Multikulturális csapdák és megoldások
Az apró kulturális különbségek feszültségeket okozhatnak egy cégen belül, amely csökkentheti az eredményes együttműködés lehetőségét. Ebben lehetnek segítségre a kultúrközi tréningek, amelyek szerepéről Dudás Emese, a Wescast Hungary Zrt. HR és fejlesztési igazgatója tartott előadást a közelmúltban a Wanderlee Magyarország és a HR Portal által közösen szervezett szemináriumon.
A multinacionális szervezetek, virtuális munkahelyi közösségek és az outsourcing korában elengedhetetlenek a széleskörű együttműködések, egyre gyakoribb, hogy több nemzethez tartozó munkatársak dolgoznak egy csapatban, ami számos konfliktust idézhet elő. Mivel különböző kultúrájú társadalmakban szocializálódunk, bizonyos helyzetekben másképp viselkedünk, eltérően kommunikálunk, a problémákhoz másképpen közelítünk, ez sokszor gátolhatja a hatékony együttműködést. A különböző csoportok közötti ellentéteket kultúrközi tréningekkel meg lehet szüntetni és a csoportok tagjait képessé lehet tenni arra, hogy produktív módon együtt dolgozzanak. A tréning végére a résztvevők általában eljutnak odáig, hogy a multikulturális szervezeti formából tovább tudnak lépni egy interkulturális szervezeti és együttműködési formába, amelyben a szervezet különböző csoportjai segítő és megértő interakcióban állnak egymással és képesek együttműködni a szervezet valódi céljainak megvalósításában.
Sokba kerül az idő előtti visszahívás
Beszélhetünk felkészítő jellegű (orientációs, kommunikációs csapdák, vezetői stílusok alkalmazhatósága, tárgyalási stílusok) és gyakorlati, problémamegoldó kultúrközi tréningekről. A felkészítő jellegű tréningek elsősorban azt a kulturális sokkhatást próbálják meg csökkenteni, amellyel a külföldre delegált szakértő vagy vezető találkozik - mondta előadásában Dudás Emese, a Wescast Hungary Zrt. HR és fejlesztési igazgatója. Ilyen sokkhatás például, hogy az időeltolódásból adódóan a kétzónás időbeosztás meghosszabbítja a munkaidőt, vagy családok, barátok nélkül nincs kivel megbeszélni a problémákat, így a kiküldött menedzser elszigetelődik. Azonban ezek a tréningek nem tudnak hatékony választ adni a kiküldött vezető mindennapjaiban felmerülő, munkahelyi csapaton belüli problémáira. Így gyakran előfordul az is, hogy a külföldre delegált vezető nem képes megoldani az idegen kulturális környezetben felmerülő problémákat, idő előtt vissza kell hívni, ami sok pénzébe kerül a vállalatnak. A gyakorlati, problémamegoldó tréningek viszont a multikulturális munkacsoportokra koncentrálnak, egyszerre segítve a csoport vezetőjét és a csoporttagokat a kulturális különbségekből adódó feszültségek feloldásában és azok versenyelőnnyé formálásában.
Kultúrközi problémák egy kanadai-magyar vezetésű vállalatnál
Az apró kulturális különbségek feszültségeket okozhatnak egy cégen belül, amely csökkentheti az eredményes együttműködés lehetőségét, kihatva ezzel az egész vállalat sikerére. Így történt annál a vállalatnál is, ahol a felsővezetés fele-fele arányban volt kanadai és magyar és már egy éve dolgoztak egymással. Dudás Emese elmondta: kísérletük során először megkérdezték a kanadaiakat és a magyarokat arról, milyen véleményük van a másikról, mi az, ami zavarja, frusztrálja őket a másikban. A kanadaiak úgy nyilatkoztak a magyarokról, hogy nem reagálnak a szituációkra elég gyorsan, ellenállnak a gyors változásnak, a meetingek után külön megbeszéléseket folytatnak, és csak ekkor mondják el véleményüket, frusztrációikat, nem nyíltan a közös megbeszélésen, bólogatnak, de nem szólnak semmit és nem akarnak változtatni. A magyarok szerint viszont a kanadaiak mindent vitatnak, kijelentés jellegű kérdésekkel állnak elő, buta kérdésfelvetéseik vannak, feszült helyzetben vicceket mondanak, vagyis úgy tűnik, mintha nem vennék komolyan a helyzeteket és ez dühíti a magyarokat. Zavaró még a magyarok szerint az is, hogy csípős megjegyzéseket tesznek munkára, eredményekre, pozíciókra vonatkozóan, és folyton mosolyognak.
