Szerző: Kovács Zita
Megjelent: 10 éve

Mobilitás hiánya: röghöz kötnek a szoros kapcsolatok?

images

images

A magyar munkavállalói réteg elkötelezett, felelősségvállaló és nyitott a belső tartalékok mozgósítására. A többség tisztában van azzal is, hogy az egyéni teljesítményükön mennyi minden múlik, és pontosan tudják, mi jellemzi az ideális munkaerőt. A dolgozók nem érzik úgy, hogy csak apró, jelentéktelen fogaskerekek lennének egy nagy gépezetben. Ugyanakkor a foglalkoztatottság aránya és a mobilitási hajlandóság alacsony, a gyakorlati nyelvtudás hiánya pedig riasztó - áll az IBM Magyarország nyilvánosságra hozott, az ország versenyképességének humán tényezőiről szóló tanulmányából. A dokumentum több korábbi és egy friss kutatás szintézise, amelyeket közel ezer munkavállaló megkérdezésével készítettek, több neves kutatóintézet bevonásával.

A dokumentum több, a magyar munkavállalókkal kapcsolatban tényként kezelt sztereotípiára is rácáfol, s számos fontos pozitívumot tár fel: a megkérdezettek hetven százaléka szeretné kipróbálni magát más feladatkörben, valamint érdeklődéssel várja új munkafolyamatok beindítását. Több mint felét hiába kecsegtetnék jobb ajánlatokkal, kitartana munkahelye mellett, és negyed részük tíz évnél is tovább szeretne a cégnél maradni. A felmérésben részt vevők 86 százaléka úgy látja, hogy a munkaköréhez tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felelősségvállalásra van szükség. Ezen túl a válaszolók 87 százaléka mondja azt, hogy munka közben segítik egymást, s hatvan százalékuk jobban kedveli a csoportban, mint az egyedül végzendő munkát.

A kedvező tendenciák mellett a tanulmány a legfontosabb negatívumokra is rávilágít: a magyar munkavállalók mobilitási hajlandósága elmarad az európai átlagtól, mindössze 36 százalék ingázna nagyobb távolságra az állása kedvéért. Kihasználatlan több társadalmi réteg potenciálja, köztük az állami gondozottak, a romák és az idősebb korúak csoportjai, emiatt igen alacsony a foglalkoztatottsági arány. Az ötven évesnél idősebb korosztály többsége már nem tervez hosszú távra, szakmai terveiben nem szerepel például a tanulás, képzés, holott ők az egyik legnépesebb korcsoport. Aggasztóak a magyar munkavállalók - gyakran a középvezetőket is ide érve – nyelvi és gyakorlati ismereteinek (mint például csapatmunka, kommunikáció) hiányosságai.

A fekete foglalkoztatás az egyik legsúlyosabb gond

Kis Gergely, a GKI eNet Kft. ügyvezető igazgatója az IBM magyar munkaerő-piaci körképét bemutató, napokban tartott konferenciáján elmondta: bár sokan az alacsony foglalkoztatottsági rátát látják a legnagyobb problémának, mégsem ez a legnagyobb gond. Szerinte sokkal nagyobb feszültséget okoz az, hogy ma már rengeteg munkavállaló az állam számára nem látható tevékenységet folytat.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szintén úgy látja, hogy ez az úgymond informális foglalkoztatottság óriási károkat okoz a magyar gazdaságnak, ezért ez hosszú távon nem tartható fent. A fekete foglalkoztatottság ráadásul a tudásgazdaságban (például az informatikában) is egyre inkább megfigyelhető, ami további veszélyeket rejt magában. Hangsúlyozta: az úgynevezett szürke foglalkoztatás is egy tipikus magyar sajátosság, vagyis amikor bejelentik a munkavállalót, és emellett zsebbe is kap pénzt.

Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója szerint ugyanakkor van több reménykeltő megállapítás is a jelen tanulmányban, különösen a mostani gazdasági helyzetben. Sok munkavállaló attitűdje hasonló a nálunk versenyképesebb országokéhoz, s a tendenciák fejlődést mutatnak. Sok ugyanakkor még a visszahúzó erő, amelyeket sürgősen orvosolni kell. Néhány javaslatot is tettek, például hogy az oktatáspolitikában a retorika helyett cselekvésre, a mennyiségi mellett minőségi képzésre, illetve erőteljes nyelvi oktatásra van szükség. A felsőoktatásban túl kell lépni a hagyományos, "komfortzónába" eső vidékeken, s olyan szakemberek kiművelése szükséges, akik értenek a közeli jövő gazdaságát, technológiai fejlődését meghatározó területekhez, mint például az intelligens városvezetés, a zöld technológiák alkalmazása, a fehér vegyipar, a szolgáltatástudomány, az elektronikus közlekedésszervezés, munkairányítás és logisztika, valamint a mindezekhez kapcsolódó, a megkerülhetetlen információtechnológia.

Nem szeretjük a reformokat

A kutatások során kiderült az is, hogy a gazdasági és társadalmi reformok elfogadtatása Magyarországon siralmas, a legutolsó helyen állunk az EU 27 ország listáján. Mivel a reformokat nem igazán támogatja a társadalom, ezért az eseményen megjelent szakemberek azt tanácsolták, hogy inkább apránként kell változtatni a gazdasági elképzelések szerint, és koncepcionális gondolkodásra támaszkodva kell a munka világát formálni.
A GKI eNet felmérése megmutatta azt is, hogy a humán fejlettség mértékét (a várható élettartamot, az írástudást, életszínvonalat) tekintve hazánk szintén a hátsó mezőnyben található.

