Munkaerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban - Portugália

Az uniós csatlakozás után Portugáliában előtérbe került az állami szektor leépítése. A privatizáció tilalmának törlésével a kormány átfogó privatizációs programot hirdetett meg, melynek hatására számos vállalat került magánkézbe. Elsősorban az energetikai és telekommunikációs cégeket, a cement- és papíripart, valamint a hajó- és légi közlekedést privatizálták. A privatizációból befolyt összegek legnagyobb részét pedig Portugália az államadósság törlesztésére fordította. Uniós felvételekor az egy főre jutó GDP az EU átlagának csak 56 százaléka volt, napjainkra ez az arány elérte a 70 százalékot. Portugália unión belüli fejlődése példaként is szolgálhat.

Az ország az infláció leszorításában is hatalmas eredményeket produkált. A 90-es évek elején az infláció mértéke még 11 százalékos értéket mutatott, 1997-re ezt az értéket 2,2 százalékra sikerült leszorítaniuk. A csökkenést a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal kötött egyezmény is befolyásolta, ami a bérek növekedését korlátozta.

Munkavállalás

Uniós állampolgárok érvényes útlevél vagy személyi igazolvány birtokában léphetnek be Portugália területére. Amennyiben egy uniós állampolgár három hónapnál hosszabb ideig szándékozik az ország területén tartózkodni, tartózkodási engedélyt kell kiváltania, amelyet az Idegen- és Határrendészeti Hivatal állít ki. A három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb tartózkodási szándék esetében átmeneti tartózkodási engedélyt állítanak ki, mely legalább a tervezett munkavállalás teljes időtartamára szól. Amennyiben egy uniós állampolgár egy évnél hosszabb ideig szándékozik Portugáliában tartózkodni, általános tartózkodási engedélyért kell folyamodnia az Idegenrendészeti Hivatalhoz. Ebben az esetben az engedélyt öt évre állítják ki. Az engedély lejártakor az automatikusan meghosszabbítható. A családtagok számára pedig azonos időtartamra adják ki a tartózkodási engedélyt.

A portugál munkaerő-piaci részvételhez a munkakeresőnek olyan munkaadót kell találnia, aki az érvényben lévő kvótáknak megfelelő munkakörre ajánl állást, ugyanis a portugál vállalkozások csak bizonyos szakmákat képviselő külföldi állampolgárokat alkalmazhatnak munkavállalóként. Továbbá a munkavállalónak az illető állampolgár országában működő Portugál Konzulátuson bemutatott érvényes munkaszerződés alapján kiadott munkavállalási engedéllyel kell rendelkeznie. Magyar állampolgár alkalmazásának feltétele, hogy az adott állásajánlat be legyen jelentve a Munkaügyi Hivatalnál (Inspeccao Geral do Trabalho), és azt a Foglalkozási és Szakképzési Intézet (IEFP - Instituto do Emprego e Formacao Professional) elfogadja. Mindehhez szükséges még, hogy az Idegen- és Határrendészeti Ügyosztály (Servicos de Estrangeiros e Fronteiras) a munkavállaló Portugáliába való belépését tanúsító igazolást kiállítsa.

Foglalkoztatottsági mutatók

Portugáliában a gazdaságilag aktív népesség megközelítőleg az össznépesség 50 százalékát teszi ki. A portugál állami foglalkoztatási szolgálat regiszterében 2008 márciusában 391 ezer munkanélküli szerepelt, s csakúgy, mint Magyarországon, a regisztrált munkanélküliek száma jóval meghaladja a szigorúbb kritériumok szerint mért "ILO-munkanélküliek" számát.

A portugál gazdaságot és munkaerőpiacot - a magyarországihoz hasonlóan - intenzív szerkezeti változások jellemzik. Lassanként háttérbe szorulnak az egyszerű, betanított munkára épülő tevékenységek, helyüket a legalább szakképzettséget igénylő szakmák váltják fel. Ebből következően a munkanélküliség alapvetően strukturális jellegű. Lisszabon után a második legnagyobb városban, Portóban és annak vonzáskörzetében a 10 százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta. Ez annak ellenére van így, hogy az itt élők tekintélyes része magasan kvalifikált, egyetemet, főiskolát végzett.

A magas munkanélküliség oka kettős. Egyrészt, a betelepülő elektromos, autóipari, ruhaipari, kereskedelmi cégek szakmunkásokat alkalmaznának, de abból - hozzánk hasonlóan - hiány van. Másrészt, a felsőfokú képzettségűek nagy része bölcsész, pedagógus diplomával rendelkezik, holott mérnökökre lenne elsősorban szükség. Ez az EU-ra jellemző általános tendencia Portugáliában is a szakképzésre irányította a foglalkoztatás politikusok figyelmét. A felnőtt népesség képzésbe vonása talán a magyarországinál is nehezebb feladat, mivel a regisztrált munkanélküliek több, mint 70 százaléka szakképzetlen, 41 százaléka pedig tartósan munkanélkülinek számít. Magyarországhoz hasonlóan a 15-24 éves fiatalok, pályakezdők munkanélküliségi rátája jóval az átlagot meghaladó.

A foglalkoztatottság nemek szerinti megoszlása

Portugáliában az elsődleges munkaerőpiacon csaknem egyenlő arányban dolgoznak a nők és a férfiak. A nők többsége azonban a szolgáltatási szektorban dolgozik, különösen az oktatás, egészségügy, szociális szféra és vendéglátás területén, de jelentős számban tevékenykednek a mezőgazdaságban is. Ez a helyzet azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés nagy részét önfoglalkoztatás formájában családok végzik. A közelmúltban végzett felmérések azt mutatják, hogy az EU átlagához viszonyítva Portugáliában a nők aktivitási- és foglalkoztatási rátája is magasabb.

Portugáliában a foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlását tekintve a férfiak és a nők között a legnagyobb különbség az alulképzett dolgozók tekintetében figyelhető meg. Bár a nők a műszaki munkakörök és a középfokú végzettséget igénylő munkakörök esetében már jobban reprezentáltak, magasabb beosztású pozíciókat még mindig nehezen érnek el. A nők részmunkaidős foglalkoztatása tekintetében a portugál adat - a magyarországihoz hasonlóan - lényegesen elmarad az EU átlagától. Ennek fő okai a rugalmas munkaidő hiánya, alacsonyabb fizetések és jövedelmek között keresendők.

Portugáliában a nők átlagkeresete alacsonyabb, mint a férfiaké. A legnagyobb különbség az 50-60 éves korosztály tekintetében található, ahol a nők a férfiak fizetésének 71-72 százalékát, a havi jövedelmeket tekintve pedig 65-67 százalékát keresik. Ez a jövedelemkülönbség azonban nem a férfiak és nők között megfigyelhető képzettségbeli különbség eredménye, mivel ha egy nő középiskolát végez, vagy diplomát szerez, akkor sem keres többet a férfiak fizetésének 80 százalékánál. Sajnos a férfiak és nők azonos képzettsége nem jár együtt azonos jövedelemmel.

Munkajogi szabályok

A portugál munkavállalók jogait az Alkotmányuk, a Polgári Törvénykönyvük, a kollektív szerződések és az egyéni munkaviszony alapját képező munkaszerződések biztosítják. A portugál munkajog szerint a munkavállaló határozott és határozatlan idejű munkaszerződést is köthet. Csak a határozott idejű munkaszerződést köti írásbeliség, határozatlan idejű munkaviszony esetén elegendő a szóbeli megállapodás ahhoz, hogy a jogviszony létrejöjjön.

Rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben engedélyezett a határozott idejű munkaviszony létesítése. A hátorozott idejű munkaszerződés 3 évnél nem lehet hosszabb, amely a hároméves időszakon belül legfeljebb kétszer hosszabbítható meg. A szerződési viszony felbontásakor a munkavállalót végkielégítés illeti meg, melynek összege a szerződési időszak minden hónapjáért kétnapnyi fizetés.

Portugáliában vannak olyan munkaviszonyok, amelyekre a munkajogot a munka jellege miatt nem lehet közvetlenül alkalmazni. Ezekre az esetekre külön rendelkezések érvényesek. Ilyenek a komissziószerződések, amelyek alá az államigazgatási feladatok tartoznak. Különleges jogviszonynak számít még a munkaerő lízing, vagyis a bérbe kiadott munkaerő, amely két különböző szerződéstípust különít el, a munkavállalási kötelezvényt és a megrendelői szerződést. A háztartási alkalmazott és a mezőgazdasági munka jogviszonyára sem lehet a munkajog szabályait alkalmazni. Különleges jogesetek vonatkoznak a hajón végzett munkára, azon belül is a kereskedelmi hajózásban dolgozókra, illetve a kikötői munkára. Különleges munkavégzésűek közé tartoznak még a színpadi művészek és a profi labdarúgók is.

Portugáliában egy munkavállalónak csak alapos ok felmerültével lehet megszüntetni a munkaviszonyát. Ilyen ok lehet, ha a munkaviszony fenntartása a munkavállaló elfogadhatatlan viselkedése miatt gyakorlatilag nem fenntartható. Ilyen viselkedésnek minősül, ha a munkavállaló munkája ismétlődően mennyiségileg és minőségileg is romlik, ha a munkavállaló ismétlődően kárt okoz, ha a munkavállaló saját vagy mások biztonságát és egészségét veszélyezteti, illetve ha a munkavállaló a munkavégzés szakmai feltételeinek nem felel meg. A dolgozó elbocsátható vállalati indokkal is, amelyek strukturális, technológiai vagy konjunktúrafüggőek lehetnek.

Portugáliában is törvény védi a béreket, a fizetés, a munka ellenértéke alkotmányos védelem alatt áll, amely több jogot is magában foglal. Ezek alapján a munkabér nem csökkenthető, csak különleges esetekben, mint például a munkáltató gazdasági nehézsége. Az átmeneti feladatkörök külön bérezést igényelnek, a fizetést akkor is folyósítani kell a munkavállaló részére, ha fegyelmi eljárás miatt munkáját nem folytathatja, illetve a levonások mértéke legfeljebb a fizetés egy harmadát tehetik ki.

A portugál alkotmány kötelezi az államot egy minimálbér meghatározására és kiigazítására, melyet évente kell felülbírálni. A minimálbért gazdasági szektoronként határozzák meg. A minimálbér 2008-ban 426 euro volt. Egyes különleges előírások a fiatalok és a megváltozott munkaképességűek munkavállalásának megkönnyítését irányozzák elő bértámogatásokkal.

Portugáliában törvényerejű rendelet határozza meg a munkaidő hosszát. A szabályozás szerint az általános munkaidő nem haladhatja meg a napi 8, és a heti 44 órát, irodai alkalmazottaknál a napi 7, és a heti 42 órát. Ezt a munkaidőt kollektív szerződés meghatározott eseteiben túl lehet lépni. Ilyen eset a nem nyereségorientált tevékenységek, az időben megszakított munkák, amelyek a munkavállalónak csak a jelenlétét kívánják meg, de a heti munkaidő még így sem haladhatja meg az 50 órát. A napi munkaidőt legalább 1, legfeljebb 2 órára meg kell szakítani, hogy a munkavállaló 5 óránál többet ne dolgozzon folyamatosan. A munkaidőt le is lehet rövidíteni, ha a munkavállalónak ebből hátránya nem keletkezik, vagy ha ez nem jár a munkakörülményeinek romlásával.

A túlórák akkor engedélyezettek, ha egy vállalatnál többletmunka keletkezik, amely mértéke még nem akkora, hogy új foglalkoztatásra legyen szükség, vagy ha vis major esetén egy vállalatnál a túlórák elengedhetetlenek. A túlórapótlék mértéke 50 százalék az első túlóráért, 75 százalék a további túlóráért és 100 százalék vagy egy fizetett szabadnap a heti pihenő- és szabadnapokon végzett munkáért. 10 főnél több alkalmazottal dolgozó vállalatoknál a munkavállalónak joga van a teljesített túlóra után 15 perc szünetre.

A részmunkaidő szabályozására nincs külön törvény Portugáliában. Rendelet csak azt szabályozza, hogy a kollektív szerződéseknek rendelkezniük kell részmunkaidőről, amennyiben a szerződés olyan szakmára vonatkozik, ahol ez lehetséges. A rendelet azt is előírja, hogy olyan munkaerőket kell ezzel kapcsolatban figyelembe venni, akiknek családi kötelezettségeik vannak, vagy csak korlátozott mértékig munkaképesek, vagy közép-, illetve felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Egy 1984-es törvény az egy- vagy többgyermekes szülőknek lehetőséget teremt a rövidített vagy a rugalmas munkaidőre.