Mindezeket a benyomásokat, percepciókat a kulturális különbségekre lehetett visszavezetni. Míg a magyar társadalom inkább maszkulin kultúra, és erősen bizonytalanság kerülő (a Hofstede modell alapján), amely a szakértőket nagyra értékeli, addig a kanadai rendkívül feminin, konszenzuskereső és jól tűri a bizonytalanságot. Ezért elsősorban a problémamegoldásban és a döntéshozatalban mutatkoztak jelentős eltérések - magyarázta a szakember. Míg a magyarok a problémát körbejárják minden oldalról, és csak akkor lépnek, ha a nagy valószínűséggel jó megoldást találják meg, a kanadaiak addig "lőnek", amíg nincs megoldás. A kanadaiak lassan, közösen hoznak döntést, mindenki véleményét meghallgatják, ez a magyar kultúrában elképzelhetetlen, mert nálunk a vezetőtől várják el, hogy a döntést meghozza. Ennél a vállalatnál végül a magyar kultúrának jobban kellett igazodnia a kanadaihoz, de a tréningekkel tompítani tudták a konfliktusokat - hangsúlyozta Dudás Emese.
Kulturális dimenziók - a Hofstede-modell
A HR szakember ismertette Geert Hofstede holland szociálpszichológus modelljét, amely a mai napig meghatározó hatással van a kulturális különbségek kutatására. Hofstede öt kulturális dimenziót különböztet meg. Ezek: a hatalmi távolság (kicsi vagy nagy) individualizmus vagy kollektivizmus, maszkulinitás vagy feminimitás, bizonytalanságkerülés (magas vagy alacsony), hosszú vagy rövid távú orientáció.
A hatalmi távolság dimenziója az egyenlőtlenségek kívánatosságával, illetve nemkívánatosságával foglalkozik. Értéke arra utal, hogy miként alkalmazkodnak az egyes kultúrák a tagjaik között megnyilvánuló egyenlőtlenségekhez, mennyire elfogadott - és elvárt - az alá-fölérendeltségi viszony a hatékony (vállalati) működéshez, vagy ellenpólusként az egyenrangú kollégák önkéntes együttműködése biztosítja-e a sikerességet.
Minden kultúra különböző mértékben tolerálja a bizonytalanságot. A bizonytalanságkerülés egy szubjektív érzés, és nem azonos a kockázatvállalási hajlandósággal. A különböző technológiák a természet okozta bizonytalanság csökkentésére szolgálnak, a törvények az emberek okozta bizonytalanság, míg a vallás és különböző hiedelmek az ember számára megmagyarázhatatlan történések bizonytalanságát hivatott csökkenteni.
Az Individualizmus Index alapján elsősorban arra lehet következtetni, hogy milyen a viszony egy csoport és egy hozzá tartozó egyén, valamint egy másik csoport között. Az individualista kultúrákban az egyéni jogok és eredmények a hangsúlyosak, az egyének közötti verseny elfogadott és elvárt. A menedzserek munkájukban a változatosságot, nem a rutinmunkát keresik, és érzelmileg nem kötődnek a vállalathoz. Vezetési szempontból figyelmet érdemel, hogy kollektivista társadalmakban a "saját" csoport összetartása nagyon erős, és itt a lojalitás a hatékonyságnál is fontosabb, azonban ezek a kis csoportok egymástól élesen elkülönülnek, és keveredésük komoly konfliktusok forrásává válhat. Az individualizmus és kollektivizmus közötti különbség inkább abban nyilvánul meg, hogy milyen az egyén és a csoport viszonya egymáshoz képest, melyik az alá- és melyik a fölérendelt, illetve ki hozza a döntéseket.
A férfias kultúrákban a nemek szerepe élesen elkülönül: a férfiaktól az erős cél- és eredményorientáltságot, hatalomgyakorlást és a versenyben keménységet várnak el. Mindezek külső megjelenési formája a társadalmi elismerés, a vállalati hierarchia és az összegyűjtött vagyon. Az ilyen társadalmakban a férfiak a karrierre koncentrálnak, céljuk a mindennapi megélhetés és anyagi jólét megteremtése családjuk számára. A nőies kultúrákban a nemek szerepe kevésbé határolódik el, és ugyanolyan munka- és karrierlehetőségek állnak mindkét nem képviselői rendelkezésére. A társadalom értékrendszere sokkal inkább a nőies, gyengédebb, érzelmesebb értékekhez kötődik. Ilyen kultúrákban a verseny kevésbé jellemző.
A Hosszú távú Orientáció, más néven Konfuciánus Gondolkodás Indexe azt mutatja meg, hogy egy kultúra tagjainak milyen képe van a világról, saját életéről és sorsáról. Az index alacsony értéke arra utal, hogy az adott kultúra időorientációja jellemzően rövid távú, a jelenre - vagy maximum a közeli jövőre - koncentráló. A problémákat a hagyományos, megszokott módon közelítik meg. Ezzel szemben, az index másik végén egy gyakorlatias, a távoli jövőre koncentráló, hosszú távra befektető kultúrát találunk, amely kevésbé ragaszkodik a hagyományokhoz, a stabilitáshoz, könnyen és gyorsan átveszi az újításokat, vállalkozó szellemű.
