Munkaerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban - Dánia

A vele szemben megfogalmazott egyik legnagyobb kritika, hogy túlságosan drága. Az erős szociális hálóhoz magas szintű redisztribúció tartozik. Ezt csak olyan államokban lehet megvalósítani, ahol a foglalkoztatás meglehetősen magas, vagyis a munkanélküliség alacsony szintű. Dánia eleget tesz ezen kritériumoknak, így nem kell túlságosan sok ember számára fenntartani a bőkezű rendszert. A bőkezű rendszer Dániában azonban olyan társadalmi megegyezéssel is együtt jár, amely minimalizálja a szociális lehetőségekbe való merülést, a támogatásokból élést, mint lehetséges megoldási sémát. Ilyen állampolgári tudatossággal az EU több államában ritkán lehet találkozni.

Dánia Európa egyik legkisebb országa. A foglalkoztatottak nagy része az iparban vállal munkát. Fontos iparágak a kereskedelem és az idegenforgalom, de hasonlóan fontos terület az egészségügy, valamint a szociális tevékenységi körök is. A mezőgazdaságban csupán a lakosság 5 százaléka dolgozik. A többi skandináv országhoz viszonyítva a dán gazdasági fejlődés lassabb volt. A gazdaság gyorsabb fejlődése érdekében szabályozták a nyugdíjrendszert, szabad állások programjával aktivizálták a munkanélkülieket, oktatási programokat vezettek be, a munkanélküli segélyek mértékét és időtartamát csökkentették.

Kollektív szerződések

A dán rendszer legfőbb sajátossága, hogy a munkaerőpiac jogforrását a szociális partnerek alkotják, a munkaerő-piaci politikát leginkább a kollektív szerződések irányítják. Az állam ritkán avatkozik bele a munkaerőpiac ügyeibe, nagyon kevés törvényi szabályozás létezik. Sőt, nincsen általános érvényű munkaügyi szabályozás sem. A munkaerőpiacot a kollektív szerződések által szabályozott önirányítás jellemzi. Ezeket a szerződéseket a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek kötik, amelyek általában 1-3 évre szólnak. A kollektív szerződések, különösen a versenyszférában, csak egy keretet adnak, melyet vállalati szinten töltenek meg tartalommal. A kollektív szerződések rendelkezéseit a munkáltató kötelessége figyelemmel kísérni.

Szakszervezetek és képviseletek

Az unión belül Dánia a skandináv munkamodellt veszi alapul, melynek jellemzője a szerződések fontosságában rejlik. A szakszervezeti tagság aránya 80 százalékos, szinte a legnagyobb az unión belül. Dániában három nagy szakszervezet működik, melyek közül a legnagyobb a Dán Szakszervezetek Szövetsége. Az olyan cégeken belül, ahol több mint 35 alkalmazott dolgozik, üzemi tanácsok jöhetnek létre. Ezek megalakulását mind a munkáltató, mind a munkavállalók többsége kezdeményezheti. Összességében a dán munkaerőpiacot stabilitás jellemzi: viszonylag kevés a sztrájk, uralkodó tendencia az ügyek megoldása és a konszenzus keresése.

Munkakeresés

A Dán Foglalkoztatási Szolgálat (AF-Arbejdsformidlingen) aktív szerepet játszik a dán munkaerő-piaci politikában. Fő tevékenysége a munkaközvetítés és vállalati kapcsolattartás, de az elmúlt években feladatai kibővültek és koordinációval, valamint tanácsadással is foglalkozik. Az AF Információs Központok naprakész információval szolgálnak álláslehetőségekről, képzésekről és tanfolyamokról. Becslések szerint az AF az üres állások közel 20 százalékát tölti be, de nagyon sok magánközvetítő ügynökség is létezik. A Foglalkoztatási Szolgálat szerves része országos szinten a Nemzeti Munkaerő-piaci Hatóság (AMS), amely a munkaerőpiac gyakorlati adminisztrációjáért felelős és a Munkaügyi Minisztériumnak van alárendelve. Az Európai Unió, illetve az EGK állampolgárai részére az EURES hálózaton keresztül nemzetközi álláslehetőségek is kínálkoznak.

Munkaviszony létesítése

Dániában a munkavállalás korhatára 15 év. Munkaszerződést lehet szóban, írásban vagy hallgatólagosan is kötni, amely általában határozatlan időre szól és addig tart, ameddig valamelyik fél fel nem mondja. A felek próbaidőben megegyezhetnek, melynek ideje nem haladhatja meg a három hónapot. Próbaidő kikötése esetére külön felmondási időben is megállapodhatnak a felek, ez lehet egy napos vagy egy hetes felmondási idő.

Munkaidő

A dán munkaerőpiacon nem létezik munkaidő-szabályozásra vonatkozó törvényi előírás, a munkaidőt is a kollektív szerződésben rögzítik a partnerek. Dániában a heti munkaórák száma általában 37 óra. A munkahét rendszerint 5 napot jelent, melyet egy pihenőnapnak kell követnie. Ezt az egy pihenőnapot is rugalmasan kezelik a dánok, ugyanis ez általában vasárnapra esik, de ha a munka szükségessé teszi, ez akár egy másik napra is eshet. A munka időtartamára sem létezik külön jogszabály. Rendelet csak azt szabályozza, hogy két munkavégzés között el kell telnie 11 óra összefüggő pihenőidőnek.

A túlóra kérdéskörével is a kollektív szerződések foglalkoznak. Így Dániában az is előfordulhat, hogy munkahelyenként másképp értelmezik és számolják el a túlórákat. A túlórát általában 150-200 százalék között fizetik, de lehetőség van a ledolgozott munkaidő csúsztatására is. Az éjszakai- és a vasárnapi munkavégzés sem tiltott, estlegesen egy-két korlátozást kell figyelembe venni az effajta foglalkoztatás során.

Fizetés

Dániában a munkabéreket havi-, napi-, óra- és teljesítménybérben is megállapíthatja a munkáltató, melyeket havonta egyösszegben vagy két részletben fizeti. Nincsen törvényes minimálbér, amely az egész munkaerőpiacot átfogná, hanem a kollektív szerződések egyes szektoronként tartalmazzák a központi minimálbért, ami folyamatosan nő az egyes vállalatok megállapodásai szerint. Általános szabály, hogy a kollektív szerződésben szereplő fizetéseket minden második évben újra kell tárgyalni.

Szabadnapok, szabadságok

Nem léteznek törvényi előírások a nemzeti ünnepekre vonatkozóan sem. A kollektív szerződések vagy a felek egyéni megállapodásuk alapján döntenek arról, hogy az alkalmazottaknak kell-e dolgozniuk az ünnepnapokon, vagy sem. A kollektív szerződések azonban, a nemzeti ünnepeken túl elismerik a Dán Egyház vallási ünnepeit is, lehetőséget adva arra, hogy ezeken a napokon a dolgozók ne végezzenek munkát.

A rendes szabadságra vonatkozó rendelkezések kevés kollektív szerződésben találhatók meg. Ezeket központilag szabályozzák, ugyanis ebből hátrány nem keletkezhet a munkavállalóra nézve. A munkavállalók 30 nap szabadságra jogosultak, amit nem a tárgyévhez igazítva állapítanak meg, hanem minden előző évben ledolgozott hónap után jár 2,5 nap szabadság. Az a dolgozó is kiveheti a törvényes 30 nap szabadságát, aki az előző évben nem dolgozott, azzal a feltétellel, hogy a szabadság ideje alatt nem kap fizetést.

Az anya a szülést megelőzően 4 hét, majd a szülést követően összesen 14 hét szülési szabadságra jogosult, ha a szülési szabadságot megelőző 13 hét alatt 120 órát a munkaerőpiacon töltött. A gyermek 14 hetes kora után a szülő további 16 hét távollétre jogosult, melyet bármelyik szülő igénybe vehet. A törvény 10 hetes szülői szabadságot is engedélyez, amit a szülők megoszthatnak maguk között. Szülői szabadság adható még 0 és 8 év közötti gyermekek szüleinek 13 és 52 hét között. Szülői szabadság során azonban a juttatás mértéke maximum a munkanélküli járadék 60 százaléka lehet.

Otthoni munka, távmunka

Dániában viszonylag magas a részmunkaidős állások száma, ami annak köszönhető, hogy a munkaerőpiacon nagyobb arányban szerepelnek nők, és egyre több munkakörben terjed el a rugalmas munkaidő. A dán munkaerőpiacon nagy szerepet kap az otthoni és távmunka végzése. Otthoni munka keretében az önkormányzat alkalmaz gyermekfelügyelőket, akik általában öt-tíz gyerekre vigyáznak. Körülbelül 20 000 hivatalos gyermekfelügyelő dolgozik Dániában, de jelentős a magán gyermekfelügyelők száma is. A helyi hatóságok szigorú feltételeket támasztanak az effajta munkavégzés felé. A gyermekfelügyelők otthonát gyakran ellenőrzik, megfelelő minőségű fizikai környezetet, egészségügyi körülményeket, jól felszerelt játszótereket kell biztosítani. A rendszeres tanfolyamokon való részvétel elvárt. Ezzel szemben Dániában minimálisra csökkent a további személyzet - bejárónők - alkalmazása, ugyanis Dánia 1969-ben csatlakozott az Európai Au Pair Szerződéshez, melynek értelmében a gyermekfelügyelők munkája takarításból és főzésből is áll. A távmunka lehetőségei még Dániában is viszonylag újszerűnek számítanak, de egyre népszerűbbé válik és egyre több embert érint, gyakran egyetemi végzettségűeket is.

Esélyegyenlőség

Természetesen a dán munkaerőpiacot is terheli az esélyegyenlőség megteremtése a munkavállaláskor. Az Európai Unió által diktált stratégiák és tervezetek célja, hogy minden közösségi tevékenység egyenlő legyen, és elősegítse a nők és férfiak közötti egyenjogúságot. Ezért Dániában is minden női és férfi állampolgárnak azonosan kell részt venni mind a gazdaságban, mind a döntéshozatalban, mind a szociális és kulturális életben. Egész Európára jellemző probléma a nők férfiakéhoz viszonyított alacsony foglalkoztatási színvonala. Az unió minden egyes tagországában a férfiak munkaerő-piaci aktivitása meghaladja a nőkét. Az EU átlagában a nők inaktivitási rátája közel 40 százalékos. Ebben a tekintetben a legjobb mutatóval Dánia rendelkezik, ugyanis a dán nők inaktivitási rátája alig lépi túl a 20 százalékot.

Angyalné Puszta Szilvia, HR Portal