Mitől stresszesek a magyar vezetők?
Kutatást indított a Körvonal Alapítvány a Gordio Csoporttal együttműködve, hogy felmérje, milyen stressz-hatások érik a magyar középvezetőket. A legnagyobb nyomás ugyanis rájuk nehezedik, hiszen a beosztottak és a tulajdonosok igényeinek is meg kell felelniük. Fokozza a stressz-helyzetet a válság is, mivel bizonytalanná vált a gazdasági környezet, ráadásul kevesebb dolgozóval kell ugyanazt a munkát, eredményt produkálni.
A krónikus stressz ma már szinte népbetegségnek számít. Folyamatosan emelkedik például az aktív korúak szív-, ér- és idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedéseinek száma, amelyek kialakulása visszavezethető a stresszre. A kezdeti, enyhébb állapot a szorongás, szinte minden társadalmi rétegnél tapasztalható, de a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága, az alacsony jövedelem kifejezetten stresszt előidéző tényező. - A stressz terjedése összefügg azzal is, hogy az információáramlás és a feldolgozási igény felgyorsult. Sokkal több információ ér mindenkit, mint régen, amivel "azonnal" kell kezdeni valamit, ezért nagyobb lett az alkalmazkodás iránti igény. Gyors, azonnali és permanens alkalmazkodásra van szükség, amely szoros összefüggésben van a stresszel - mondta portálunknak Kiszely Márta pszichológus, a Körvonal Alapítvány munkatársa. Hozzátette: a felgyorsult tempót megkövetelő élet már önmagában is jelentős stressz-forrás, mindezt tetézi a nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzet, mely miatt a vezetőség a munkatársaktól, a középvezetőktől is fokozott teljesítményt követel meg.
Ebben a helyzetben még nagyobb nyomás nehezedik a döntéshozókra, egyrészt a lecsökkentett létszám ellenére ugyanazt a munkamennyiséget kell elvégeztetniük az alkalmazottakkal, ugyanazt a teljesítményt kell hozniuk. Másfelől a középvezetők két tűz között élik az életüket: "alulról" szorítják őket a beosztottaik, "felülről" követelnek tőlük a tulajdonosok, a befektetők, az állandóan változó piac. A vezetők többségénél általában a krónikus időhiány, a szünet nélküli szellemi koncentráció, a teljesítményelvárások és a személyközi kapcsolatok okoznak belső feszültségeket. De kiválthat stresszt a döntési szituációk gyakorisága, az ezzel járó felelősség is. Meglepő, de vezetői munkakörökben is lehet stressz forrása a monotónia: a rutinfeladatok "szellemi alulterhelést" jelenthetnek. Meg kell még említeni a beosztottakkal vagy a fölé- és mellérendelt munkatársakkal kapcsolatos konfliktusokat is, mint stressz faktort.
Felmérik, miért stresszesek a középvezetők
A középvezetők tehát kettős terhelésnek vannak kitéve, miközben teljesítőképességük jelentősen befolyásolja a vállalat eredményeit. A Körvonal Alapítvány a Gordio Csoport szakértő munkatársaival együtt ezért is indított júniusban országos stresszkutatást, hogy támpontokat adjanak a szervezeteknek, mely tényezőkre kell odafigyelniük annak érdekében, hogy középvezetőik számára képesek legyenek jó munkahelyi közérzetet biztosítani. Kiszely Márta szerint fontos, hogy a vezetők ne hanyagolják el magukat; idegi, szellemi és fizikai kondíciójuk karbantartása számukra is feladat. - Azért kell komolyan venni már a stressz kezdeti jeleit is, mert amikor a stresszes állapot kialakul, jelez a szervezetünk, ám ha nem változtatunk a helyzeten, alkalmazkodunk ehhez a felfokozott stresszes állapothoz, és így "elfogyasztjuk" szervezetünk ellenálló képességét és bekövetkezik a hirtelen összeomlás: súlyos stressz betegségek alakulnak ki - figyelmeztetett a szakember.
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a stressz nem minden esetben rossz, és stresszmentes állapot nem is igen létezik. Míg azonban a "jó" stressz motivál, addig a "rossz" fokozza a szorongást, motiválatlanságot, fáradékonyságot, alvászavart okoz. Ezek pedig mind a teljesítményt rombolják. A SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatási eredményei szerint hazánkban sokkal nagyobb mértékű a stressz, mint más EU országokban, ennek az is oka lehet, hogy nem fordítunk kellő energiát a megelőzésre - mutatott rá Kiszely Márta. A stresszt lehet csökkenteni és megelőzni egészséges életmóddal: helyes táplálkozással, sportolással, stressz csökkentő technikák elsajátításával. A leghatékonyabb szemléletváltás a személyes stresszorok csökkentése. - A stressz kezelő tréningeken általában ebből a két irányból közeledünk ehhez a problémához. Természetesen a tréningek hatása akkor tud érvényesülni, ha a résztvevők a mindennapi életükben is alkalmazzák a tanult módszereket -hangsúlyozta.
Az egyéntől függ, hogyan válaszol a stresszes helyzetre
Azok a típusú munkák váltanak ki általában nagyobb stresszt, ahol nincs, vagy csak kevés a személyes ráhatás a munka milyenségére, mennyiségére és az időfaktorra. Természetesen a személyiségnek és az egyéni szemléletnek sokkal nagyobb szerepe van abban, hogy mit tekintenek az egyes emberek stressznek - magyarázta a pszichológus.
A stressz megélésében és kezelésében nagy szerepe van a hormonoknak is. A veszélyt hordozó vagy károsító tényezők, az úgynevezett stresszfaktorok hatására ugyanis a szervezetben megnő két hormon, a kortizol és az adrenalin termelése és fokozódik az agy noradrenerg rendszerének működése is. A noradrenalin egy adrenalinhoz hasonló szerkezetű, idegi jelátvivő anyag. Egyes emberekben a kortizol, másokban az adrenalin/ noradrenalin válasz az erősebb, és ez a különbség összefüggésben áll azzal, hogy az illető milyen viselkedési stratégiákat alkalmaz és milyen betegségkockázati tényezők léphetnek fel. Ha valaki mindezek ismeretében meg tudja határozni, melyik csoportba tartozik, akkor fel tudja mérni, hogy mi az, ami neki hosszú távon ártalmas lehet.
Az "adrenerg/ noradrenerg típusú" egyénnek például ildomos kerülni az állandóan változó körülményeket, az olyan munkaköröket, ahol alkalmazkodni kell. Ott ugyanis nem tudja érvényesíteni rutinjait és stresszhelyzetbe kerül. Aki viszont tudja magáról, hogy a körülményeket mérlegelő, alkalmazkodó, kiváró típus, kímélje magát az erős megterhelésektől, viszont a változó helyzeteket jól fogja viselni.
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
Az irodai dolgozók 64 százaléka akár munkahelyet is váltana, ha a home office lehetőségét teljesen elvennék tőlük. Az irodai munkavégzéstől... Teljes cikk
2022. évben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 %-nál tárt fel... Teljes cikk
Egy Linkedin posztból indult el egy kommentfolyam, majd Jobangel nálunk, a HR Portálon fejtette ki a véleményét a munkahelyi zaklatás, megfélemlítés... Teljes cikk
- Így kezeld a hibázást a munkahelyen, állásinterjún 7 napja
- Így őrizzük meg mentális és fizikális egészségünket a munkahelyen 1 hete
- Az életünk stresszfaktorszintje nagyon megemelkedett. Ne engedjük, hogy kifogjon rajtunk! 2 hete
- Jön a csak, amit muszáj hétfő? 3 hónapja
- Szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet az ülőmunka: ezt tegye ellene 3 hónapja
- A stresszmentes munkahely illúzió, de nem mindegy, mit élnek át az alkalmazottak 6 hónapja
- A home office és a vezetővel való kapcsolat mindent visz! 6 hónapja
- A válságálló vállalat alapja az elégedett munkavállaló 7 hónapja
- Sokba kerül a stressz a munkahelyeken 8 hónapja
- Ma van a Mentális / Lelki Egészség Világnapja 8 hónapja
- Útravalók a Pannon HR konferencia előadóitól 9 hónapja