Szilágyi Katalin, HR Portal
Sokba kerül az idő előtti visszahívás
Beszélhetünk felkészítő jellegű (orientációs, kommunikációs csapdák, vezetői stílusok alkalmazhatósága, tárgyalási stílusok) és gyakorlati, problémamegoldó kultúrközi tréningekről. A felkészítő jellegű tréningek elsősorban azt a kulturális sokkhatást próbálják meg csökkenteni, amellyel a külföldre delegált szakértő vagy vezető találkozik - mondta előadásában Dudás Emese, a Wescast Hungary Zrt. HR és fejlesztési igazgatója. Ilyen sokkhatás például, hogy az időeltolódásból adódóan a kétzónás időbeosztás meghosszabbítja a munkaidőt, vagy családok, barátok nélkül nincs kivel megbeszélni a problémákat, így a kiküldött menedzser elszigetelődik. Azonban ezek a tréningek nem tudnak hatékony választ adni a kiküldött vezető mindennapjaiban felmerülő, munkahelyi csapaton belüli problémáira. Így gyakran előfordul az is, hogy a külföldre delegált vezető nem képes megoldani az idegen kulturális környezetben felmerülő problémákat, idő előtt vissza kell hívni, ami sok pénzébe kerül a vállalatnak. A gyakorlati, problémamegoldó tréningek viszont a multikulturális munkacsoportokra koncentrálnak, egyszerre segítve a csoport vezetőjét és a csoporttagokat a kulturális különbségekből adódó feszültségek feloldásában és azok versenyelőnnyé formálásában.
Kultúrközi problémák egy kanadai-magyar vezetésű vállalatnál
Az apró kulturális különbségek feszültségeket okozhatnak egy cégen belül, amely csökkentheti az eredményes együttműködés lehetőségét, kihatva ezzel az egész vállalat sikerére. Így történt annál a vállalatnál is, ahol a felsővezetés fele-fele arányban volt kanadai és magyar és már egy éve dolgoztak egymással. Dudás Emese elmondta: kísérletük során először megkérdezték a kanadaiakat és a magyarokat arról, milyen véleményük van a másikról, mi az, ami zavarja, frusztrálja őket a másikban. A kanadaiak úgy nyilatkoztak a magyarokról, hogy nem reagálnak a szituációkra elég gyorsan, ellenállnak a gyors változásnak, a meetingek után külön megbeszéléseket folytatnak, és csak ekkor mondják el véleményüket, frusztrációikat, nem nyíltan a közös megbeszélésen, bólogatnak, de nem szólnak semmit és nem akarnak változtatni. A magyarok szerint viszont a kanadaiak mindent vitatnak, kijelentés jellegű kérdésekkel állnak elő, buta kérdésfelvetéseik vannak, feszült helyzetben vicceket mondanak, vagyis úgy tűnik, mintha nem vennék komolyan a helyzeteket és ez dühíti a magyarokat. Zavaró még a magyarok szerint az is, hogy csípős megjegyzéseket tesznek munkára, eredményekre, pozíciókra vonatkozóan, és folyton mosolyognak.
Mindezeket a benyomásokat, percepciókat a kulturális különbségekre lehetett visszavezetni. Míg a magyar társadalom inkább maszkulin kultúra, és erősen bizonytalanság kerülő (a Hofstede modell alapján), amely a szakértőket nagyra értékeli, addig a kanadai rendkívül feminin, konszenzuskereső és jól tűri a bizonytalanságot. Ezért elsősorban a problémamegoldásban és a döntéshozatalban mutatkoztak jelentős eltérések - magyarázta a szakember. Míg a magyarok a problémát körbejárják minden oldalról, és csak akkor lépnek, ha a nagy valószínűséggel jó megoldást találják meg, a kanadaiak addig "lőnek", amíg nincs megoldás. A kanadaiak lassan, közösen hoznak döntést, mindenki véleményét meghallgatják, ez a magyar kultúrában elképzelhetetlen, mert nálunk a vezetőtől várják el, hogy a döntést meghozza. Ennél a vállalatnál végül a magyar kultúrának jobban kellett igazodnia a kanadaihoz, de a tréningekkel tompítani tudták a konfliktusokat - hangsúlyozta Dudás Emese.
Kulturális dimenziók - a Hofstede-modell
A HR szakember ismertette Geert Hofstede holland szociálpszichológus modelljét, amely a mai napig meghatározó hatással van a kulturális különbségek kutatására. Hofstede öt kulturális dimenziót különböztet meg. Ezek: a hatalmi távolság (kicsi vagy nagy) individualizmus vagy kollektivizmus, maszkulinitás vagy feminimitás, bizonytalanságkerülés (magas vagy alacsony), hosszú vagy rövid távú orientáció.
A hatalmi távolság dimenziója az egyenlőtlenségek kívánatosságával, illetve nemkívánatosságával foglalkozik. Értéke arra utal, hogy miként alkalmazkodnak az egyes kultúrák a tagjaik között megnyilvánuló egyenlőtlenségekhez, mennyire elfogadott - és elvárt - az alá-fölérendeltségi viszony a hatékony (vállalati) működéshez, vagy ellenpólusként az egyenrangú kollégák önkéntes együttműködése biztosítja-e a sikerességet.
Minden kultúra különböző mértékben tolerálja a bizonytalanságot. A bizonytalanságkerülés egy szubjektív érzés, és nem azonos a kockázatvállalási hajlandósággal. A különböző technológiák a természet okozta bizonytalanság csökkentésére szolgálnak, a törvények az emberek okozta bizonytalanság, míg a vallás és különböző hiedelmek az ember számára megmagyarázhatatlan történések bizonytalanságát hivatott csökkenteni.
Az Individualizmus Index alapján elsősorban arra lehet következtetni, hogy milyen a viszony egy csoport és egy hozzá tartozó egyén, valamint egy másik csoport között. Az individualista kultúrákban az egyéni jogok és eredmények a hangsúlyosak, az egyének közötti verseny elfogadott és elvárt. A menedzserek munkájukban a változatosságot, nem a rutinmunkát keresik, és érzelmileg nem kötődnek a vállalathoz. Vezetési szempontból figyelmet érdemel, hogy kollektivista társadalmakban a "saját" csoport összetartása nagyon erős, és itt a lojalitás a hatékonyságnál is fontosabb, azonban ezek a kis csoportok egymástól élesen elkülönülnek, és keveredésük komoly konfliktusok forrásává válhat. Az individualizmus és kollektivizmus közötti különbség inkább abban nyilvánul meg, hogy milyen az egyén és a csoport viszonya egymáshoz képest, melyik az alá- és melyik a fölérendelt, illetve ki hozza a döntéseket.
A férfias kultúrákban a nemek szerepe élesen elkülönül: a férfiaktól az erős cél- és eredményorientáltságot, hatalomgyakorlást és a versenyben keménységet várnak el. Mindezek külső megjelenési formája a társadalmi elismerés, a vállalati hierarchia és az összegyűjtött vagyon. Az ilyen társadalmakban a férfiak a karrierre koncentrálnak, céljuk a mindennapi megélhetés és anyagi jólét megteremtése családjuk számára. A nőies kultúrákban a nemek szerepe kevésbé határolódik el, és ugyanolyan munka- és karrierlehetőségek állnak mindkét nem képviselői rendelkezésére. A társadalom értékrendszere sokkal inkább a nőies, gyengédebb, érzelmesebb értékekhez kötődik. Ilyen kultúrákban a verseny kevésbé jellemző.
A Hosszú távú Orientáció, más néven Konfuciánus Gondolkodás Indexe azt mutatja meg, hogy egy kultúra tagjainak milyen képe van a világról, saját életéről és sorsáról. Az index alacsony értéke arra utal, hogy az adott kultúra időorientációja jellemzően rövid távú, a jelenre - vagy maximum a közeli jövőre - koncentráló. A problémákat a hagyományos, megszokott módon közelítik meg. Ezzel szemben, az index másik végén egy gyakorlatias, a távoli jövőre koncentráló, hosszú távra befektető kultúrát találunk, amely kevésbé ragaszkodik a hagyományokhoz, a stabilitáshoz, könnyen és gyorsan átveszi az újításokat, vállalkozó szellemű.
Szilágyi Katalin, HR Portal
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Végre egy jó hír: meglepően gyorsan alkalmazkodtak a polikrízishez a női felsővezetők
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
A nők által alapított startupokhoz csak a befektetések 1%-a jut el - így lehetne ezen változtatni
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés
Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Innentől nehezebb lesz megszerezni a a brit munkavállalói vízumot 3 hete
- A kiküldetés a legelőnyösebb, avagy fontos tájékozódni a külföldi munkavállalás lehetőségeiről 3 hete
- Jelentős leépítésbe kezd a Citigroup 3 hete
- Új vezérigazgató Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatójánál 1 hónapja
- Sämling Solution Szervezetfejlesztő (OD) tanácsadó képzés - Miért érdemes Szervezetfejlesztővé válni? 1 hónapja