a "rossz" fokozza a szorongást, motiválatlanságot, fáradékonyságot, alvászavart okoz. Ezek pedig mind a teljesítményt rombolják. A SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatási eredményei szerint hazánkban sokkal nagyobb mértékű a stressz, mint más EU országokban, ennek az is oka lehet, hogy nem fordítunk kellő energiát a megelőzésre - mutatott rá Kiszely Márta. A stresszt lehet csökkenteni és megelőzni egészséges életmóddal: helyes táplálkozással, sportolással, stressz csökkentő technikák elsajátításával. A leghatékonyabb szemléletváltás a személyes stresszorok csökkentése. - A stressz kezelő tréningeken általában ebből a két irányból közeledünk ehhez a problémához. Természetesen a tréningek hatása akkor tud érvényesülni, ha a résztvevők a mindennapi életükben is alkalmazzák a tanult módszereket -hangsúlyozta.
Az egyéntől függ, hogyan válaszol a stresszes helyzetre
Azok a típusú munkák váltanak ki általában nagyobb stresszt, ahol nincs, vagy csak kevés a személyes ráhatás a munka milyenségére, mennyiségére és az időfaktorra. Természetesen a személyiségnek és az egyéni szemléletnek sokkal nagyobb szerepe van abban, hogy mit tekintenek az egyes emberek stressznek - magyarázta a pszichológus.
A stressz megélésében és kezelésében nagy szerepe van a hormonoknak is. A veszélyt hordozó vagy károsító tényezők, az úgynevezett stresszfaktorok hatására ugyanis a szervezetben megnő két hormon, a kortizol és az adrenalin termelése és fokozódik az agy noradrenerg rendszerének működése is. A noradrenalin egy adrenalinhoz hasonló szerkezetű, idegi jelátvivő anyag. Egyes emberekben a kortizol, másokban az adrenalin/ noradrenalin válasz az erősebb, és ez a különbség összefüggésben áll azzal, hogy az illető milyen viselkedési stratégiákat alkalmaz és milyen betegségkockázati tényezők léphetnek fel. Ha valaki mindezek ismeretében meg tudja határozni, melyik csoportba tartozik, akkor fel tudja mérni, hogy mi az, ami neki hosszú távon ártalmas lehet.
Az "adrenerg/ noradrenerg típusú" egyénnek például ildomos kerülni az állandóan változó körülményeket, az olyan munkaköröket, ahol alkalmazkodni kell. Ott ugyanis nem tudja érvényesíteni rutinjait és stresszhelyzetbe kerül. Aki viszont tudja magáról, hogy a körülményeket mérlegelő, alkalmazkodó, kiváró típus, kímélje magát az erős megterhelésektől, viszont a változó helyzeteket jól fogja viselni.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Gyakran felmerülő helyzet, hogy a munkavállaló munkaidő alatt szeretne egyébként munkavégzésre alkalmas állapotban nem kötelező orvosi... Teljes cikk
2024-ben 75 ember indult el úgy reggel munkába, hogy már soha nem tért haza a családjához, mert elhunyt munkahelyi balesetben. A Munkahelyi biztonság... Teljes cikk
Hétfő délután az Országházban ellenzéki képviselők a munkabiztonságról is kérdezték a kormány tagjait. Teljes cikk
- Sokkoló számok: nagyot esett a dolgozói és a vezetői elköteleződés 2 hónapja
- Hogyan kérhetek szakvéleményt pszichés állapotomról, ha nem tudok kórházba befeküdni? 3 hónapja
- Felmérés: egészségügyi előnyökkel is járhat a hibrid munkavégzés 3 hónapja
- Sokba kerül munkaadóknak, ha stresszesek a dolgozók 3 hónapja
- Túl stresszesek a fiatal dolgozók, hogy sportoljanak 4 hónapja
- Senki sem akar már középvezető lenni? - a Z generációnak felesleges fáradság a főnökösködés 5 hónapja
- Mindfulness, avagy a jelen nyugalma 6 hónapja
- Felmérés: rosszabb a dolgozók hangulata, mint a járvány előtt 7 hónapja
- Hét nyomós érv, ami miatt a masszázs az egyik legjobb ajándék 8 hónapja
- Hogyan aludjunk el, ha munkahelyi stresszben szenvedünk? 8 hónapja
- Kisgyerekek és idős szülők - miért stresszes a szendvicsgenerációba tartozók élete? 8 hónapja