Munkabér és juttatások munkaszüneti napi munkavégzés esetén

Általános munkavégzési tilalom ugyanis nem érvényesül, hiszen úgy számos dolog az életünkben nem működne. Nem lenne egészségügyi ellátás, nem mehetnénk ilyenkor gyógyfürdőbe, illetve betörés esetén sem a rendőr, sem pedig a biztonsági szolgálat nem jönne ki. Minél több azonban a munkavégzéssel összefüggésben a speciális szempont (munkaszüneti nap, rendkívüli munkavégzés, óra vagy teljesítménybér), annál inkább a zsebébe kell nyúlnia a munkáltatónak. Lássuk akkor a részleteket. A következő táblázat a fizetési kötelezettségeket foglalja össze jogcímek szerint:

Ekkor lehet munkát végezni munkaszüneti napon

Vasárnap, illetve munkaszüneti napon kivételes esetekben lehet csupán munkát végezni, hiszen ezen napoknak fontos társadalmi rendeltetésük van. Míg a vasárnap rendeltetése elsősorban a pihenés, és a családi kapcsolatok ápolása, addig a munkaszüneti napok értelme a nemzet életében jelentős eseményekről való megemlékezés. Habár mindkét napon korlátozott a munkavégzés lehetősége, a munkaszüneti napok esetében éri el a korlátozás a maximumát. A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 102.§-a alapján akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során történik.

A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (pl: hotel) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (pl. autómentő), továbbá a vagyonvédelem érdekében (pl. biztonsági őr) kerül sor. Fontos, hogy amennyiben a munkavégzést a törvény nem teszi lehetővé, abban az esetben a munkavállaló beleegyezésével, sőt akár emelt díjazás fejében sem lehet munkát végezni.

Ekkor jár mindenképpen 100% mértékű bérpótlék

A munkavállalót a munkaszüneti napon végzett munkájáért többféle jogcímen is juttatás illeti meg. Elsőként nyilvánvalóan jogosult a munkabérére, hiszen munkát végzett (Mt.139.§(1)). Ez a munkabér ugyanakkor az olyan rendkívüli körülményt, mint a munkaszüneti napon történő munkavégzés, nem veszi figyelembe. Ebből eredően ezt bérpótlékkal kell kompenzálni. Az Mt.140.§ (4) bekezdés alapján a munkaszüneti napi munkavégzésért 100% mértékű bérpótlék jár. Ezzel összefüggésben azonban fontos arra rámutatni, hogy ez a bérpótlék - a vasárnapi pótlékkal szemben - minden munkavállalót megillet. Ez a pótléktípus ráadásul szabadidővel részben sem váltható meg.

Rendkívüli munkavégzés esetén további 100% bérpótlék jár

Láthattuk, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő kivételesen osztható be, de van rá lehetőség. Arra is van azonban mód, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében dolgozzon a munkavállaló. Ez azonban csak azon munkavállalók esetében lehetséges, akik ezen a napon rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak, vagy amennyiben a törvényben meghatározott, rendkívüli körülmények állnak be. Ilyennek tekintjük többek között a baleset, elemi csapás, súlyos kár elhárítását. Amennyiben tehát elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, abban az esetben további 100% mértékű pótlék jár a munkavállalónak.

Alapbérbe építhető a pótlék

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos bérpótlékok - azok konkrét megnevezésével - az alapbérbe kerüljenek beépítésre. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a feleknek a bérpótlékot is magába foglaló alapbért a munkaszerződésbe vagy annak módosításába kell belefoglalni. Ennek az az egyszerű oka, hogy az alapbér a munkaszerződés kötelező eleme. Annak megítélése, hogy a beépítés során mennyire kell a beépített bérelemnek a valóságot tükröznie, többféle álláspont létezik. Minimálbér esetén ugyanazon szerződés aláírása azzal a különbséggel, hogy a bér a beépített bérelemet is tartalmazza, feltehetően sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit, sőt joggal való visszaélést is megvalósíthat. Minél nagyobb ugyanakkor a beépített bérelem, annál kevésbé van kitéve a felek megállapodása annak, hogy azt a bíróság később jogellenesnek fogja minősíteni.

Óra- és teljesítménybéreseknek további díjazás járhat

Az óra, illetve teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók számára a munkaszüneti nap kiesést jelenthet, hiszen csökken a teljesíthető munkaidejük feltéve, hogy a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esik. Havibér esetén a helyzet más, hiszen az egy átalány jellegű díjazásnak tekintendő, ott tehát a munkanapok számának nincs szerepe. Amennyiben a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esik, a munkavállaló munkavégzés nélkül (munkaidő-beosztásra tekintet nélkül) is távolléti díjra jogosult, s ez fogja kompenzálni azt a körülményt, hogy önhibája nélkül csökken a munkaideje. Amennyiben pedig munkát is végez, abban az esetben munkabérére és távolléti díjra is jogosulttá válik. Mindegyik mást kompenzál ugyanis. A munkabért a munkavégzéséért, a távolléti díjat a munkaidő csökkenéséért kapja.

Atipikus jogviszonyokban is ugyanazok a korlátok és pótlékok

Gyakran felmerül, hogy egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás esetén szükséges-e a törvényi korlátokat figyelni, illetve a munkavállalónak bérpótlékot fizetni. Munkaszüneti napi munkavégzés esetén ebben az atipikus jogviszonyban is ugyanazon szabályok érvényesülnek. Természetesen a többi atipikus jogviszony esetén a kérdés fel sem merülhet, az általános szabályok alkalmazandóak.

A szerző KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, a HR Portal munkajogásza