Mobilitási prémium, vezélyességi pótlék - mi jár az expatnak?

Az olcsó maláj kenyér...

Az első lépés az árak összegyűjtése kategóriánként. A nagy gyűjtőcsoportokat (élelmiszer, egészségügyi költségek, stb.) további kategóriákra bontjuk. Azaz az élelmiszer kategórián belül van kenyér és pékáru, azon belül pedig liszt, rizs, kenyér, és így tovább.

Amint az árak megvannak, elkezdhetjük összeállítani a tényleges megélhetési költségeket. A COLA alapja a két fogyasztói kosár: az otthoni és a fogadó ország-beli. Tehát ha egy cég a kanadai Torontóból küldi ki a dolgozót Malajziába, akkor mindkét helyen össze kell gyűjteni az árakat. A kanadai dollár árfolyama tegyük fel, hogy 3,07 maláj ringgit. Egy táblázatban össze tudjuk így hasonlítani az árakat. Ha például 5 fontnyi liszt ára 10,16 ringgit, az átszámolva 3,31 kanadai dollár. Ugyanennyi liszt ára Kanadában viszont csak 2,94 dollár. Azaz, a liszt Kuala Lumpurban 12 százalékkal drágább.

A következő lépés, hogy meghatározzuk, milyen arányban kerülnek bele az egyes termékek a fogyasztói kosárba. A példánál maradva a liszt a kenyér-és pékáru kategória 7,2 százalékát teszi ki, míg a kenyér 29,6 százalékát. A kenyér azonban olcsóbb Kuala Lumpurban mint Kanadában. A pékáru kategória súlyozott arányánál ezt is figyelembe kell venni: hiába drága a liszt, kisebb mennyiséget veszünk belőle egy hónapban mint kenyérből. Összességében a pékáru és kenyérféle kategória aránya 67,5 százalék, azaz ennyivel olcsóbban jönnénk ki Malajziában.

Ugyanígy végig kell menni a többi terméken is kategóriáról kategóriára. A végeredmény példánkban az lett, hogy az élelmiszer kategóriában szereplő termékek 15,7 százalékkal olcsóbbak, mint Kanadában. Többek között azért is fontos ezeket tételesen átnézni, mert az expatok jobban megjegyzik, hogy mi drágább a másik országban, míg az olcsóbban megkapható termékekre nem figyelnek. Ilyenkor feltehetjük nekik a kérdést, hogy igaz, hogy jelentősen drágább egy adott áru, de milyen mennyiséget vásárol abból egy hónapban?

...és a telefonszámla

Néhány esetben nem lehet vagy nem érdemes fenntartani az otthoni szokásokat az új lakóhely speciális jellege miatt. Például ahol megfizethetőbb, ott a kiküldetésben levők gyakran teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatnak bejárónőt vagy egyéb segítséget, míg ahol drágább, ott csak néhány órára veszik ezt igénybe, és órabérben fizetik. Ugyanígy, nem lehet összehasonlítani a nemzetközi telefonhívásokat sem, hiszen a kiküldetésben levők értelemszerűen többet telefonálnak haza.

A példánál maradva, összeszedtük, mennyi az elkölthető havi összeg, milyenek az árak Torontóban és Kuala Lumpurban, tudjuk a dollár-ringgit árfolyamot és figyelembe vettük, miben változnak a szokásaink az új helyen. Már csak össze kell gyúrni ezeket és megkapjuk a COLA-t. Ebben az esetben a teljes megélhetési költség 9839 kanadai dollár, a "megélhetési index" azonban 121 - ezek szerint az expatnak és családjának 21 százalékkal többre van szüksége a megélhetéshez Malajzia fővárosában.

A bakelitlemez is hat a megélhetési költségekre

A COLA összeállításakor egy adott időpontot vettünk figyelembe, csakhogy a változásokat is követni kell. Például az árfolyamét, ami közvetlenül érinti a megélhetési költségeket, akár a küldő, akár a fogadó ország valutájáról legyen is szó.

Ugyanígy figyelembe kell venni az inflációt is: ha a fogadó országban feljebb mennek az árak, többet kell költenie az expatnak. Ha a küldő országban lesz magasabb a relatív infláció, akkor a fizetés vásárlóereje csökken.

Mindezek mellett az életkörülmények változása is befolyásolja a költségeket. Jó példa erre a háztartási segítő igénybevétele Japánban. Amikor a cégek elkezdtek expatokat küldeni a szigetországba, a bejárónő olcsó volt, a legtöbb családdal együtt is élt. Majd az árak elkezdtek emelkedni, mára pedig annyira magasak, hogy a legtöbben csak néhány órára vesznek igénybe ilyen szolgáltatásokat.

Egy másik fajta változás, amikor egyes termékek elérhetővé válnak ott is, ahol addig nem. Ilyen volt a helyzet Kelet-Európában a határok megnyílása után: sok mindent nem lehetett kapni és külföldről hozatták az expatok. Viszont ahogy telt az idő, egyre több és változatosabb áru került itt is a polcokra. És persze a család vásárlási szokásai is változnak, előbb-utóbb nincs szükség például pelenkára, ahogy nőnek a gyerekek. Jó példa még erre a hanghordozók változása: 20-25 éve hanglemezt hallgattunk, amit a magnókazetta, majd a cd váltottak fel. Ma pedig mp3 lejátszóra töltjük a dalokat.

Testőr is járhat az expatnak

A fizetést az expat vagy hazai pénznemben, vagy a fogadó ország valutájában kapja, esetleg mindkettőben. A hazai pénznemet választva a befektetései biztosítva vannak az árfolyamingadozástól, de a napi költségei már nem. A fogadó ország pénzneménél ez pont fordítva van. Ezért a legjobb megoldás, ha a helyben elköltött pénzt az ottani valutában, a megtakarításra szánt részt pedig hazai pénznemben kapja az expat Igaz, ezt bonyolultabb adminisztrálni, és mindenképpen érdemes fél- vagy negyedévente felülvizsgálni, hogyan változott az árfolyam.

A fizetésen kívül a kiküldetésben lévő dolgozóknak többféle jogcímen szoktak prémiumot adni. A mobilitási prémium például egy fix összeg, amit a külföldön tartózkodás kezdetekor és a végén kap az expat, míg a kiküldetési prémium havonta érkezik a számlájára. Emellett lehet, hogy a cég különbséget tesz a külföldi állomáshelyek között, és díjazza a kevésbé népszerűeket. Veszélyességi pótlékot pedig értelemszerűen ott fizetnek, ahol testőrökre, képzett sofőrökre vagy extra biztonsági intézkedésekre van szükség.

Cziczárdi Györgyi
Expat-Center