Munkaerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban: Csehország
Csehország hivatalos neve Cseh Köztársaság, amely alapvetően három történelmi régióra osztható. A történelmi Csehországra, Morvaországra és Cseh-Sziléziára. Az utóbbi két régió már régóta együtt fejlődik. Csehország az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban az egész országot így nevezték, és ma is gyakran ezzel a rövid névvel jelölik. 1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi négyek tagja, igaz nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként. 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott.
A cseh gazdaság az egyik legstabilabb gazdaság az európai posztkommunista országok közül. Az uniós tagság, a szerencsés közép-európai elhelyezkedés, az alacsony költségek és a képzett munkaerő együttesen kedvező célponttá teszik Csehországot a külföldi befektetők számára. Az ország hivatalos nyelve a cseh, de Dél-Csehországban beszélik a szlovák nyelvet is. A népesség etnikai összetétele 94 százalékban csehek, 2 százalékban szlovákok, 4 százalékban lengyel, német, morva, magyar, roma és más nemzetek.
2001-es népszámlálási adatok alapján 14672 magyart számoltak össze az ország területén. Az ország vallási megoszlása tekintetében a római katolikusok aránya 39 százalék, a protestánsoké 3 százalék, az ortodoxoké 3 százalék, a huszitáé 3 százalék, felekezeten kívüli 40 százalék, egyéb 10 százalék. Az országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él. Csehországot Európa legateistább országai közé sorolják, mert a 2001-es népszámláláskor a lakosság nagyobb része ateistának vallotta magát. A születéskor várható élettartam férfiak esetében 73,54 év, nőknél 80,28 év.
Beutazás, tartózkodás
Magyarország teljes jogú schengeni tagságával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban, amihez azonban személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.
Az EU tagországok állampolgárainak három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. Ebben az esetben 30 napon belül a területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál be kell jelentkezni, ahol a tartózkodásról igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást, munkaviszonyt, illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.
Uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni. A külföldiekről szóló cseh törvény értelmében az uniós polgár családtagjának számít a feleség vagy férj, a 21 év alatti gyermekek, és az eltartott közvetlen rokonok, illetve az uniós állampolgár férjének vagy feleségének rokonai. Uniós polgárok családtagjai azonos feltételek mellett nyújthatják be tartózkodási igazolás iránti kérelmüket, amennyiben az uniós állampolgár már benyújtotta kérvényét, vagy amennyiben már ideiglenes tartózkodási igazolással tartózkodik a Cseh Köztársaságban.
Munkavállalás
2004. május 1-jétől az EU tagországok állampolgárai korlátozás és munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a Cseh Köztársaságban és a cseh állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a munkavállalás terén. Ez alól a közszférában meghirdetett munkakörök jelenthetnek csak kivételt.
A munkába állásról és annak megszüntetéséről az EU és az EGT munkavállalóknak regisztrációs nyomtatványt kell kitölteniük. A munkaviszony létesítését be kell jelenteni a területileg illetékes Munkaügyi Hivatalnak. Harmadik országok állampolgárai továbbra is csak munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát Csehországban.
Bár a munkavállaláshoz jogszabály nem írja elő a cseh nyelv ismeretét, ezt a munkáltatók a munkakör ellátásához szükséges mértékben általában megkövetelik.
Munkaszerződés
Csehországban a munkaviszony létrejöttéhez munkaszerződés megkötése szükséges a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaszerződésbe kötelező belefoglalni a végzendő munka típusát, a munkavégzés helyét, a munkavégzés kezdetének időpontját. A szerződést írásba kell foglalni, valamint egy példányt a munkavállaló számára biztosítani kell.
A munkavállaló jogait és kötelezettségeit is írásba kell foglalni, akár a munkaszerződés keretein belül, akár egy másik szerződés formájában. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló család- és utónevét, a munkáltató nevét és székhelyét, a végzendő munka típusának és helyének részletes leírását, a szabadság mértékét, a heti munkaidő mértékét, fizetési adatokat, vagyis a fizetés gyakoriságát, időpontját, a kifizetés helyét és módját. A munkaszerződés tartalmát csak közös megegyezéssel lehet megváltoztatni. Csehországban a törvényileg meghatározott minimálbér 2009. januári adatok alapján 8000 korona.
Munkaidő
Csehországban ötnapos munkahét esetén a normál munkaidő nem haladhatja meg a napi nyolc, illetve a heti negyven órát, amibe az ebédszünet idejét nem számolják bele. A nagyvállalatok esetében főszabály szerint a munkáltató és a munkavállaló között megkötött szerződés - akár egyénre szabottan - tartalmazza a munkaidőt, a túlóra fizetésének módját, a fizetett szabadság mértékét, és egyéb, a munkaidővel kapcsolatos információt. A szabadság mértéke alapesetben évente négy hét.
Munkaszüneti napok
Január 1. - Újév, április 13. - Húsvét hétfő, május 1. - Munka Ünnepe, május 8. - A fasizmus felett aratott győzelem napja, július 5. - Szent Cirill és Szent Metód napja, július 6. - Husz János-nap, szeptember 28. - A cseh államiság napja, október 28. - A Függetlenség Napja, november 18. - A bársonyos forradalom ünnepe, december 24. - Szenteste, december 25. és 26. - Karácsony.
Az egyik legfontosabb vallási nap a július 5. Ez a nap Szent Cirill és Metód hittérítő testvérek napja, akik a szláv írásbeliség megteremtői is egyben. A szlávoknak legalább annyit jelentett Cirill és Metód, mint a nyugatiaknak Szent Benedek, a kontinens védőszentje.
A másik legfontosabb vallási ünnepe Csehországnak a Husz János-nap. Husz János a cseh történettudomány a reformáció előfutára. Cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer, aki következetesen hirdette azon alapuló tanait, hogy "a hatalom a kegyelmen alapul". Ugyanis nézete szerint minden "hatalom", "uraság" vagy "uradalom" égen és földön egyedül Istenhez tartozik. 1415. július 6-án máglyán megégették. Kivégzése napját hosszú idők óta ünnepelik Csehországban.
Nyugdíjak
A cseh nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. A nyugdíjbiztosítási rendszer ellátásai kiterjednek a munkavállalókra, önálló vállalkozókra, gazdákra, művészekre, munkanélküliekre, tanulókra és katonákra. Önkéntes biztosítást köthetnek bizonyos személyek, például a munkanélküliek vagy a külföldön dolgozók.
A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A munkavállaló keresetének 6,5 százalékát, a munkáltató a bérköltség 21,5 százalékát fizeti be járulékként. Az önfoglalkoztató bejelentett jövedelmének 28 százalékát fizeti be járulékként. Az állami költségvetés biztosítja az ellátások további fedezetét. A baleseti nyugellátások biztosítására a munkavállaló nem fizet járulékot, a munkáltató felelőssége a kötelező biztosítás. Az állami költségvetés biztosítja az ellátások további fedezetét.
Öregségi nyugdíj
A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat értelmében 2030-tól 65 évre emelkedik a jelenlegi 63 évről a nyugdíjjogosultsági korhatárt. Ugyanakkor a biztosítási idő a jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek. A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez bármiféle módon is érintené nyugdíját. Az intézkedéseket 2010-től fokozatosan vezetik be.
Családi támogatások
A magyar GYES-hez hasonló ellátás a "szülői támogatás", amelyet legfeljebb a gyermek négy éves koráig folyósítanak. A szülő választhat, hogy a támogatást a gyermek kettő, három vagy négy éves koráig veszi igénybe. A havonta folyósított összeg nagysága ennek megfelelően alakul, gyorsabb, normál, illetve lassabb folyósítás mellett. A támogatás összege független a szülő illetve a család jövedelmétől. Nem jár a támogatásra való jogosultság elvesztésével, ha a szülő a támogatás folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet folytat, azonban erre az időszakra biztosítania kell a gyermek felügyeletét.
A családi pótlékot a Cseh Köztársaságban legfeljebb a gyermek 26 éves koráig folyósítják. A támogatás havi összege 2008. január elsejétől a gyermek(ek) életkorától függően a következő lehet: 6 éves korig 500, 6-15 éves kor között 610, 15-26 éves gyermek után 700 cseh korona jár.
