Munka törvénykönyve: semmi sem változott?

Az előző kormányzati ciklus a munka világa szempontjából egyik legjelentősebb változtatása az volt, hogy új Munka törvénykönyve került elfogadásra. A kormányzati szándék szerint erre azért volt szükség, hogy a válság utáni magyar gazdaság számára egy rugalmasabb munkaerőpiac jöjjön létre.

Kinek segít az új Munka törvénykönyve?

Két évvel az Mt. hatálybalépése után a Policy Agenda megkérdezte a kis- és középvállalkozások vezetőit, hogy milyennek ítélik meg a gyakorlati életben az új szabályozást. Az abszolút többség (55 százalék) úgy gondolja, hogy ugyanolyan, mint a korábbi volt. 28 százalékuk számára pedig kifejezetten rosszabb az MT, mint a 2012 előtt hatályos szöveg. Azaz az adatok azt mutatják, hogy a kormányzati elképzelést, mely szerint a vállalkozói környezetnek kedvezőbb legyen a jogi környezet nem sikerült elérni, mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy segített rajtuk a kormány.

A kutatás során vizsgálták azt is, hogy ezek alapján szükség van-e a Munka törvénykönyvének a változtatására. A válaszolók 21 százaléka válaszolt igennel, 5 százalék elzárkózott ettől, és a többség (74 százalék) azt mondta, hogy ki kell várni, és további tapasztalatokat gyűjteni.

A különböző kérdésekre adott válaszok összehasonlítása kapcsán az kutatás azt mutatta, hogy azon cégvezetők, akik korábban negatívan vélekedtek az új MT-ről 61 százalék megváltoztatná, 27 százalék még kivárna, és köztük is van 12 százalék, aki nem nyúlna (még) a szabályozáshoz.

Azok között, akik úgy érzik nem hozott változást az MT, és ők vannak a legtöbben, 90 százalék, egyelőre kivárna mindenfajta korrekcióval. Meglepő, hogy azok között is van 11 százalék, akik módosítanák az MT-t, akik szerint ez jobb, mint az előző volt. De a többség közöttük is azt mondja (73 százalék), hogy még nincsen annyi tapasztalat, amely alapján érdemes lenne belenyúlni az alig két éves szövegbe. Az adatokból az derül ki, van egy réteg, akik szerint minden változás inkább csak ront a helyzeten, nem bízik a kormányban ebből a szempontból.

Kell-e változtatni?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a Munka törvénykönyvét úgy változtatták meg, hogy az a munkáltató számára nyújtson szinte korlátlan lehetőségeket a minél olcsóbb foglalkoztatásra. Az új munkajogi törvény és az ágazati, illetve jogállási törvények megnehezítették, egyes területeken lehetetlené tették a kollektív érdekérvényesítést, a szakszervezetek működését. Ezáltal még jobban nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint szükség van a Munka törvénykönyvének az érdekképviseletekkel való közös értékelésére, és ennek alapján új Munka törvénykönyvet kell alkotni.

Nem használják

Habár az atipikus foglalkoztatási formák terjedni kezdtek az elmúlt években – a válság igazi nyertese éppen a munkaerő-kölcsönzés lett – a tapasztalatok szerint a legtöbb vállalkozás még mindig nem használja ki ezeket a költségcsökkentő formákat. Elég csak a hazai adatokat megnéznünk: az atipikus formákban (részmunkaidő, határozott idejű szerződés, munkaerő-kölcsönzés, távmunka stb.) foglalkoztatott munkavállalók száma meghaladja a 600 ezer főt, ám ezzel még az unió átlagát sem érjük el, ami 18,8 százalék. De Hollandiában például a munkavállalók több mint felét ilyen formában alkalmazza a munkaadója, és sokat elárul az az adat is, hogy az unióban a válság óta létrejött munkahelyek 52 százaléka valamelyik atipikus formához kötődik. (Pedig a rugalmas megoldásokkal, mint a távmunka, még az irodánk költségeit is lefaraghatjuk.)

„A közhiedelemmel ellentétben a munkaerő-kölcsönzés nem jelent feltétlenül költségcsökkentést a cégeknek, hiszen azt az összeget, amit eddig munkabérként fizettek ki, most is ki kell fizetniük” – mondta korábban a Piac & Profitnak Csákvári Róbert a Workforce munkaerő kölcsönző tulajdonos-ügyvezetője.. Egyszerűbb azonban, hogy nem kell adminisztrációval, bérszámfejtéssel, be- és kiléptetéssel foglalkozniuk, bővítés esetén a toborzási költségek is megtakaríthatók. „Rugalmasabban reagálhatnak a gazdasági változásokra, ha visszaesnek a megrendeléseik, egyszerűen csak kevesebb munkavállalót kölcsönöznek, nem kell ezeket a dolgozókat elküldeniük” – emelte ki az ügyvezető, aki szerint a munkavállalók szempontjából is jobb ez a helyzet. „Nem kell állandóan munkahelyet változtatniuk, hiszen a munkaerő-kölcsönzőnél ugyanúgy állományban maradnak, egyszerűen csak átirányítjuk őket egy másik vállalathoz.”

Idén azonban komoly verseny várható a munkaerőpiacon: habár a várakozások szerint emelkedni fog a kölcsönzöttek száma, a kölcsönzői piacon komoly árverseny van kialakulóban. „A 2014-es évre ugyan abszolút pozitívak a várakozásaink, de az árak csökkenni fognak, mivel több cég is feljövőben van a piacon, ugyanakkor bőven van még potenciál a kölcsönzésben” – hangsúlyozta Csákvári. Az ügyvezető szerint a legkomolyabb problémát a még mindig jelen lévő „szürke” közvetítők jelentik, akik a szabályosan működő cégekkel ellentétben egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik ki munkavállalóik után a törvényben szabályozott járulékokat. Ezek a cégek hajlamosak egyik napról a másikra eltűnni, sokszor a dolgozók munkabérével egyetemben, árakban viszont a szabályosan dolgozó munkaerő kölcsönzők alá mennek. „Szerencsére egyre több cég jön rá a megbízhatóság értékére, így mindinkább a szabályosan működő kölcsönzőkhöz fordulnak és a munkavállalók is kezdenek rájönni, hogy a munkanélküliségnél mennyivel jobb a kölcsönzötti lét” – mondta a Workforce ügyvezetője.