Mivel tudja a vállalat magához vonzani a tehetségeket? - kiderül a Humánpolitika.com közvélemény kutatásából

A kormány célja egyértelmű: a foglalkoztatottak körében a nettó bérek emelkedését szeretné elérni, valamint adóbevételeit növelni.

Most, mikor katonai távcsővel és lasszóval keresik a toborzási specialisták a hadra fogható munkaerőt, akkor a helyzet különösen delikát.

A vállalatok előtt 2 út áll:

1. Kivezetik a cafeteria-elemeket, és a továbbiakban már bérként adják az erre a célra fordított összeget a munkavállalóknak. Ezt a megoldást azok fogják választani, akik adó-optimalizálásként tekintettek a cafeteriára, nem a magas adóterhű bérben adtak fizetésemelést, hanem a jóval kedvezőbb adózású cafeteriát szánták erre a célra. Ezek a vállalatok leginkább az élet fenntartását segítő elemeket - utazási bérlet, Erzsébet utalvány, lakhatási hozzájárulás stb.- választottak be a portfóliójukba.

2. Továbbra is megtartják a cafeteria elemeket - sőt bővítik a lehetőségeket - mert felismerték, hogy a magas fluktuáció és a munkaerőhiány miatt a munkavállalók szociális jól-léte, ösztönzésük fenntartása alapvető cégérdek. Ezért ezek vállalatok inkább azokat az elemeket választották be a portfóliójukba, amelyek inkább az életminőség javítását célozták, mint pl. az igen népszerű AYCM SportPass, az egészségügyi programok, masszázs, gyümölcsnap stb. Ezek a cégek korábban sem a bérkiegészítéseként tekintettek a béren kívüli juttatások rendszerére, hanem felismerve annak valódi szerepét: ösztönzőként, érzelmi csirizanyagként gondoltak rá.

Az első opció nem jelent hosszú távú megoldást, mint ahogy azt tanulmányok tucatja bizonyítja, a béremelés csak néhány hónapos lendületet jelent a munkatárs számára, később azonban már elvárássá válik. Elveszti örömszerző és ösztönző képességét.

Majd a munkaerőért folyó versenyben lemarad, hiszen egyrészt fizeti minden hónapban a magasabb bért, ráadásul pár hónap múlva mégis kénytelen visszahozni a korábban eldobott cafeteria elemeket.
Így kétszer annyiba fog számára a munkaerő megtartása, mint a cafeteriát megtartó versenytársaié.

A témában eddig az első KUTATÁS a Humánpolitia.com közhasznú egyesületé, akik megkérdezték 3200 munkavállalótól, hogy szerintük melyik az az 5 legfontosabb vonzerő, mely a vállalatukhoz vonzotta őket. Íme:

• személyre szabott juttatások rendszere 25%
  
• magas fizetés 22%
  
• tehetségmenedzsment 20%
  
• családbarát munkahely 18%
  
• rugalmas munkavégzés 17%
  

A kutatás szerint a munkavállalókat erőteljesen foglalkoztatja ez a kérdés, 67%-uk érzi veszélyben a juttatási csomagját, az Y generáció tagjai 6 százalékponttal - 73%-ban tartanak a juttatások megvonásától, hiszen számukra kiemelten fontos a motiváció, az élményszerű munkavégzés és élet.

43 % -uk még munkahelyet is váltana, ha munkáltatója január 1-től nem biztosítaná a kedvelt juttatásokat.
A béren kívüli juttatások kivezetése, vagy béresítése brutális adminisztrációs teher a vállalatok számára: az összes munkaszerződést újra kellene írni, ha a juttatás pénze, mostantól bérré válna, ráadásul, ha bérként kapja meg a munkavállaló, akkor nem is visszavonható, hiszen bért csökkenteni nem lehet.
A munkavállalók számára ma már evidenciává vált, hogy vannak juttatások, így szocializálódtak, - aki csak bért ajánl, az a munkaerőpiacon hátrányba kerül.
A rendelet rákényszeríti a munkáltató szervezeteket az eddigi kényelmes adóoptimalizálásból egy olyan, okosan, pragmatikusan és személyre szabottan alkalmazott juttatási portfólió összeállítására, mely a munkavállaló számára valóban értéket jelent.

Megvalósítja a juttatások eredeti célját: lojalitást növel, a különlegesség érzetét kelti, a gondoskodást a vállalat részéről; olyan plusz törődést, mely túlmutat a versenyképes fizetésen és a babzsákon.

Most igazán izgalmas HR-esnek lenni: ki kell alakítani egy új, az új idők kihívásainak és a munkaerőpiac felé sebesvonatként közeledő Z-generáció igényeit is kielégítő pakettet. Mely a sokszínű csapat sokféle igényét is kielégíti.

De lássuk, hogyan jön ki a matek?

Nézzünk például egy 10 000.- forintos AYCM SportPass-t, mely az idei adózási rend alapján kb. 14 000.- Ft-ba kerül havonta a vállalatnak. Amennyiben ugyanezt a juttatást szeretné 2019-ben is adni, akkor ez már 18 500.- Ft-ba kerül majd az adókkal együtt. A különbözet 4 500.- Ft.

De mennyibe kerül egy betegségben töltött táppénzes nap a vállalatnak?

A Statisztikai Hivatal 2017-es adata alapján ez 3 752.-Ft. A Humánpolitika.com kutatása alapján évi 3 nappal kevesebbet töltenek azok a munkavállalók betegszabadságban, akik rendszeresen mozognak, így összesen a megtakarítás 11 256.- Ft.

Mennyibe kerül az új munkaerő megtalálása? 800.000 Ft
Mennyibe kerül a távozott munkaerő pótlása, az új betanítása? 440.000 Ft A hibák kijavítása, a lassabb munkavégzés? Felmérhetetlen.

Megéri?

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.