Adózás
Csehországban a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak a pénzbeli és nem pénzbeli jövedelmek is. A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 15 százalék. A munkavállalói hozzájárulás a bruttó fizetés 12,5 százalékát teszi ki, míg a munkáltatóknak a bruttó fizetés 35 százalékát kell a cseh nyugdíj- és társadalombiztosítási szerveknek befizetnie.
A cseh gazdaság az egyik legstabilabb gazdaság az európai posztkommunista országok közül. Az uniós tagság, a szerencsés közép-európai elhelyezkedés, az alacsony költségek és a képzett munkaerő együttesen kedvező célponttá teszik Csehországot a külföldi befektetők számára. Az ország hivatalos nyelve a cseh, de Dél-Csehországban beszélik a szlovák nyelvet is. A népesség etnikai összetétele 94 százalékban csehek, 2 százalékban szlovákok, 4 százalékban lengyel, német, morva, magyar, roma és más nemzetek.
2001-es népszámlálási adatok alapján 14672 magyart számoltak össze az ország területén. Az ország vallási megoszlása tekintetében a római katolikusok aránya 39 százalék, a protestánsoké 3 százalék, az ortodoxoké 3 százalék, a huszitáé 3 százalék, felekezeten kívüli 40 százalék, egyéb 10 százalék. Az országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él. Csehországot Európa legateistább országai közé sorolják, mert a 2001-es népszámláláskor a lakosság nagyobb része ateistának vallotta magát. A születéskor várható élettartam férfiak esetében 73,54 év, nőknél 80,28 év.
Beutazás, tartózkodás
Magyarország teljes jogú schengeni tagságával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban, amihez azonban személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.
Az EU tagországok állampolgárainak három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. Ebben az esetben 30 napon belül a területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál be kell jelentkezni, ahol a tartózkodásról igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást, munkaviszonyt, illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.
Uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni. A külföldiekről szóló cseh törvény értelmében az uniós polgár családtagjának számít a feleség vagy férj, a 21 év alatti gyermekek, és az eltartott közvetlen rokonok, illetve az uniós állampolgár férjének vagy feleségének rokonai. Uniós polgárok családtagjai azonos feltételek mellett nyújthatják be tartózkodási igazolás iránti kérelmüket, amennyiben az uniós állampolgár már benyújtotta kérvényét, vagy amennyiben már ideiglenes tartózkodási igazolással tartózkodik a Cseh Köztársaságban.
Munkavállalás
2004. május 1-jétől az EU tagországok állampolgárai korlátozás és munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a Cseh Köztársaságban és a cseh állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a munkavállalás terén. Ez alól a közszférában meghirdetett munkakörök jelenthetnek csak kivételt.
A munkába állásról és annak megszüntetéséről az EU és az EGT munkavállalóknak regisztrációs nyomtatványt kell kitölteniük. A munkaviszony létesítését be kell jelenteni a területileg illetékes Munkaügyi Hivatalnak. Harmadik országok állampolgárai továbbra is csak munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát Csehországban.
Bár a munkavállaláshoz jogszabály nem írja elő a cseh nyelv ismeretét, ezt a munkáltatók a munkakör ellátásához szükséges mértékben általában megkövetelik.
Munkaszerződés
Csehországban a munkaviszony létrejöttéhez munkaszerződés megkötése szükséges a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaszerződésbe kötelező belefoglalni a végzendő munka típusát, a munkavégzés helyét, a munkavégzés kezdetének időpontját. A szerződést írásba kell foglalni, valamint egy példányt a munkavállaló számára biztosítani kell.
A munkavállaló jogait és kötelezettségeit is írásba kell foglalni, akár a munkaszerződés keretein belül, akár egy másik szerződés formájában. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló család- és utónevét, a munkáltató nevét és székhelyét, a végzendő munka típusának és helyének részletes leírását, a szabadság mértékét, a heti munkaidő mértékét, fizetési adatokat, vagyis a fizetés gyakoriságát, időpontját, a kifizetés helyét és módját. A munkaszerződés tartalmát csak közös megegyezéssel lehet megváltoztatni. Csehországban a törvényileg meghatározott minimálbér 2009. januári adatok alapján 8000 korona.
Munkaidő
Csehországban ötnapos munkahét esetén a normál munkaidő nem haladhatja meg a napi nyolc, illetve a heti negyven órát, amibe az ebédszünet idejét nem számolják bele. A nagyvállalatok esetében főszabály szerint a munkáltató és a munkavállaló között megkötött szerződés - akár egyénre szabottan - tartalmazza a munkaidőt, a túlóra fizetésének módját, a fizetett szabadság mértékét, és egyéb, a munkaidővel kapcsolatos információt. A szabadság mértéke alapesetben évente négy hét.
Munkaszüneti napok
Január 1. - Újév, április 13. - Húsvét hétfő, május 1. - Munka Ünnepe, május 8. - A fasizmus felett aratott győzelem napja, július 5. - Szent Cirill és Szent Metód napja, július 6. - Husz János-nap, szeptember 28. - A cseh államiság napja, október 28. - A Függetlenség Napja, november 18. - A bársonyos forradalom ünnepe, december 24. - Szenteste, december 25. és 26. - Karácsony.
Az egyik legfontosabb vallási nap a július 5. Ez a nap Szent Cirill és Metód hittérítő testvérek napja, akik a szláv írásbeliség megteremtői is egyben. A szlávoknak legalább annyit jelentett Cirill és Metód, mint a nyugatiaknak Szent Benedek, a kontinens védőszentje.
A másik legfontosabb vallási ünnepe Csehországnak a Husz János-nap. Husz János a cseh történettudomány a reformáció előfutára. Cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer, aki következetesen hirdette azon alapuló tanait, hogy "a hatalom a kegyelmen alapul". Ugyanis nézete szerint minden "hatalom", "uraság" vagy "uradalom" égen és földön egyedül Istenhez tartozik. 1415. július 6-án máglyán megégették. Kivégzése napját hosszú idők óta ünnepelik Csehországban.
Nyugdíjak
A cseh nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. A nyugdíjbiztosítási rendszer ellátásai kiterjednek a munkavállalókra, önálló vállalkozókra, gazdákra, művészekre, munkanélküliekre, tanulókra és katonákra. Önkéntes biztosítást köthetnek bizonyos személyek, például a munkanélküliek vagy a külföldön dolgozók.
A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A munkavállaló keresetének 6,5 százalékát, a munkáltató a bérköltség 21,5 százalékát fizeti be járulékként. Az önfoglalkoztató bejelentett jövedelmének 28 százalékát fizeti be járulékként. Az állami költségvetés biztosítja az ellátások további fedezetét. A baleseti nyugellátások biztosítására a munkavállaló nem fizet járulékot, a munkáltató felelőssége a kötelező biztosítás. Az állami költségvetés biztosítja az ellátások további fedezetét.
Öregségi nyugdíj
A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat értelmében 2030-tól 65 évre emelkedik a jelenlegi 63 évről a nyugdíjjogosultsági korhatárt. Ugyanakkor a biztosítási idő a jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek. A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez bármiféle módon is érintené nyugdíját. Az intézkedéseket 2010-től fokozatosan vezetik be.
Családi támogatások
A magyar GYES-hez hasonló ellátás a "szülői támogatás", amelyet legfeljebb a gyermek négy éves koráig folyósítanak. A szülő választhat, hogy a támogatást a gyermek kettő, három vagy négy éves koráig veszi igénybe. A havonta folyósított összeg nagysága ennek megfelelően alakul, gyorsabb, normál, illetve lassabb folyósítás mellett. A támogatás összege független a szülő illetve a család jövedelmétől. Nem jár a támogatásra való jogosultság elvesztésével, ha a szülő a támogatás folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet folytat, azonban erre az időszakra biztosítania kell a gyermek felügyeletét.
A családi pótlékot a Cseh Köztársaságban legfeljebb a gyermek 26 éves koráig folyósítják. A támogatás havi összege 2008. január elsejétől a gyermek(ek) életkorától függően a következő lehet: 6 éves korig 500, 6-15 éves kor között 610, 15-26 éves gyermek után 700 cseh korona jár.
Adózás
Csehországban a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak a pénzbeli és nem pénzbeli jövedelmek is. A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 15 százalék. A munkavállalói hozzájárulás a bruttó fizetés 12,5 százalékát teszi ki, míg a munkáltatóknak a bruttó fizetés 35 százalékát kell a cseh nyugdíj- és társadalombiztosítási szerveknek befizetnie.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról