Mivel tudja a vállalat magához vonzani a tehetségeket? - kiderül a Humánpolitika.com közvélemény kutatásából
Bombaként robbant a hír a nyáron: az eddigi megszeretett és megszokott cafeteria elemek 2019. január 1-től már nem kedvezményes adókulccsal - 40,71%- adóznak, hanem bérként viselkedve, 85%-os adókulccsal.

Most, mikor katonai távcsővel és lasszóval keresik a toborzási specialisták a hadra fogható munkaerőt, akkor a helyzet különösen delikát.
A vállalatok előtt 2 út áll:


Az első opció nem jelent hosszú távú megoldást, mint ahogy azt tanulmányok tucatja bizonyítja, a béremelés csak néhány hónapos lendületet jelent a munkatárs számára, később azonban már elvárássá válik. Elveszti örömszerző és ösztönző képességét.
Majd a munkaerőért folyó versenyben lemarad, hiszen egyrészt fizeti minden hónapban a magasabb bért, ráadásul pár hónap múlva mégis kénytelen visszahozni a korábban eldobott cafeteria elemeket.
Így kétszer annyiba fog számára a munkaerő megtartása, mint a cafeteriát megtartó versenytársaié.
A témában eddig az első KUTATÁS a Humánpolitia.com közhasznú egyesületé, akik megkérdezték 3200 munkavállalótól, hogy szerintük melyik az az 5 legfontosabb vonzerő, mely a vállalatukhoz vonzotta őket. Íme:
- személyre szabott juttatások rendszere 25%
- magas fizetés 22%
- tehetségmenedzsment 20%
- családbarát munkahely 18%
- rugalmas munkavégzés 17%

A béren kívüli juttatások kivezetése, vagy béresítése brutális adminisztrációs teher a vállalatok számára: az összes munkaszerződést újra kellene írni, ha a juttatás pénze, mostantól bérré válna, ráadásul, ha bérként kapja meg a munkavállaló, akkor nem is visszavonható, hiszen bért csökkenteni nem lehet.
A munkavállalók számára ma már evidenciává vált, hogy vannak juttatások, így szocializálódtak, - aki csak bért ajánl, az a munkaerőpiacon hátrányba kerül.
A rendelet rákényszeríti a munkáltató szervezeteket az eddigi kényelmes adóoptimalizálásból egy olyan, okosan, pragmatikusan és személyre szabottan alkalmazott juttatási portfólió összeállítására, mely a munkavállaló számára valóban értéket jelent.
Megvalósítja a juttatások eredeti célját: lojalitást növel, a különlegesség érzetét kelti, a gondoskodást a vállalat részéről; olyan plusz törődést, mely túlmutat a versenyképes fizetésen és a babzsákon.
Most igazán izgalmas HR-esnek lenni: ki kell alakítani egy új, az új idők kihívásainak és a munkaerőpiac felé sebesvonatként közeledő Z-generáció igényeit is kielégítő pakettet. Mely a sokszínű csapat sokféle igényét is kielégíti.
De lássuk, hogyan jön ki a matek?

De mennyibe kerül egy betegségben töltött táppénzes nap a vállalatnak?
A Statisztikai Hivatal 2017-es adata alapján ez 3 752.-Ft. A Humánpolitika.com kutatása alapján évi 3 nappal kevesebbet töltenek azok a munkavállalók betegszabadságban, akik rendszeresen mozognak, így összesen a megtakarítás 11 256.- Ft.
Mennyibe kerül az új munkaerő megtalálása? 800.000 Ft
Mennyibe kerül a távozott munkaerő pótlása, az új betanítása? 440.000 Ft A hibák kijavítása, a lassabb munkavégzés? Felmérhetetlen.
Megéri?