Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 hónapja

Mivel tudja a vállalat magához vonzani a tehetségeket? - kiderül a Humánpolitika.com közvélemény kutatásából

Bombaként robbant a hír a nyáron: az eddigi megszeretett és megszokott cafeteria elemek 2019. január 1-től már nem kedvezményes adókulccsal - 40,71%- adóznak, hanem bérként viselkedve, 85%-os adókulccsal.

humanpolitikaA kormány célja egyértelmű: a foglalkoztatottak körében a nettó bérek emelkedését szeretné elérni, valamint adóbevételeit növelni.

Most, mikor katonai távcsővel és lasszóval keresik a toborzási specialisták a hadra fogható munkaerőt, akkor a helyzet különösen delikát.

A vállalatok előtt 2 út áll:

tilos1. Kivezetik a cafeteria-elemeket, és a továbbiakban már bérként adják az erre a célra fordított összeget a munkavállalóknak. Ezt a megoldást azok fogják választani, akik adó-optimalizálásként tekintettek a cafeteriára, nem a magas adóterhű bérben adtak fizetésemelést, hanem a jóval kedvezőbb adózású cafeteriát szánták erre a célra. Ezek a vállalatok leginkább az élet fenntartását segítő elemeket - utazási bérlet, Erzsébet utalvány, lakhatási hozzájárulás stb.- választottak be a portfóliójukba.

szabad2. Továbbra is megtartják a cafeteria elemeket - sőt bővítik a lehetőségeket - mert felismerték, hogy a magas fluktuáció és a munkaerőhiány miatt a munkavállalók szociális jól-léte, ösztönzésük fenntartása alapvető cégérdek. Ezért ezek vállalatok inkább azokat az elemeket választották be a portfóliójukba, amelyek inkább az életminőség javítását célozták, mint pl. az igen népszerű AYCM SportPass, az egészségügyi programok, masszázs, gyümölcsnap stb. Ezek a cégek korábban sem a bérkiegészítéseként tekintettek a béren kívüli juttatások rendszerére, hanem felismerve annak valódi szerepét: ösztönzőként, érzelmi csirizanyagként gondoltak rá.

Az első opció nem jelent hosszú távú megoldást, mint ahogy azt tanulmányok tucatja bizonyítja, a béremelés csak néhány hónapos lendületet jelent a munkatárs számára, később azonban már elvárássá válik. Elveszti örömszerző és ösztönző képességét.

Majd a munkaerőért folyó versenyben lemarad, hiszen egyrészt fizeti minden hónapban a magasabb bért, ráadásul pár hónap múlva mégis kénytelen visszahozni a korábban eldobott cafeteria elemeket.
Így kétszer annyiba fog számára a munkaerő megtartása, mint a cafeteriát megtartó versenytársaié.

A témában eddig az első KUTATÁS a Humánpolitia.com közhasznú egyesületé, akik megkérdezték 3200 munkavállalótól, hogy szerintük melyik az az 5 legfontosabb vonzerő, mely a vállalatukhoz vonzotta őket. Íme:

  • személyre szabott juttatások rendszere 25%
  • magas fizetés 22%
  • tehetségmenedzsment 20%
  • családbarát munkahely 18%
  • rugalmas munkavégzés 17%
A kutatás szerint a munkavállalókat erőteljesen foglalkoztatja ez a kérdés, 67%-uk érzi veszélyben a juttatási csomagját, az Y generáció tagjai 6 százalékponttal - 73%-ban tartanak a juttatások megvonásától, hiszen számukra kiemelten fontos a motiváció, az élményszerű munkavégzés és élet.
43 % -uk még munkahelyet is váltana, ha munkáltatója január 1-től nem biztosítaná a kedvelt juttatásokat.
A béren kívüli juttatások kivezetése, vagy béresítése brutális adminisztrációs teher a vállalatok számára: az összes munkaszerződést újra kellene írni, ha a juttatás pénze, mostantól bérré válna, ráadásul, ha bérként kapja meg a munkavállaló, akkor nem is visszavonható, hiszen bért csökkenteni nem lehet.
A munkavállalók számára ma már evidenciává vált, hogy vannak juttatások, így szocializálódtak, - aki csak bért ajánl, az a munkaerőpiacon hátrányba kerül.
A rendelet rákényszeríti a munkáltató szervezeteket az eddigi kényelmes adóoptimalizálásból egy olyan, okosan, pragmatikusan és személyre szabottan alkalmazott juttatási portfólió összeállítására, mely a munkavállaló számára valóban értéket jelent.

Megvalósítja a juttatások eredeti célját: lojalitást növel, a különlegesség érzetét kelti, a gondoskodást a vállalat részéről; olyan plusz törődést, mely túlmutat a versenyképes fizetésen és a babzsákon.
Most igazán izgalmas HR-esnek lenni: ki kell alakítani egy új, az új idők kihívásainak és a munkaerőpiac felé sebesvonatként közeledő Z-generáció igényeit is kielégítő pakettet. Mely a sokszínű csapat sokféle igényét is kielégíti.

De lássuk, hogyan jön ki a matek?

szamologepNézzünk például egy 10 000.- forintos AYCM SportPass-t, mely az idei adózási rend alapján kb. 14 000.- Ft-ba kerül havonta a vállalatnak. Amennyiben ugyanezt a juttatást szeretné 2019-ben is adni, akkor ez már 18 500.- Ft-ba kerül majd az adókkal együtt. A különbözet 4 500.- Ft.

De mennyibe kerül egy betegségben töltött táppénzes nap a vállalatnak?

A Statisztikai Hivatal 2017-es adata alapján ez 3 752.-Ft. A Humánpolitika.com kutatása alapján évi 3 nappal kevesebbet töltenek azok a munkavállalók betegszabadságban, akik rendszeresen mozognak, így összesen a megtakarítás 11 256.- Ft.

Mennyibe kerül az új munkaerő megtalálása? 800.000 Ft
Mennyibe kerül a távozott munkaerő pótlása, az új betanítása? 440.000 Ft A hibák kijavítása, a lassabb munkavégzés? Felmérhetetlen.


Megéri?
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A dolgozó fiatalok 69 százaléka számít kisebb vagy nagyobb fizetésemelésre

A K&H 2018 harmadik negyedéves ifjúsági indexéből kiderül, hogy az érintettek 43 százaléka úgy érzi, könnyen találna magának új munkát. Ekkora... Teljes cikk

1,5 millió forintot is kaphatnak Bécsben azok, akik tanfolyamra mennének

A támogatási program a Digi-Winner nevet kapta és ötmillió eurós keret van rá. A cél, hogy megőrizzék a bécsiek munkaerőpiaci versenyképességét - írja a hvg.hu. Teljes cikk

A MÁV-Start vezérigazgatója is távozik

Felmentették tisztségéből Csépke Andrást, a MÁV-Start Zrt vezérigazgatóját. Az Index úgy értesült, hogy az új vezérigazgató Kerékgyártó... Teljes cikk

A kecskeméti Mercedes egykori vezetője távozik a Daimlertől

Frank Klein búcsút int a luxusautó gyártónak, nyártól a Magna Steyr igazgatóságába igazol. Nyugdíjba vonul Karl-Friedrich Stracke, aki korábban az... Teljes cikk

Rabszolgaként dolgoztatja az észak-koreaiakat Kim Dzsong-un

Jogvédők és észak-koreai menekültek szerint az észak-koreaiakat nem érdekli már a párttagság, vagy a kitüntetések. Tudják, hogy üzleteléssel... Teljes cikk