Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Kevesebb stresszért lobbiznak a szakszervezetek

Október 8-ig kell elfogadnia és kihirdetnie a kormánynak a munkahelyi stressz kiváltó okainak csökkentéséről szóló európai keretmegállapodás magyarországi végrehajtásának tervezetét - írja a Világgazdaság.

images

A keretmegállapodás célja, hogy mérséklődjenek a munkavállaló rossz közérzetéért felelős környezeti és szakmai ártalmak (zaj, klíma, légszennyezés, illetve túlóra, túlmunka, időnyomás, döntéskényszer), ezzel ugyanis csökkenthetők a foglalkoztatás többletköltségei (táppénz, a beteg dolgozó pótlása).

A törekvés nem véletlen, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számításai szerint az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő üzleti károk mértéke becslések szerint meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát. A keretmegállapodás alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel és a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni.

A hazai szakanyagot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala készítette elő, ám még hátravan, hogy az OÉT másik két oldala, a kormány és a munkaadói szervezetek is elfogadják azt. Előreláthatólag parázs vita fog kialakulni ez ügyben, mivel az unió nem rendelkezik arról, hogy a keretmegállapodás jogilag kötelező (például jogszabály, kollektív szerződés) vagy nem kötelező érvényű legyen-e (ajánlás, iránymutatás, magatartási vagy etikai kódex).

A szakszervezetek természetesen a jól kontrollálható jogszabályba foglalás mellett vannak, míg például az ÁFEOSZ (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége) a jogilag nem kötelező megoldást támogatja. A szövetség főtitkára, Komoróczki István szerint a stressz csökkentése azért is nehéz feladat, mert a versenyképesség megtartása, növelése miatt nehéz gátat szabni a fokozódó pszichés nyomásnak. A szakszervezetek viszont épp azért szorítanák törvényi keretek közé a stresszcsökkentésről szóló szakanyagot, mert akkor a jogsértő munkaadók felelősségre vonhatók, szankcionálhatók lennének - számol be a Világgazdaság.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Bruttó 590 ezres fizetés kürtőskalácsosoknak Németországban

A Pénzcentrum arról ír, hogy Németországban magyar dolgozókat keresnek kürtőskalács sütésére, és közel bruttó 600 ezer forintos fizetést ígérnek. Teljes cikk

A képviselők fizetése jóval magasabb, mint a dolgozóké, és nem sokkal marad el az európai politikusok bérétől

Hazánkban nagyon elszakadt egymástól az átlagbér és a képviselők fizetése. 2018 szeptemberében, majd idén tavasszal is emelkedett a képviselők... Teljes cikk

Újraindul az újságírók képzése

Újra elindítja újságíróképzését a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Bálint György Újságíró Akadémiája - írják közleményükben. Teljes cikk