Ugyanakkor fejlődés figyelhető meg ebben 2000 óta, az iskolázottsági index is ugrásszerűen megnövekedett az elmúlt időszakban. Biztató, hogy a külföldiek Magyarországról alkotott képe alapvetően jó a tekintetben, hogy mennyire találhatóak kiváló műszaki szakemberek a munkaerőpiacon. Japánnal nagyjából egy szinten állunk ezen a téren, de még dolgozni kell azon, hogy a megítélés még jobb legyen – emelte ki Kiss Gergely. A vállaltvezetők elégedettek a munkavállalók képzettségével is, viszont a szakképzett munkaerő kínálatával kevésbé, ezen a téren szükség van utánpótlásra. A nyelvtudás értékelése pocsék, tízből alig több mint három pontot értünk el.

Érzelmi kötődésünk miatt nem vagyunk mobilak

Megvizsgálták a magyar dolgozók mobilitását is, megkérdezték például, hogy előfordult-e már, hogy a közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat nem ugyanott végezték, mint ahol élnek. Erős röghöz kötöttséget mutat az, hogy erre a megkérdezettek 64 százaléka nemmel válaszolt. 75 százalék azt mondta, hogy nem lenne hajlandó belföldön más településre költözni, míg azon 23 százalék közül, akik igennel válaszoltak, 70 százalék úgy vélekedett, hogy a következő öt évben nem kerül sor erre. Megvizsgálták azt is, hogy milyen tényezők befolyásolják a költözési hajlandóságot, és úgy találták, hogy a magyarokat leginkább a lakhelyükhöz való érzelmi kötődésük akadályozza meg ebben. A szakértők szerint ezen attitűd megváltoztatását már az óvodában, iskolában el kellene kezdeni. Az Egyesült Államokban például már ennek kultúrája van, már az iskolában arra tanítják őket, hogy ne alakítsanak ki szoros kapcsolatot társaikkal, a munkahelyen pedig mindig más-más közösségben dolgoznak egy-egy projekten.

Az IBM helyzet- és jövőképében kitér arra is, hogy a magyar munkaerőpiacnak a rendszerváltást követően három, önmagában is elementáris erejű szerkezeti kihíváshoz kellett alkalmazkodnia: egyrészt egy elavult és részben mesterségeses kiformált ipari-agrári gazdaságból a szolgáltatások, a korszerű technológia és az információ- és tudásgazdaság által dominált szektorok felé volt megfigyelhető egy elmozdulás. Ez másfél millió munkahely megszűnését eredményezte. Továbbá a tervgazdaság és szocialista nagyüzemek helyett megjelentek a multinacionális nagyvállalatok, létrejöttek a kis- és középvállalkozások és nagy a száma az egyéni vállalkozóknak is. Harmadrészt pedig az alacsony hozzáadott értékű munkaerő nagy része eltűnt a munkaerőpiacról.

Elmondható, hogy a magyar munkaerő összességében sikeresen újult meg, a működő tőke beáramlását, hatalmas mértékű termelési kapacitások Magyarországra telepítését a megfelelő képzettségű és relatíve olcsó munkaerő falhajtóerőként tudta segíteni. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a magyar munkaerőpiacon számos kedvezőtlen tendencia bontakozott ki, amelyek mostanra már egyértelműen a mozdulatlansággal, a strukturális problémák makacs újratermelődésével írhatóak le.

Az IBM javaslata: kettős kürtőhatás

Az IBM magyarországi vállalatai időszerűnek látták, hogy az általuk támogatott, illetve részben maguk által készített kutatásokra támaszkodva létrehozzanak egy úgynevezett Fehér Könyvet, amely az eredményeket együtt láttatja, és emellett javaslatokat fogalmazzon meg a magyar munkaerőpiac akut problémáinak megoldásaihoz. Ebben két kérdést helyeznek a középpontban: egyrészt hogy az egyén szintjén milyen túlélési stratégiák, modellek fedezhetők fel Magyarországon, a társadalom, a munkaerőpiac milyen tartalékokkal, milyen - a kilábalásra esélyt adó - képességekkel rendelkezik, másrészt hogy a kormányzati-stratégiai szinten - a jól ismert szakpolitikai kezdeményezéseken túlmenően - milyen innovatív lépésekkel lehetne pozitív irányba "megmozdítani" a munkaerőpiacot.

A Fehér Könyv egy úgynevezett kettős kürtőhatás beindítását javasolja Magyarországon: eszerint a többi között a kutatásban foglalkoztatottak számának és a kutatásra fordított összegek GDP-arányos intenzív növelését tanácsolják. Ezt nevezik elsődleges kürtőhatásnak. Szerintük a kutatás-fejlesztésben dolgozók számát középtávon, 10-15 év alatt meg kellene duplázni. Ennek révén egy jól kidolgozott és végigvitt program sikere esetén azonban azonnal elindulna a másodlagos kürtőhatás. A kutatás-fejlesztésben dolgozók számának megnövekedése ugyanis természetes módon húzza maga után a kutatási asszisztencia jellegű munkát végzők számának növekedését, a befelé irányuló tudományos konferenciaturizmus megélénkülését, szakmai események szervezését, kiadványok megjelentetését, így jelentősen javítható lenne a foglalkoztatottság.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter