"Move Hungary" a jó munkahelyekért

Amikor az egyén ki tudja bontakoztatni képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni és hozzá tud járulni a közösség életéhez, a WHO Zöld könyve szerint az a "jóllét", vagyis a mentális egészség állapota. A személyzeti területen dolgozó szakemberektől ezzel szemben gyakrabban hallani azt, hogy alig találnak kiegyensúlyozott pályázót, és sajnos, a bevált saját dolgozók és vezetők viselkedése is negatív irányt vett - nem kerülnek a felszínre kiváló képességek, gyenge a problémamegoldás hatékonysága, a nagy erőfeszítések ellenére nem jönnek az új ötletek, és hiányzik a lelkesedés a közös célért, az együttgondolkodás. Mindezért feltételezetten a mentális terhelés is jócskán felelős.

A munkahelyeken kevesen vannak jól

A kiegyensúlyozott életvitel és szemlélet felborulása mentális megbetegedés - bár ezt a megfogalmazást kevéssé használnánk a gyakori kedvtelenség vagy az optimizmus tartós elvesztésének állapotára. Sajnos, ezek a tünetek hétköznapivá váltak, nem figyelünk fel rájuk időben.

Felmérések szerint 1995-ben a krónikus munkahelyi stressz a magyar aktív munkavállalók 17,05 százalékára volt jellemző, 2002-ben ez az arány 25,47 százalék volt, de vannak adatok, melyek még rosszabb képet mutatnak - tudtuk meg Nyáriné Dr. Mihály Andrea pszichiátertől, aki vállalati trénerként és coachként, egyre gyakrabban találkozik a munkahelyi stressz problémájával. A stressz következményei a gazdálkodó szervezet működése, és az érintett egyén életvitele terén egyaránt zavarként mutatkoznak meg. Az egyén "jólléte" több síkon is sérülhet a megváltozott mentális teherbírás következtében, így tünetek jelentkezhetnek az: érzelmi reakciók terén (ingerültség, szorongás, alvásproblémák, depresszió, hipohondria, kiégés, családi problémák); a kognitív reakciók szintjén (koncentrálási és emlékezési zavarok, döntési nehézségek, problémák új dolgok megtanulásában); a viselkedési reakciók vonatkozásában (alkoholfogyasztás, dohányzás, destruktív viselkedés), és fiziológiai szinten is (hátproblémák, meggyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívproblémák, magas vérnyomás).

A dolgozók mentális gyengülésének a szervezeteknél jelentkező következményei: az alkalmazottak gyakori cserélődése, fegyelemmel kapcsolatos problémák, zaklatás, hibák, csökkent termelékenység, betegállományban töltött idő növekedése, megnövekedett kártérítési és egészségügyi kiadások.

Könnyű belátni, hogy ez az állapot sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem kívánatos, nem érdemes, és nem is lehetséges fenntartani.

Törvényi szabályozás a "jobban létért"

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, 2008. január 1-jével hatályba lépett legújabb módosítása iránymutatást fogalmaz meg a munkahelyi stressz kiküszöbölésére. Eszerint a munkaadóknak most már azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani (Mvt. 54. § (1)). Az új jogszabály egyértelműen kiterjeszti a biztonságos munkavégzés általános követelményeit a következő pszichoszociális kockázati tényezőkre: egyhangú, kötött munkavégzés időtartama, konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága.

A törvény a biztonságot veszélyeztető kockázatok felmérését írja elő, majd pedig a kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedések meghozatalát, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató tevékenységébe. Mindez egy új szemlélet, és ezzel együtt bizonyos rendszerek átalakításaként kell, hogy megjelenjen a személyzeti munkában - a munkarendek és a munkakörök kialakítása terén mindenképpen. Várhatóan azonban lassan haladnak majd az átalakításokkal, amit a nagyfokú munkaigényessége miatt az is lassít, hogy a stressz elleni intézkedések nehezen ellenőrizhetők - a munkaügyi ellenőrzésen átesett munkáltatók tapasztalatai szerint.

"Move Hungary" a jó munkahelyekért

A törvényi szabályozás hatásánál több, és mindenképpen gyorsabb javulás várható az egészségfejlesztő programoktól, mely törekvések hazai összefogó szerve az Országos Egészségfejlesztési Intézet. A vállalatok által igénybe vehető rendszeresen nyújtott fejlesztő programjai mellett, az intézet koordinálásában már több mint 80 magyarországi munkahely csatlakozott a "Move Europe" mozgalomhoz, mely a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) kezdeményezése, 26 európai ország részvételével. A program négy komponense:
- egészséges táplálkozás,
- testmozgásban gazdag életmód elősegítése a munkahelyeken,
- mentális egészség fejlesztése, stresszkezelés
- dohányzás megelőzése és a leszokás támogatása

A Move Europe program (www.oefi.hu/move-europe) remek útmutatóul szolgál a hazai cégek számára is, hogyan alakíthatnak ki jobb munkahelyet, ahol a dolgozók "jól vannak" és jól dolgoznak. A kézzelfogható és mérhető célokhoz szokott üzleti világ számára a mentális egészségfejlesztés kérdése szokott fejtörést okozni.

A mentális egészségfejlesztés törekvése a lelki-szellemi jóllét elérése, amely magába foglalja az optimistább életszemléletet, a kreativitásunkkal, alkotóerőnkkel való tudatos gazdálkodást, a javuló teljesítményt és életminőséget. Abban, hogy a törekvéseket célokká és konkrét intézkedésekké alakíthassa a vállalat, amely komolyan szeretne javítani a körülményeken, tanácsos szakemberek segítségét is igénybe venni - javasolja Nyáriné Dr. Mihály Andrea.

Egy hozzáértő szakember - a helyi munkavédelmi szakemberrel és foglalkozásegészségügyi szolgálattal együttműködve - csökkentheti azt a terhet, amit a dolgozók lelki egészségi állapotának felmérése jelent a munkáltatónak és segít meghatározni azokat a területeket is, ahol beavatkozásra van szükség, illetve, kellő képző apparátus esetén végrehajtja ezeket a beavatkozásokat és monitorozza az eredményeket.

Petrány Viktória, HR Portal